Jó példa erre a VOLATILITÁS. Ez az egzotikusan hangzó kifejezés leegyszerűsítve annak mutatója, milyen mértékű nyugtalanság, bizonytalanság uralkodik a tőkepiacokon. Az egyszerűsített tankönyvi meghatározás így szól: A volatilitás az eszközök értéke vagy hozama egy időintervallum alatti változékonyságának mérőszáma. De hogyan lehet egy olyan nehezen megragadható dolgot, mint a milyen a bizonytalanság, pénzzé tenni? Mérhető a félelem? A válasz: igen, mégpedig elég jól. A mellékelt grafikon a VIX indexet ábrázolja. Ez az index az S&P500 index opcióinak 30 napos implikált volatilitását méri, és a volatilitás egyik leggyakrabban használt indexe. Magyarán, ha a piac az éppen aktuális trend (legyen az emelkedő vagy csökkenő) folytatódását várja, a volatilitás szintje csökken. Ha azonban a piac elbizonytalanodik vagy hirtelen sokkhatás éri, a volatilitás ugrásszerűen megnő, ami jól megfigyelhető az elmúlt 25 évet bemutató, mellékelt grafikonon.
A grafikonból látható, hogyan reagált a piac a bizonytalanságra, vagy ha úgy tetszik, a félelemre. Jól megfigyelhetők a több száz százalékos nagyságrendű ugrások. Például 1997-98-ban, az oroszországi válság idején, amely az amerikai gazdaságra is hatással volt, 2000 és 2003 között a "dot com buborék" hatásaként, 2008-ban a Lehman Brothers csődjekor vagy 2010-2011-ben, amikor a trend csökkenőből növekedőre váltott az USA-ban és másutt. Ez valójában a piaci nyugtalanság számokban kifejezve, amelyet a tudásnak és a technológiának hála, pénzre lehet váltani.
A volatilitás nem úgy viselkedik, mint a hagyományos befektetési eszközök, amelyekre tartós trendek jellemzőek. Ezért érdemes jól megválasztanunk az eszközt, amelynek segítségével ebből a jelenségből a maximumot kihozhatjuk. Ezen kívül, ennek az eszköznek a befektetési horizontja jóval rövidebb lesz, mint a hosszan tartó trenddel rendelkező aktívumoké. A legtöbb befektető számára a néhány órás vagy pár napos invesztíció már agresszíven hangzik, de nem feledkezhetünk el egy jelenlegi, dinamikusan növekvő jelenségről. A mai nyugtalan időszakban a világ vezető gazdaságai egyre-másra pénzt nyomtatnak, anélkül, hogy képesek lennének megítélni ennek jövőbeli következményeit. Az ebolajárvány újabb és újabb áldozatokat szed, a világban pedig párhuzamosan több háborús konfliktus is zajlik, amelyekkel szemben többé-kevésbé védettnek érezzük magunkat. Elérkezett az idő, hogy fontolóra vegyük, érdemes-e a feltétlenül szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb ideig kitennünk a pénzünket a piaci kockázatnak. Az utóbbi időben egyre többen részesítik előnyben azt a megoldást, hogy pénzüket biztonságos bankszámlán tartják, pénzpiaci jelenlétüket rövid időszakokra korlátozzák, egy-egy lehetőség kiaknázásának erejéig. Ha ez megtörténik, lezárják pozícióikat, és azonnal visszahúzódnak a biztonságos révbe, a tőkepiacon kívülre. Éppen ezek a rövid ideig tartó, a volatilitásban bekövetkező változások teszik lehetővé a befektetők számára, hogy a szélsőségeket - vagyis a hirtelen növekedést vagy csökkenést - rövid távú befektetési lehetőséggé változtassák.
A volatilitás jelenlegi értéke 35 százalékkal a sokéves átlag alatt mozog, ami a jövőbeli sikeres befektetés egyik legjobb kiindulási feltétele. Vannak dolgok, amelyeken nem áll módunkban változtatni, ez azonban nem jelenti azt, hogy létezésüket ne fordíthatnánk saját javunkra.
Pavel Drahotský,
A Saxo Bank Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős igazgatója
(x)