Ismereteink szerint még nem fordult elő egyetlen egészségpénztárnál sem, hogy egyetlen hónap leforgása alatt 430 millió forintot meghaladó tagdíj-jellegű bevétellel töltötték volna fel a patikakártyát. A Patikapénztár igazgatójának, Dr. Lukács Mariannának tájékoztatása szerint az akciónak köszönhetően a Patikapénztár 2005. évi bevétele elérheti a 2,8 milliárd forintot, befektetett vagyona pedig már most meghaladta a 2 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a tagok által igénybevett szolgáltatások is várhatóan duplázzák a tavalyi évet, szintén 2 milliárd forint körüli értéket megcélozva. Novemberben rekordszámú szolgáltatóval - 187 kártya-elfogadóhellyel - bővült a Patikapénztár.
Az akció egyben azt is jelentette, hogy a Patikapénztár a pénztártagok javára 28,4 millió forint működési költségről mondott le (a 430 millió forintra eső átlagosan 9,81%-os helyett 3,2% volt a befizetéseket megterhelő költség). Az akció külön érdekessége, hogy az amúgy nonprofit elven működő pénztárak közül ilyen módon még egyetlen önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztár sem (1993. évi XCVI. törvény) juttatta vissza a tevekénység eredményét tagjai számára.
Annak ellenére, hogy az akció a Patikapénztárnak 30 millió forintjába került, mégis sikeresnek minősíthető, hiszen fény derült arra, hogy a pénztártagok öngondoskodási hajlama ezen a területen is egyre jelentősebb, nem is beszélve arról, hogy az adójukat nagy átlagban decemberben optimalizáló adófizetők még semmiről nem maradtak le, hiszen a decemberi befizetések még a 2005. keret terhére érvényesíthető.
Ezzel kapcsolatban a Patikapénztár vezetősége arról adott tájékoztatást, hogy a PSZÁF honlapján (www.pszaf.hu) a "válasszon terméket" jobb oldali rovatban a Patikapénztárra vonatkozó működési költség hibásan került feltüntetésre, az helyesen (www.patikapenztar.hu: Patikapénztár alapszabály 113, pontja)
A pénztár tagdíjbefizetések alapok közötti felosztásáról 2005. december 1-től 2005. december 31-ig az alábbiak szerint rendelkezik:
Az önkéntes pénztárakról szóló törvény elfogadása óta ((1993. évi XCVI. törvény) az egészségpénztárak a nyugdíjpénztárak mellett kispályás mostohagyereknek számítottak, lévén mind taglétszám, mind bevétel, mind befektetett vagyon tekintetében a nyugdíjpénztári eredmények töredékét tudták felmutatni. Azonban ezt a tévhitet a 2005. évi várható tényadatok végleg eloszlatják, ha ugyan nem trendfordulónak lehetünk tanúi.
Az idei év első félévében a piacon 45 egészségpénztár működött, összesen 438 ezres tagsággal, miközben egy évvel korábban 37 volt a szereplők száma. Fontos kiemelni, hogy az elmúlt egy évben (2004. őszétől) mintegy 140 ezren csatlakoztak. A szféra 2005. I. félévében 12,5 milliárd forint bevételt realizált, szemben az önkéntes nyugdíjpénztárak 37,8 milliárdjával, tehát az egészségpénztárak által gyűjtött bevételek a nyugdíjpénztári bevételek 33%-ának felelnek meg. Az egészségpénztári tagok számláin 20 milliárd forintot meghaladó megtakarítás vár arra, hogy elköltsék valahol az egészségügyben: fogorvosnál, gyógyfürdőben, magánrendelőkben vagy akár patikában (adatforrás: www.pszaf.hu).
Ezzel párhuzamosan az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám 1,27 millió főre tehető (melyből a PSZÁF becslése szerint 20% a díjnemfizetők száma ), ami a nyugdíjpénztárak számának folyamatos csökkenése kísér (2000. év: 116, jelenleg 76 önkéntes nyugdíjpénztár működik). Elismerésre ad okot azonban a nyugdíjpénztárak által gyűjtött 604,3 milliárd forint értékű portfólió, melyet az egészségpénztári számokkal azért nem ésszerű összevetni, lévén mindkét rendszer más célt szolgál (nyugdíj: előtakarékosság a nyugdíjas évek életszínvonalának tartásáért, egészség: a család egészségi állapotának megőrzése, helyreállítása).
Az önkéntes pénztári szektorra vonatkozó előrejelzések szerint amíg az egészségpénztárak 30 milliárd, addig a nyugdíjpénztárak 75 milliárdos bevételre tesznek szert 2005-ben, így egyre jobban szűkül a két szektor közötti olló.
Az önkéntes egészségpénztárak fejlődésének további lökést adhat annak a jogszabályi lehetőségnek a kihasználása, mely szerint az egészségpénztárba befizetett, de ott 2 évre lekötött pénz után további 10% SZJA-kedvezmény jár, ami akár extra hozamnak is felfogható. Az pedig mindenki számára könnyen belátható, hogy ezt a pénzt két év múlva is el lehet költeni akár üdülésre is, nem is beszélve a patikakártya szolgáltatói által biztosított további árkedvezményről, vagyis a konstrukció a nyugdíjpénztár részleges funkcióinak átvételét eredményezheti (lsd. még Új Pillér Egészségpénztár).
A távlati lehetőségek megtartása miatt a Patikapénztár vezetésével összefogott az egészségpénztárak közül néhány piaci szereplő, hogy a Parlament által már elfogadott adótörvényekben még hatályba lépése előtt változtatást érjen el.
A lobbizás lényege, hogy a költségvetési törvény módosításával az önkéntes egészségpénztárak kerüljenek ki a 400 ezres munkáltatói cafeteria-ból. A 2006. évi adótörvényekre vonatkozó parlamenti zárszavazás eredményeként az önkéntes egészségpénztárba adható munkáltatói hozzájárulás egy 400 ezres éves keretet tartalmazó kosárba került, mely bekorlátozza a kedvezményesen adható természetbeni munkáltatói juttatások körét. Ebbe a körbe tartozik például az iskolai képzés költsége, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, a művelődési intézmény szolgáltatás, a helyi utazási bérlet támogatása.
Amennyiben a tervezett változás hatályba lép, az eddig havonta maximálisan adható 57 ezer forint (a minimálbér) összeg - amennyiben a munkavállaló nem vesz igénybe más, a kosárban található juttatást - 33 300 forintra szűkül, vagyis az eredetileg maximálisan adható összeg 58%-ára.
Ebben a helyzetben megtorpanhat az egészségpénztárak növekedési üteme. Kérdéses, hogy a jelenleg 438 ezres taglétszámmal és közel 25 milliárd forintos megtakarítással rendelkező kasszák továbbra is dinamikus ütemben tovább gyűjtik-e a megtakarításokat, kielégítve a közelgő egészségügyi reform forrásigényét. A hivatkozott passzus valószínűleg szerkesztési hiba, hiszen a negyedik pillér bevezetésével az emberek nyugdíjra való takarékoskodási lehetőségei megduplázódtak, míg az egészségre való öngondoskodás lehetősége csökkent, de hátrányosan érinti a fiatalabb korosztályt is, aki a nyugdíjjal szemben az egészség védelmének szentel nagyobb teret. Ezen felül az intézkedés ellentmond a kormány 100 lépésének is, mely szerint a "biztosítási elv erősítése" fejezetben foglaltak következetes végrehajtása a jövőben azt eredményezheti, hogy meghatározásra kerülnek ellátási csomagok, vagyis az ezekből kieső szolgáltatásokat a jövőben saját zsebből kell fizetnünk.
(X)
