Életben maradni! (x)

"Az első, a legelső lépés egy túlélő szituációba kerülve, az elérhető leghatékonyabb eszközt használni: a gondolkodást. Amikor megállunk és gondolkodunk, akár csak egy pillanatig is, akkor már megkezdjük átprogramozni magunkat a sikerre. A gondolkodás nélküli tevékenység csak a véget sietteti. Erőt vesz rajtad a pánik, a félelem. Azonban, ha leásol a tudatod legmélyére, összeszorítod a fogaidat, és azt kiáltod: Meg fogom csinálni! - úgy is lesz." - Dr. Ron Hood, a Hoods Woods Túlélő Iskola vezetője

Mire tanít a túlélő tréning?

Manapság nagyon népszerűek az ún. Túlélő programok. Szolgáltatók sora ajánlja prospektusaiban a barlangász, sziklamászó és outdoor szakembereik által vezetett túrákat, tréningeket: "Hegyi túlélő gyakorlatok: 10-30 km-es túrák, tájékozódási feladatok..." Ezek a tréningek valószínűleg kiválóan fejlesztik a meghatározott készségeket, azonban tartalmilag nem illik rájuk a TÚLÉLŐ jelző. A túlélő helyzet olyan tényezők összességének hatására alakul ki, melyek a természetben, azzal összhangban történő életviteli stratégiákat és technikákat követelnek meg. Magában foglalja a közvetlen életveszély elhárítását, a hosszabb távú élet feltételeinek megteremtését és a civilizációba való visszatérés képességét.

A túlélés lényege "az autonóm élet feltételeinek megteremtése a természetben. Elsősorban nem fizikai, hanem szellemi és mentális kihívás, az alkalmazkodás művészete. A kreatív ember tette, aki két kezével és egy késsel otthont teremt és táplálékot szerez. Minden felszerelési tárgy amely az embernél van csak bonusz. Tudnod kell, hogy hogyan használhatod fel mindazt, amit a természetben találsz. Persze, fizikai erőt, helytállást is követel. Meg lehet tanulni, hogy hogyan fordítsa az embere a félelmet, testi kimerültséget saját oldalára és szerezze meg legjobb szövetségesének a stresszel szemben. Az igazi túlélés azonban mindenekelőtt az alkotó, gondolkodó emberről, a barátságról és a természet gyönyörűségéről szól. Tanulás és próba." A túlélés sajátosan egyesíti a természeti népek néprajzában és a modern tudományos technika vívmányokban testet öltött élettani, pszichológiai, technikai és technológiai ismereteket. Ez a gyakorlatban pl. azt jelenti, hogy a túléléshez képesnek kell lenni tüzet gyújtani az ősi íjas tűzfúróval, ugyanakkor a navigációhoz használni kell tudni a modern kor műholdas navigációs rendszerét (GPS). Hazánkban a régi népi kultúra, a pásztorok, pákászok az erdélyi magyarság hagyományai adják a túlélő ismeretek kutatásának gazdag tárházát. A hajítófa, min vadászfegyver, vagy a hamuban sült pogácsa készítése napjaink valódi túlélő tréningjeinek kedvelt eleme.

Az úgynevezett civilizált ember számára elsajátítható ismeretrendszerré 1756-ban, a hétéves háború idején (1756-63) vált a túlélés, amikor Anglia amerikai gyarmatán, a New Hampshire-i Robert Rogesrs őrnagy felállította az első Ranger alakulatot. Az általuk alkalmazott harcászati eljárásokat, technikákat az indiánoktól vették át. Magas fokú készséggel rendelkeztek az erdőben, bonyolult terepen vívott harcmodor tekintetében, s így a brit erők legfőbb hírszerzőivé váltak. Szoros kapcsolatban álltak a természettel, ismerték és figyelték annak jelenségeit és törvényszerűségeit. Ismereteik révén képesek voltak több száz kilométer megtéve hónapokig tevékenykedni ellenséges területen.

A túlélés fogalmakkal jól leírható és elsajátítható rendszerré tehát a hadtudomány keretében vált. Része az elit katonai alakulatok kiképzésének ezzel biztosítva, hogy huzamosabb ideig is képesek legyenek az ellenség mélységében utánpótlás nélkül tevékenykedni. Azonban az élet minden percében túlélünk: rossz napokat, nehéz feladatokat, kihívásokat. A mentális attitűd szempontjából mindegy, hogy egy munkahelyi, gazdasági rossz döntés, vagy egy repülőgép katasztrófa következményein kell úrrá lennünk (jól mutatja ezt, hogy ha az Interneten bármely kereső programba beütjük a survival szót, természeti túlélő, gazdasági és pszichológiai oldalakat ad meg). A túlélésnek módszertana van, amely tanulható és fejleszthető, s a megfelelő környezetre adaptálható. A gyakorlás hatékony színtere a túlélő tréning. Az Amerikai Egyesült Államokban ismerték fel először, hogy kiválóan alkalmas tréningek számára, mint biztonságos, kaland alapú program, amely fejleszti az önértékelést, önismeretet, vezetői készséget, csapatmunkát. A vészhelyzet itt sok szempontból modellezhető (a természeti hatásoknak való kiszolgáltatottság élménye, szolid nélkülözések, alvás hiány, eszköztelenség, együttműködés kényszere, fizikai félelem leküzdése stb.), s az igényekhez és képességekhez igazítható.

A tréning során széleskörű ismereteket is szereznek a résztvevők. Ez katonai szabályzatokban és civil szakkönyvekben konszenzusos alapon évtizedek óta rögzítet. Első formájában az USA pilótái számára 1943-ban kiadott Jungel, Desert, Arctic, Ocean Survival segédlet rögzítette. Napjainkban legjobb összefoglalását az USA FM 21-76 Survival, az angol SAS Survival Handbook, vagy az ausztrál Bushcraft adja. Ezeknek az ismereteknek az átadásával a tréning részben képzés, részben fejlesztés. A résztvevők megtanulnak túlélő szerszámokat használni és készíteni. Ki tudják alakítani az életbennmaradáshoz szükséges tábori környezetet a természetben. Meg tudják szerezni ivóvizüket, elkészíteni élelmüket. Valóban megtanulnak tájékozódni, nem csak turistautakon sétálni. Megismerik, hogyan kell leküzdeni a terepakadályokat. Ugyanakkor fejlődik társ és önismeretük, javul szerepvállaló, kommunikációs, konfliktuskezelő stb. készségük a közösségben.

Az úgynevezett túlélő tréningek nehézsége, keménysége rendkívül széles skálán alakítható. Lehet szállodában aludni és indulhat ejtőernyős ugrással. Rendkívüli rekreációs hatása van.

A túlélő tréning során tudatosan építünk az emberekben meglévőtermészet szeretetre. Arra a vágyra, amely mindannyiunkban él, hogy kiszabaduljunk a természetbe, hogy végre részt vegyünk egy régen megálmodott, de soha megvalósulni nem remélt túrán.


Makrai Tibor István "Ales"
Tréningvezető
a Kanyon Aktív Utazási Iroda partnere