Folytatódott az eddigi trend, azaz az egyéni befizetéseknél kiemelkedő növekedés történt. A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál az első kilenc hónapban 16 százalékkal 42 milliárd forintra, az egészségpénztáraknál pedig 21 százalékkal 16 milliárd forintra emelkedett ez az összeg. Ezzel a tagok újból megerősítették, megbíznak a pénztárakban. A megtakarításokat kezelő önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona szeptember végére 3,1 százalékkal 1320 milliárd forint fölé nőtt, az egészségpénztárakból pedig az év első kilenc hónapjában 6,9 millió alkalommal fizették a tagok az általuk igénybe vett szolgáltatásokat.
Elég impresszív adatok, a jövőben is erre számítanak?
Az egyéni befizetések szempontjából az évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítés az egyik leglényegesebb tényező. Az év utolsó két hónapja különösen fontos, ugyanis az év végéig történő befizetésekkel maximalizálható az említett adókedvezmény. Emiatt nem lennék meglepve, ha a korábbi éveknél is többen fizetnének be a pénztárakba. Egyszerűen nem éri meg kimaradni. Várakozásaink szerint az utolsó negyedévben az egyéni befizetések összege a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztáraknál elérheti majd a 30 milliárd forintot. A válasz a kérdésre tehát igen, jelentős összeg érkezhet az önkéntes nyugdíjpénztárakba és az egészségpénztárakba egyaránt. Reméljük, hogy az adó-visszatérítés azok számára is vonzóvá teszi a pénztári megtakarítást, akik még nem léptek be valamelyik kasszába. Még most sem késő lépni, és taggá válás után élni az elérhető lehetőségekkel, kedvezménnyel.
Felemás a kép. Az mindenképpen kedvező, hogy idén a tavalyinál több pénzzel járultak hozzá az önkéntes nyugdíjpénztárakban spóroló tagok takarékoskodáshoz, szakítva a korábbi kedvezőtlen trenddel, amikor az adóváltozások, a béren kívüli juttatások rendszerét érintő szabályok módosítása miatt csökkent ez az összeg. A munkáltatók szerepét jelzi, hogy 2012-ben és 2013-ban az összes befizetés 59, illetve 53 százalékát ők biztosították, ezzel szemben ma már mindössze 38 százalékos a részesedésük. Márpedig a munkáltatók felelőssége és hozzájárulása nagyon lényeges, sok alkalmazott csak a segítségükkel képes belevágni a pénztári takarékoskodásba. Az egészségpénztáraknál sajnos idén is csökkent a munkáltatói befizetések összege, pedig ott is szükség lenne a bővülésre.
Ahogy említette, az adóváltozások kulcsfontosságúak, jövőre újra változások lesznek, ezek miként érinthetik a pénztári szektort és a tagokat, munkáltatókat?
Az új, januártól életbe lépő szabályok szerint a munkavállalók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulás adóterhe ugyanannyi lesz, mint a fizetéseké. Ez szerintünk nem jó irány. Ugyanakkor a jó hír, hogy 2019-től munkáltatói hozzájárulás után adójóváírást is igénybe lehet majd venni, így a dolgozók pénztári öngondoskodásának támogatása az egyik legkedvezőbb juttatási forma marad jövőre is. Kedvezőbb, mintha a munkáltató bérként fizetné ki a rendelkezésére álló összeget. Úgy látjuk, hogy a munkáltatók szerepe felértékelődik jövőre. A legfontosabb kérdés az lesz, mely elemek maradnak benne a béren kívüli juttatási csomagokban és melyek kerülnek ki azokból.
A pénztári szektor szerint mire lenne szükség ahhoz, hogy látványos emelkedésnek induljon a taglétszám?
Kicsit messzebbről érdemes vizsgálni a kérdést. Bár ma már egyre többen vannak, akik már tudatosan takarékoskodnak az egészségmegőrzésük és a kedvezőbb nyugdíjaskori anyagi helyzetük megteremtése érdekében, az öngondoskodási piacon és a pénztáraknál bőven van lehetőség a fejlődésre. Ehhez az állam, a munkáltatók és a munkavállalók szoros együttműködésére van szükség.
A Pénztárszövetség összefoglalója a 2019-től életbe lépő változásokról Az új adótörvények több pénztári juttatási formát érintenek, így a pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány, célzott szolgáltatás, valamint az önsegélyezés szabályozását. Pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány A pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány egyaránt jövedelemként adózik, azaz - a munkáltató 21% - a munkavállaló 33,5% adót fizet utána. A dolgozó adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül. A pénztártag a számára biztosított pénztári juttatás után is igénybe veheti a számára járó 20%, évente akár 150 ezer forint adókedvezményt (ahogy - a megszokottak szerint - egyéni befizetései után is). Célzott szolgáltatás A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári ún. célzott szolgáltatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és csak a munkáltató adózik utána. (Kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó) - A munkáltató adóterhe 40,71% - A pénztártag nem kell, hogy adót fizessen utána (és adókedvezményre sem jogosítja) - A juttatás nem az egyéni számlára, hanem egy elkülönült támogatási alapba/számlára kerül, innen vehető igénybe a támogató által juttatni kívánt szolgáltatás
(x)
