A kutatások szerint a kézműves sörfőzdék leginkább az Egyesült Államok nagyvárosaiban vagy jelentős európai városokban koncentrálódnak. Azonban kevés információnk van arról, hogy ezek a sörfőzdék hogyan helyezkednek el a nagyvárosokon belül (kivéve London esetében). A magyar söriparnak van néhány sajátossága, amely túlmutat a korábbi kutatásokon.
A 2000-es évek elején a magyar sörpiac erősen koncentrált volt, és olyan nagy sörfőzdék uralták, mint a Dreher, a Heineken és a Borsodi. A kisüzemi sörfőzésnek kevés hagyománya volt, és az ágazat a globalizáció és a privatizáció hullámaival szembesült, amelyek a nagy multinacionális vállalatoknak kedveztek. Azonban a helyzet 2012 körül kezdett változni, amikor új szabályozások léptek életbe, amelyek kedveztek a mikro-sörfőzdéknek, és számuk gyors növekedését eredményezték – a 2005-ös 24-ről 2022-re 171-re nőtt. Lásd erről korábbi blogbejegyzésünket.
Budapest a kézműves sör forradalmának központjává vált.
Az ország kézműves sörfőzdéinek mintegy 40%-a itt található, és a városban a sörfőzdék száma a 2009-es hatról 2022-re 56-ra nőtt. Ez a figyelemre méltó növekedés számos tényezőnek köszönhető, többek között a magasabb egy főre jutó jövedelemnek, a lakosság számának valamint a turizmus hatásának.
A kézműves sör fellendülése Budapesten a térbeli dinamikája miatt is figyelemre méltó. Kezdetben csak néhány kerületben voltak kézműves sörfőzdék, de 2022-re már 23-ból 17 kerület büszkélkedhetett legalább egy sörfőzdével. Ez a terjeszkedés leginkább a város kelet-nyugati tengelye mentén volt jellemző, amely fő közlekedési útvonalaknak és ipari területeknek ad otthont, alacsonyabb bérleti díjakkal, vonzóvá téve ezeket az új vállalkozások számára.
A COVID-19 világjárvány sok iparág számára kihívást jelentett, de a kézműves sör szektor Budapesten komoly ellenállóképességet mutatott. Bár néhány sörfőzde bezárt, újabbak nyíltak, ami az ágazat alkalmazkodóképességét bizonyítja. Olyan sörfőzdék, mint a Madscientist, a Monyo Brewing és a Horizont Brewing nemcsak túlélték ezt az időszakot, de növekedni kezdtek, új helyszíneket nyitva és fenntartva a robusztus termelést.
A budapesti kézműves sör szcénát erős közösséget alkot és az együttműködés kultúrája jellemzi. Az olyan kocsmák, mint az Élesztő és a Csak a Jó Sör kulcsszerepet játszottak a kézműves sörkultúra ápolásában, mivel központként szolgáltak a fogyasztók és a sörfőzők számára egyaránt. Az első kézműves sörfesztivál, a Főzdefeszt 2011-ben tovább ösztönözte a növekedést, mivel összefogta a sörfőzőket, hogy megosszák tapasztalataikat és bemutassák az új sörfajtákat a közönségnek.
A 2012 utáni szabályozási változások kulcsfontosságúak voltak ebben a növekedésben. A hatóságok felismerték a kisüzemi sörfőzőket támogató specifikus szabályozások szükségességét, beleértve a jövedéki adómentességet és a nagy sörfőzdék piaci erejének csökkentésére irányuló intézkedéseket. Ezek a változások kedvezőbb környezetet teremtettek a kézműves sörfőzdék számára.
Üzleti szempontból a jelenlegi és a jövőbeli kézműves sörfőzdék számára a következő fontos tanulságok vonhatók le:
- A keresleti feltételek felmérése: A sörfőzdéknek figyelembe kell venniük a népsűrűséget, az egy főre jutó jövedelmet és az egyetemek közelségét a helyszín kiválasztásakor. Ezek a területek általában erős fogyasztói bázissal rendelkeznek, magasabb vásárlóerővel.
- Urbanizációs externáliák: Bár az alacsonyabb munkanélküliségi ráta vonzó, az olyan területek, ahol kevesebb meglévő vállalkozás van és alacsonyabbak a bérleti díjak, például a korábbi ipari övezetek, szintén kedvezőek lehetnek a csökkentett verseny és költségek miatt.
- Agglomerációs externáliák: Az erős kézműves sör szcénával rendelkező területeken való letelepedés jelentős előnyökkel járhat. A sörfőzdék profitálhatnak a pozitív átszivárgási hatásokból és az együttműködési lehetőségekből az olyan területeken, ahol magas a kézműves sörfőzdék sűrűsége.
- Alkalmazkodóképesség és ellenállóképesség: Az innováció és a változó piaci feltételekhez való alkalmazkodás képessége, például az online értékesítési vagy szállítási modellekre való átállás válságok, például a világjárvány idején, elengedhetetlen a tartós sikerhez.
- Fesztiválok és események: A kézműves sörfesztiválok értékes megjelenést és együttműködési lehetőségeket kínálnak. Ezek az események segíthetnek a sörfőzdéknek márkájuk építésében, a fogyasztókkal való kapcsolattartásban és az iparági szereplőkkel való hálózatépítésben.
- A szabályozási környezet megismerése: A szabályozásokkal kapcsolatos naprakészség és a kedvező szabályozásokért folytatott lobbizás elengedhetetlen. A sörfőzdéknek aktívan részt kell venniük az iparági érdekképviseletben, hogy támogató szabályozási környezetet alakítsanak ki.
Összefoglalva, a budapesti kézműves sör forradalma a kereslet, a szabályozási támogatás és a közösségi együttműködés dinamikus kölcsönhatását tükrözi.
A budapesti tapasztalatok tanulságai iránymutatást nyújthatnak a hasonló városi környezetekben működő sörfőzdék számára Közép- és Kelet-Európában, elősegítve a regionális kézműves söripar virágzását.
A bejegyzés alapjául szolgáló tanulmány:
Bakucs, Z., & Fertő, I. (2024). The geography of the craft beer scene in Budapest. International Journal of Wine Business Research.
Bakucs Zoltán a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa valamint az Óbudai Egyetem tudományos főmunkatársa
Fertő Imre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Getty Images
