A klasszikus bordeaux-i házasítás három szőlőfajtából, cabernet franc-ból, cabernet sauvignon-ból és merlot-ból áll; ebből bármely kettő is elegendő ahhoz, hogy bordói stílusú cuvée-ről beszélhessünk. A cabernet franc-t szinte mindenhol a világon a cabernet sauvignon kistestvérének tekintik, nem tartják annyira kifinomultnak, izgalmasnak. Pedig igazából a franc a szülő, amely a sauvignon blanc-nal spontán kereszteződve hozta létre a cabernet sauvignon-t. A franc fajtatisztán jóval ritkábban készül, mint a gyermeke: elsősorban Franciaországban, a Loire-völgy egyes részein, a Gironde vidékén és Villányban az eredetvédett Villányi Franc formájában fordul elő. Tulajdonsága, hogy könnyebben érik, mint a sauvignon, könnyebb a szerkezete is és kevesebb a tanninja (ez az a vörösborokra jellemző csersav, amit a legintenzívebben a szájpadlásunkon érzünk), visszafogottabb az aromatikája. Viszont vannak olyan gyógynövényes, hűvös jegyei, amelyek eleganciát sugároznak; érlelve pedig étcsokoládés, édesfűszeres aromákkal gazdagodik a bor.
A cabernet sauvignon ezzel szemben testesebb, tanninban gazdagabb és intenzívebben hozza a piros bogyós gyümölcsöket. A szőlő nehezebben érik, és éretlenül szedve tombol benne a zöldpaprikás vonal. Mind a franc, mind a sauvignon jól érlelhető bort ad, szépen gazdagodik a megfelelő hordóhasználattal, szereti, ha pihenhet a palackban és jó savszerkezete miatt kedveli maga mellett a komoly, akár zsírosabb falatokat.
A harmadik bordeaux-i fajta, a merlot, szintén rokon. Osztrák kutatók szerint legalábbis DNS-e alapján egyik felmenője a cabernet franc, így a cabernet sauvignon féltestvérének tekinthetjük. A merlot egyedül a cabernet sauvignon-nal versenyzik a világ legnagyobb felületen ültetett kékszőlője címért. Az Egyesült Államokban sokkal népszerűbb, mint a cabernet sauvignon, pedig kisebb területen foglalkoznak vele. Franciaországban folyamatosan nő a merlot telepítések száma, nemcsak Bordeaux-ban, de máshol is egyre fontosabb. A borászok nem csupán azért szeretik, mert sokak által kedvelt bort ad, hanem azért is, mert szőlészeti szempontból is a szerencsésebbek közé sorolhatjuk. A kékszőlők között a viszonylag korai érésű fajtákhoz tartozik, ami minden olyan borvidéken, ahol rizikós lehet az őszi időjárás, pozitívumnak számít.
A három szőlőfajtának az elterjedtsége távolról sem egyenletes elsőszámú hazájukban, vagyis Bordeaux-ban. A borvidéket általában jobb és bal partra szokás osztani: a bal part, a klasszikus Medoc-i vidék inkább preferálja a cabernet sauvignon és a merlot szőlőfajtákat, míg a jobb part, Pomerollal és St-Emilionnal inkább áll a merlot és a cabernet franc pártján.
A bordói bor készítésének tradicionálisan elengedhetetlen tartozáka a barrique (ejtsd barrik) hordó, ami szintén innen indult világhódító útjára. A barrique egy speciális, pörkölt, 225 literes tölgyfahordó. A több hónapos, esetleg több éves, barrique hordóban való érlelésnek köszönhetően a bor átveszi annak jegyeit, és illat- illetve ízvilága is jellegzetesen megváltozik: csokis, dohányos, vaníliás, pörkölt magvas ízek is kialakulhatnak. Kizárólag a legmagasabb minőségű, hosszan érlehető borokat tudja tovább kerekíteni ez az eljárás, és ezeket a hordókat maximum háromszor használják fel, mivel ezután csökken aromaátadó képességük.
A bordeaux-i szőlőfajták korábban említett tulajdonságai miatt Magyarországon is komoly hagyománya van az ezekből készült fajtaboroknak illetve házasításoknak. Bordeaux-i házasítása van többek között a villányi Maul és Stier pincészeteknek, a szekszárdi Schiebernek, az egri Thummerernek és Balatonboglárról a Garamvári pincének. Mindnyájuktól lehet kóstolni november 18-án, a Winelovers Bordói November rendezvényén, ahol 11 borvidék 60 borászatának 150 bora kerül bemutatásra.
(x)