A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) november 9-én jelentette be, hogy a BUILD UPON2 elnevezésű, H2020 projektben megszületett egy olyan keret- és indikátorrendszer, mely lehetővé teszi a városok számára az épületenergetikai felújítások valódi hatásainak figyelemmel kísérését és számszerűsítését. Az eszköz felerősíti a nemzeti épület-felújítási stratégiák helyi hatékonyságát és végrehajtását.
A 2019 nyarán, 8 ország partnerségével indult BUILD UPON2 nemzetközi projekt egy többszintes épületfelújítási keretrendszer kidolgozását és tesztelését célozta meg a 2050-re kitűzött európai karbonsemleges épületállomány eléréséért. A november 9-i hazai záróeseményen a HuGBC magyar konzorciumi partnerként az eredményeket ismertette, Budaörs mintavárosként, Budavár, Kispest és Szombathely pedig követő városként a tapasztalatokat és a további terveket osztotta meg a hallgatósággal.
A projekt eredményei
A projekt két és fél éve alatt nemzeti irányítóbizottságok és a bevont városok támogatásával 2020-ban elkészült a keretrendszer első, majd 2021 októberében többkörös finomhangolás után a végleges verziója. Budaörs mintavárosként workshopokon vizsgálta, hasznosak-e a javasolt mutatók, vajon rendelkezésre áll-e a szükséges mennyiségű adat, van-e megfelelő adatgyűjtő rendszer, és van-e elegendő – technikai, pénzügyi és humán – erőforrás a sikerhez.
Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója, a projekt szakmai vezetője elmondta:
„A közös gondolkodás eredményeképpen végül négy környezeti, négy társadalmi és öt gazdasági indikátor jött létre. Ilyen mutató például a CO2-kibocsátás csökkentése, az energiaszegénységből kikerült háztartások százalékos aránya, a beltéri levegő minőségének javítása vagy az energetikai felújítási munkák révén támogatott munkahelyek. Ezt az indikátorrendszert olyan források egészítik ki, amelyek segítik a városokat az adatgyűjtésben, és az eredményekről szóló jelentések hatékony elkészítésében. Az adatok tekintetében az egyszerű, könnyen hozzáférhető, az összehasonlíthatóság érdekében egységes adatok gyűjtése a cél, módszertanilag pedig fontos, hogy rögzítsék azokat. Ha pedig becslésre támaszkodnak, akkor ennek módszertanát is rögzítsék az önkormányzatok. Költségek mindig lesznek, de fontos, hogy ezek ne jelentsenek akkora terhet, ami kizárja a használatot.”
A mintaváros tervei, a következő lépések
Budaörs, a magyar mintaváros régóta elkötelezett a klímavédelem területén. A BUILD UPON2 projekt nagymértékben segítette az önkormányzatot a céljai elérésében. A keretrendszert hat plusz három önkormányzati épület megvizsgálásával tesztelték, és azonnal látszott, hasznos lesz. Szeptemberben a képviselőtestület úgy határozott, hogy a keretrendszert első körben bevezeti az önkormányzati épületállományra, illetve azokra a projektekre, ahol ez alkalmazható. Mindezeken túl szeretnének olyan képzéseken részt venni, amelyeket a téma releváns képviselői tartanak.
„Az egyik nagy kihívás az adatok hiányossága, illetve rendszerezése volt, ugyanis a folyamatosan gyűjtött adatok az önkormányzat különböző irodáinál landoltak. A projektnek köszönhetően elindult egy egységes, folyamatosan koordinált adatgyűjtés, ami jelenleg jól működik az önkormányzatnál, ugyanakkor a lakossági adatokra, és a szolgáltatószektor épületfelújításaival kapcsolatos adataira egyáltalán nincs rálátásunk, ehhez országos szintű adatgyűjtésre volna szükség – mondta el Szabó Sándor, a Budaörsi Polgármesteri Hivatal pályázati koordinátora.
A lakossági adatgyűjtésben a jövőben segíthetnek az önkormányzat által évente kiírt energiahatékonysági korszerűsítési pályázatok, melyek a tervek szerint teljesebb körű adatszolgáltatást igényelnek majd, és nyomon követik a források felhasználásának hatékonyságát egy meghatározott időszakig. A legfontosabb jövőbeli feladatnak Szabó Sándor egy dedikált „klímareferens” kinevezését tekinti, aki napi szinten összefogja és koordinálja a folyamatokat, biztosítsa az érdemi továbblépést, és hosszú távon javítsa az eddig elért eredményeket.
Nemzeti szintű hatás
A BUILD UPON2 projekt országos szinten is érezteti a hatását: a felújítás előnyeinek mérésére szolgáló új, holisztikus megközelítés révén a helyi önkormányzatok most adatokat tudnak szolgáltatni a nemzeti Hosszú Távú Felújítási Stratégiához (LTRS), amely elkészítése minden EU-tagállam számára kötelezettség. Ha a keretrendszer indikátorait a tagállamok sablonként használják a stratégiáik nyomon követésére, biztosítani tudják, hogy minden követelménynek megfeleljenek, megkönnyítve az Európai Bizottság számára az előrehaladás értékelését.
Az Épületfelújítási Keretrendszer Módszertani Kézikönyve hamarosan elérhetővé válik a HuGBC honlapján.
(x)
