Virág Ferenc: Egyértelműen sikeresnek nevezhető a játék, mely elsősorban annak köszönhető, hogy valós kereskedési körülmények szimulálásával most először próbálhatják ki befektetői tudásukat a tőzsdén még járatlan magánszemélyek. Élethű környezetben "valós kockázat nélkül", saját pénz elvesztésének veszélye nélkül lehet tanulmányozni a tőzsde rejtelmeit.
Eddig hány játékos regisztrálta magát? Mik a jellemző befektetési stratégiák?
V.F.: 8,800 regisztrált csatlakozott a Tőzsdemágushoz, így minden bizonnyal Magyarország legnagyobb online tőzsdejátékává válik február végére.
A játékosok meglehetősen nagy vehemenciával vetették magukat a kereskedésbe; a teljes virtuális vagyontömeg 20%-a fordul meg naponta. (Csak összehasonlítás képen; a BÉT teljes kapitalizációja 4,800 mrd Ft, melyből 60%-ra becsülhető a közkézhányad, s ennek napi szinten átlagosan 0.4-0.5%-a fordul meg a tőzsdén.) Azaz a klasszikus "vétel és tartás" stratégiával szemben a rövid, pár napos befektetéseket preferálják a játékosok. (Ehhez az is hozzájárulhat, hogy többen úgy érezhetik, hogy a SEAT Leon elnyeréséhez február végig rendelkezésre álló idő rövidsége gyakoribb tranzakciót indokol.)
Milyen eredményeket értek el eddig a játékosok virtuálisan rendelkezésre bocsátott egy millió forinttal?
V.F.: Legjobb játékosunk 26.5%-os vagyon növekedést ért el, míg a leggyengébben szereplő regisztrált 28%-os veszteséget könyvelhetett el.
A mezőny egészét tekintve, mennyire sikeres az "átlagos" játékos?
V.F.: A nyeremény lehetősége mellett a játékosok a kockázattal is szembesülnek. 8,800 játékosnak ugyanis mindössze az egy harmada tud jelenleg pozitív hozamot felmutatni. (Ennek értékelésekor meg kell azonban említeni, hogy a jelentős főnyeremény többeket túlzott kockázatvállalásra ösztönöz.)
A Tőzsdemágus játékosai is a blue-chip részvényeket favorizálják?
V.F: Nem. Jellemzően a közép- és kis kapitalizációjú részvények forognak leginkább. Jelentős spekuláció bontakozott ki korábban a Fotexben, méretes pozíciók alakultak ki FHB-ban és Egisben is. És meglepően nagy az aktivitás a klasszikusan illikvid részvényekben is.
A Budapesti Értéktőzsde számára milyen "hozadékkal" rendelkezik a játék?
Kutas Gábor: Nagyon örülünk annak, hogy több ezer ember felismerte, hogy a tőzsde és a részvények nem egy misztikum részét képezik. A 8,800 regisztrált játékos igen hamar akklimatizálódott a tőzsde világában. Különösen Magyarországon fontos új befektetési alternatívákat mutatni a lakosságnak, hiszen a pénzügyi kultúra terén sajnos jelentős hazánk lemaradása nem csak a fejlett országoktól, de akár Lengyelországtól is.
Ugyan főként rövid távú nyereségmaximalizáló szempontok alapján kereskednek a játékosok, de a részvényeket megismerő magánbefektetők a játék kapcsán biztosan tanulmányozzák a hosszabb távú árfolyam görbéket is, melyek egy három hónapos játékon túlmutató következtetésekhez is elvezethetnek; igenis helye van a részvények a hosszú távú megtakarítások között.
A nem gazdasági média figyelme jelentett-e hozzáadott értéket?
K.G.: Nagyon hasznosnak bizonyult, hogy az RTL Klub, Radio Café és a Metró hírújság a Tőzsdemágus média támogatója lett. Hétköznapi nyelven sikerül így beszélnünk a részvények világáról a tőkepiactól távol álló emberek számára is. A tőzsde számára teljesen új rétegeket értünk el, és a tömegmédia segítségével több millió ember hallott már a játékról. Az elkövetkező hetekben további játékosokra számítunk, mert egyrészt a tőzsde természetéből adódóan még messze nem lefutott a verseny, másrészt a szájpropaganda most kezd csak igazán beindulni.
Hogyan értékeled, hogy játékosok inkább a kis és közepes kapitalizációjú részvényeket részesítik előnyben?
K.G.: Úgy gondolom, hogy ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak; az intézményi befektetők portfólió méretéből adódóan a befektetési spektrumból kieső részvényekbe a világon a legtöbb helyen a helyi magánszemélyek fektetnek be. A Tőzsdeképes Cégek Klubját is ezen szellemben hozta létre a BÉT; a kisebb magyar vállalatoknak is van helye a parketten.