Horváth Balázs: Mesélj a SMART történetének legfontosabb állomásairól: a kezdetekről és arról, hogy 2019-ben hova érkezik meg ez a rendezvény.
Dobó Mátyás: Szerintem egy-egy komolyabb eseményt akkor lehet a siker reményében útnak indítani, amikor egy nagyobb technológiai trend elindul, hiszen egy ilyen időpillanatban tudja a tematikáját, azaz önmagát a legjobban meghatározni. 2009-es indulásunkkor az okostelefonok felfutása volt ez a momentum, ami egy olyan, ritkán előforduló, a kereteket teljesen átrajzoló trend volt, amit értelmezni kellett. Ehhez helyre, emberekre, és egy konferenciára volt szükség, amit teljesen véletlenül pont mi hoztunk életre Magyarországon a SMART konferencia képében.
H. B: Véletlenül?
D. M.: Mobilfejlesztéssel foglalkoztunk és szerettünk volna elindítani egy olyan platformot, ahol hasonló fejlesztőkkel tudunk beszélgetni. Erre szerveztünk egy workshopot - ma meetupnak hívnánk- , amire eljött 440 ember! Bejelentkezett rá a Motorola, egy mobilszolgáltató, valamint további cégek, mi pedig azt vettük észre, hogy ez jóval nagyobb valami, mint amire eredetileg gondoltunk. A mai napig hiszek abban, hogy a jó üzlet 80 százalékban az időzítésről szól, vagyis valószínűleg éppen jó ütemben jött és valósult meg ez az ötlet.
H. B.: Hogyan folytatódott ezután a SMART sztorija?
D. M.: Az ezt követő években mobiltechnológiai konferenciaként folyamatosan fejlődött tovább, egyre több támogatót, látogatót szereztünk. Nagyjából öt év alatt a rendezvény kiforrta magát, a piac is elért arra a fejlettségi szintre, ahova kellett, kialakultak a nagyobb fejlesztőcégek, szereplők, akik érdekeltek a témában, maga a konferencia pedig elért arra a pontra, amikor el kellett dönteni, hogy milyen irányba menjen tovább. Mivel a fejlesztői, illetve az ügynökségi vonalon is létrejöttek, erősödtek az erre specializált konferenciák, ezért szélesebb fókuszú lett a SMART, egyre kevésbé szólt a mobiltechnológiáról, helyette azonban elkezdtünk az éppen aktuális, friss technológiai trendekre koncentrálni, valamint bemutattuk azokat a szakembereket, cégeket, akik az adott évben valami olyasmit tettek le sz asztalra, amit érdemes bemutatni.
H.B: Mi adta az ötletet, vagy motivációt ahhoz, hogy IVSZ stratégiai partnerként, szervezőként is belépjen a SMART életébe?
D. M.: Nem volt egyszerű az evolúciós folyamat, de sikeresen vettük az akadályt és az elmúlt két évre a rendezvény eljutott arra a szintre, hogy magát a technológiai jellegét is elkezdte levetkőzni. Egyre hangsúlyosabban jelentek meg az innovációs témák az előadások között, fontos szerepet kapott a startupok és a nagyvállalatok viszonya, és ebben a fejlődési, átalakulási folyamatban találkoztunk, illetve működtünk együtt egyre gyakrabban az IVSZ-szel.
Ez a 10 év meglehetősen hosszú idő ezen a területen. A SMART mindig is egy kiegészítő tevékenységként szerepelt az életemben: mellette vagy a saját vállalkozásomat vittem, vagy valamilyen nagyvállalati pozícióban dolgoztam, ami hosszabb távon igencsak megterhelő. Úgy éreztem, hogy személyesen eddig tudtam hatékonyan eljuttatni ezt a rendezvényt, ami akkor kaphatna egy új lendületet, vagy kapcsolhatna egy nagyobb sebességre, ha egy olyan tapasztalattal, múlttal, illetve szakértelemmel rendelkező szervezet venné át a szervezést, mint az IVSZ. A jövő most ebből a szempontból úgy néz ki, hogy a háttérből szeretném támogatni a SMART életútját azzal a tudással és kapcsolatrendszerrel, amit 10 év alatt sikerült összegyűjtenem.
H. B.: Az IVSZ milyen fejlődési, evolúciós folyamatokon ment keresztül ez alatt a 10 év alatt konferenciaszervezési szempontból?
Major Gábor: Az IVSZ idén 28. éves, ez idő alatt mi megfutottuk a saját fejlődési ívünket: eleinte a klasszikus kereskedő illetve nagy rendszerintegrátor cégek adták a szervezet bázisát, ahogy azonban az informatikai megváltozott, úgy a hozzáadott értéket előállító cégeknél keletkezett inkább profit, ők lettek a fontos szereplők, így őket is meg kellett szólítanunk. Nekik, vagyis a saját szakmánkat képviselő cégeknek szóló konferencia MENTA néven fut a szervezésünkben, de érzékeltük 5-6 évvel ezelőtt, hogy az akkor egyre jobban körvonalazódó startup ökoszisztémát is el kell érnünk valamilyen módon. Ezt a célt szolgálta kezdetben a VIK (Vállalati Innováció Konferencia), majd később a DigitALL névre átkeresztelt, és már a startupok, illetve a vállalati ügyfelek közti kapcsolatot segítő, azt összehangoló rendezvényünk. Az új név alatt már célzottan a nem informatikai cégek innovációval foglalkozó szakembereit hívtuk meg előadni, és egyértelműen üzleti oldalról közelítettünk a témákhoz. A konferencia évről évre egyre nagyobb létszámmal, technológiai és üzleti innovációs tematikát szem előtt tartva fejlődött, és nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy nemzetközi színtérről is meghívjunk előadókat.
Amikor Matyi megkeresett bennünket az együttműködés ötletével, szinte azonnal igent mondtunk, hiszen ez egy mindkét fél számára hasznos kooperáció, amivel ötvözzük a két rendezvény legfontosabb erényeit, illetve céljait. A legfőbb célunk az, hogy még hatékonyabban meg tudjuk szólítani az informatikán kívüli vállalatoknál azokat, akik felelősek az innovációért, digitalizációért. Azt látjuk, hogy digitalizációs felkészültségben a hazai KKV-knak jelentős lemaradásuk van, ezek a cégek pedig kifejezetten konferenciákon szeretnek új információhoz jutni, tájékozódni - így, többek között, az ezzel kapcsolatban érzett felelősség volt az, ami erre az útra terelt bennünket.
H. B.: Az együttműködés első évében ki, mivel lenne elégedett a SMART kapcsán? Milyen eredményeket, kimenetelt vártok a konferenciától?
M. G.: Április 3-án, a konferencia másnapján akkor leszek elégedett, ha a konferencia legalább olyan jó lesz mint a tavalyi. Egy ilyen váltás nehézségekkel is jár, stabilizálódjon az új helyzet. Nem feltétlenül az idei, vagy a jövő évi SMART miatt vágtunk bele ebbe, hanem azért, mert hiszek abban, hogy egy régiós innovációs konferenciát alapozhatunk meg a SMART szervezésével. A másik aspektus, hogy egy konferencia önmagában manapság egyre kevésbé áll meg saját lábán. Egy ilyen rendezvénynek a közösségépítés kiemelten fontos feladata, ebben pedig az IVSZ kifejezetten erős, sőt, ez a küldetése. Számunkra a SMART egy erre szolgáló eszköz (is), ami alkalmas lesz arra, hogy az ott elhangzott tartalmat át tudjuk emelni más platformokra is, az előadásoknak, sztoriknak legyen utóélete.
D. M.: Akkor lennék boldog, hogy a SMART az eddigi ütemét meg tudná tartani, el tudna indulni egy nemzetközi irányba, és a piaci pozícióit még jobban meg tudná erősíteni jövőre.
H. B.: Kiknek, milyen közönségnek szól az idei SMART és melyek lesznek a konferencia főbb témái?
M. G.: A Celebration of Innovation szlogen már utal rá, hogy olyan innovatív ötleteket, embereket, cégeket és gondolkodókat mutatunk be, akiktől érdemes tanulni és akikre érdemes hallgatni. Szó lesz az innováció kapcsán felmerülő szervezeti kihívásokról, a startupok és nagyvállalatok együttműködési lehetőségeiről, vagy akár buktatóiról, de bemutatjuk azt is, hogy az ember milyen függőségi, vagy egyéb problémákkal küzd, amikor a digitális világról beszélünk. Nagyon ügyelünk majd arra, hogy a résztvevők valós történetek valós megoldásait kapják kézhez, amit aztán a saját területükön szinte azonnal fel is tudnak használni.
Mindemellett a konferencia öt termében bemutatjuk a legérdekesebb tech trendek (AI, IoT, Ipar4.0, Smart City, stb.) területén zajló legizgalmasabb projektjeit, és az abban dolgozó szakembereket. Külön teremben foglalkozunk a startupokkal, lesz kifejezetten az egyetemi innovációnak szentelt szekció is, és ki fogunk tekinteni az IT-n kívüli világban zajló innovációkra is. Terveink szerint a nagyvállalatok, a KKV-k, a gyártók, az egyetemisták, illetve a befektetők mind meg fogják találni azokat a témákat, amit majd hasznosítani tudnak.
H. B.: Ha már innováció: ti hogyan definiálnátok ezt a fogalmat?
M. G.: Erre a kérdésre nekem az a válaszom, hogy a digitalizáció demokratizálta az innovációt. Az új dolgok kitalálására, hasznosítására szolgáló belépési küszöb már könnyen megugorható, akár egyéni szinten is komoly eredményeket lehet elérni. A meglévő dolgokból, eredményekből valami új előállítása lehet szoftveres, hardveres alapú, üzleti, vagy technológiai, történhet egyénileg, vagy céges szinten, a lényeg minden esetben az, hogy az innováció egy gondolkodásmódot, új megközelítést jelent. Ebben a mi piacunk egyelőre elég hátul van, ezért is akarjuk ezt a területet ezzel a konferenciával is stimulálni.
Az innovációnak ezeken felül egy nagyon komoly szervezeti vonatkozása is van. Az innováció arról is szól, hogy egy olyan szervezetet kell építeni, amely képes folyamatosan megújulni, az újdonságokat megszülni és befogadni, azaz képes az innovációra. Éppen ezért egy teljesen más filozófia mentén működő vállalati működésre van szükség, amiben más szervezetekkel startupokkal, adott esetekben versenytársakkal kell együttműködni, ami korábban nem volt teljesen triviális.
D. M.: Én azt tapasztalom, hogy egy teljesen új, a digitalizáció által életre hívott ökoszisztéma felé tartunk, amibe a vállalatok igyekeznek betagozódni. Egy automatizált értéklánc van kialakulóban, éppen ezért minden olyasmit innovációnak tekintek, ami a vállalatokat felkészíti arra, hogy ebben az új világban boldoguljanak, működni tudjanak. Ez azt jelenti, hogy gyorsabbá kell válni, agilis működésre van szükség, integrálni kell a termelési folyamatokat, új piacokat, szegmenseket kell megtalálni, plusz a cégeknek új értékajánlatokra van szükségük. Vagyis mindenki innovál, aki ebben az új világban részt akar venni és életképes szeretne maradni. Ha úgy vesszük, akkor az innováció az túlélésért folytatott küzdelem szinonimája, és értelemszerűen vannak, akik ezt jól csinálják, és vannak, akik rosszul.
A SMART éppen ezért azokhoz, azoknak szeretne szólni, akik úgy döntöttek, hogy megharcolnak ebben az új világban való helyükért. Megharcolnak az új szerepükért, a régi szerepük transzformálásáért, vagy annak megvédéséért.
(x)
