A munkaerőhiány ma már a gazdaság minden területén jelen van. Becslések szerint nagyjából 300 ezer munkavállalóra lenne szükség az országban. Arról, hogy pontosan hány kékgalléros munkavállaló hiányzik a munkaerőpiacról, nincs pontos adat, de a Szent István Egyetem idei kutatása szerint az ipari ágazaton belül leginkább fizikai munkásokra lenne szükség.
Jelen pillanatban egy átalakulás zajlik a piacon: az autóipar lassul, szeptemberben jött a hír, hogy leépíti jászberényi porszívógyártását és hűtőgyártásának nagy részét az Electrolux, több cég megvált a kölcsönzött munkaerőtől és a határozott szerződéseket sem hosszabbítják meg, de vannak vállalatok, amelyeknek ambiciózus terveik vannak és gőzerővel zajlik a toborzás. Ez a kialakult helyzet egy lélegzetvételnyi időre ad nekünk ehetőséget
– mondta a Portfolio-nak Toldi Gábor, a recruiTECH Blue, a kékgalléros toborzással foglalkozó konferencia fő szervezője.
Véleménye szerint az utóbbi években a cégek hatalmas összegeket költöttek toborzásra, egy szakmunkásért akár több százezer forintos közvetítői költséget is kifizettek, azonban sokszor nem minőségi munkavállalót kaptak, plusz a fluktuáció is hatalmas gondot jelent. Vagyis a toborzásra, beillesztésre, a betanításra fordított összegek sokszor kárba mentek, hiszen a fluktuáció miatt a folyamatot kezdhették elölről.
Toldi szerint a legnagyobb gond az, hogy a vállalatok megfelelő tudatosság és stratégia nélkül vágnak bele a toborzásba, nincsenek a fizikai dolgozókra felkészített adatbázisaik, nincsenek adataik azzal kapcsolatban, hogy a különböző kiválasztási folyamat során milyen eredménnyel vettek fel embereket. Emellett még mindig nem építenek a digitális eszközhasználatra.
„Az álláshirdető oldalakon túl SMS-marketinggel jó eredményeket lehetne elérni, a Facebookon is hatékonyan lehetne toborozni. Hiszen az álláskeresők több mint 60%-a mobilról böngészi az állásajánlatokat, ennek ellenére a legtöbb vállalatnak nincs mobilra optimalizált felülete, karrieroldala egyszerűsített, egy fizikai munkavállaló számára is könnyen kezelhető jelentkezési lehetőséggel” – mondta a szakember.
A hirdetések sem szólítják meg a célközönséget. A fizikai dolgozónak a fizetés, a műszakrend, a dohányzási szünetek, az étkezési lehetőség, a bejárási lehetőség a fontos és nem utolsó sorban az, hogy mennyit lehet túlórázni. De a legtöbb hirdetésben nem sok szó esik ezekről” – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, a különböző folyamatokat támogató eszközöket nem csak bevezetni kellene, hanem mérni azok eredményességét, hatékonyságát is.
Toldi Gábor úgy gondolja, a belső ajánlási rendszereket is fejleszteni kellene. Több mint 5 millió magyar felhasználója van a Facebooknak és van már olyan szoftveres megoldás, amely segítségével a dolgozók a közösségi oldalon keresztül ajánlhatnának jelölteket, mindezt úgy, hogy a GDPR rendelkezéseit is betartsák.
Van új a nap alatt, és azt hiszem, hogy az új eszközök segítségével költséghatékonyabban lehet elvégezni a munkaerő-toborzást
– mondta Toldi Gábor, hozzátéve, a belső képzések terén is jelentős elmaradások vannak, miközben házon belül is lehetséges volna kitermelni a szakembereket.
Nagyon sok cég külföldi munkavállalók alkalmazásában látja a megoldást. Ezt alátámasztják a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai is, melyek szerint három év alatt megháromszorozódott a munkavállalási céllal beadott tartózkodási engedélykérelmek száma. Toldi azt mondta, jelentős az ukrán vendégmunkások száma, de hallott már olyan cégekről is, ahol mongol és vietnámi dolgozókat foglalkoztatnak. Ezeknek a munkásoknak a beillesztése és szállásoltatása jelentős anyagi kiadást jelent. Eközben a hazai kisebbségi területek felzárkóztatásával nem foglalkoznak, a roma munkavállalók sok esetben a periférián vannak, pedig a vállalatoknak megérné őket foglalkoztatni.
A fizetés a legfontosabb szempont a fizikai munkavállalók számára
Több kutatás is foglalkozott azzal, vajon a munkahely kiválasztásakor milyen tényezők alapján döntenek a kékgallérosok. Egy idei felmérés szerint a stabil, biztonságos munkakörnyezet a fizetésnél is fontosabb a kékgalléros munkavállalók számára. Toldi Gábor tapasztalata azonban ennek ellentmond.
Úgy véli, a fizetés még mindig nagyon fontos, olyannyira, hogy ha valamelyik cég óránként 50 forinttal többet kínál egyéb hasonló feltételek mellett, a munkavállaló váltani fog.
Új jelenségként említette azokat a munkavállalókat, akiknek hiteltartozása van, és tartva attól, hogy a bank a fizetés beérkezése után annak egy részét letilthatja, nem hajlandó bejelentett munkaviszonyban dolgozni, ragaszkodik ahhoz, hogy a keresetét készpénzben kapja. Épp ezért ahhoz a céghez megy el dolgozni, ahol a vállalat ezt vállalja. A pénz tehát messze az egyik legfontosabb szempont.
A munkakörnyezet is nagyon fontos, számít, hogy milyen magas a gépsor, mennyit kell előrehajolni, görnyedni, mikor vannak szünetek, ki tud-e menni a dolgozó a mosdóba akkor, amikor akar. Kezdenek hangsúlyosak lenni az ergonómiai és a foglalkoztatás-egészségügyhöz kapcsolódó szempontok
– mondta a HR szakember, hozzátéve, hogy a november 14-én megrendezésre kerülő recruiTECH Blue rendezvényen jó gyakorlatokat, a kiválasztást segítő eszközöket mutatnak majd be a résztvevőknek.
A konferencián többek között a Portfolio vezető elemzője, Madár István is előadást tart a munkaerőpiac aktualitásairól. Pinczés Balázs, a Hanon Systems HR igazgatója arról beszél majd, nem mindegy a fizikai munkatársak kiválasztásakor, hogy mi az, amit szűrünk és azt miért vagy miként mérjük. Fertig Balázs, a MOL regionális toborzási vezetője pedig a tiszaújvárosi üzem dolgozóinak felkutatásáról beszél, és kitér majd arra is, hogy mely tényezők voltak a legfontosabbak ahhoz, hogy ma egy sikeres projektként nézzenek vissza az elmúlt másfél év toborzási tevékenységére.
A recruiTECH Blue konferencia 2019. november 14-én lesz Budapesten, a CEU épületében.
