Meglepő, mennyire sok magyar településen nehezíti meg az életet az alapvető szolgáltatások hiánya

krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az alapvető szolgáltatások köre

Elemzésünkhöz legelőször is azt szükséges tisztáznunk, hogy melyek az alapvető szolgáltatások. Azon szolgáltatásokat kellene ide sorolnunk, amelyeket az emberek rendszeresen, akár napi intenzitással igénybe szeretnének venni, s amelyekért nem szeretnének, vagy eszköz (rendszeres tömegközlekedés, saját autó) és idő hiányában nem tudnak (sokat) utazni.

Sokféle szempontból lehet a települések funkcióit, az ott megtalálható (köz)szolgáltatási kört listázni. Mivel mi a gazdasági-társadalmi térszerveződés egyik alapegységét, a települést vizsgáljuk, azokat a szolgáltatásokat kerestük, amelyek kis léptékben is megszervezhetők és megszervezendők, bármennyire is nem költséghatékony megoldásról van szó. Nagyon leegyszerűsítve tehát a kérdést azokat a szolgáltatásokat próbáltuk azonosítani, amelyek egy egészséges népességszerkezetű (generációs sokszínűség) és összfunkciós településen (vállalkozások telephelye, lakóhely, a természeti környezet és a tájkép megőrzője és kínálója egyben) létfontosságúak, amennyiben az alapvető ügyeinket helyben szeretnénk/tudjuk intézni (1. ábra).

A vizsgált alapszolgáltatások közé így került be a bölcsőde, az óvoda és az általános iskola, mivel a fiatal, gyermekes családok vonzásának és megtartásának ez egy alapvető feltétele. A munkaképes korú lakosság munkavállalása a gyermekek napközbeni elhelyezése és ellátása nélkül, a többgenerációs családmodell háttérbe szorulásával egyidejűleg, ma már elképzelhetetlen. Az óvodás korú gyermekek óvodakötelezettségének kiterjesztésével pedig még inkább kulcstényezővé válik a helyben elérhető óvoda, még akkor is, ha nem mind a két szülő tért vissza a gyermekvállalás után a munkába. Míg bölcsőde az ország 3155 településéből csupán 428 esetében működik, általános iskola 1790 helyen, óvoda pedig 2184 településen található.

422 olyan településünk van, ahol mind a három intézmény fellelhető, azaz csupán a teljes állomány 13,4%-án ilyen kedvező a helyzet. A 422 település 37%-a egyúttal járásközpont város.

Bevettük a vizsgált funkciók közé az önkormányzati hivatalok meglétét, ezzel mérve a hivatali ügyintézés lehetőségét és annak kiterjedtségét az adott településen. Azokon a településeken, ahol nincs önálló önkormányzati hivatal, vagy amelyek nem egy közös önkormányzati hivatal székhelyei, persze még vannak fogadóórák az ügyintézésre, de azokon a teljes és végleges ügyintézés esélye jóval alacsonyabb, mint a teljes hivatali portfólióval rendelkező intézményeknél. Az országban összesen 1258 településen (40%) működik önálló önkormányzati hivatal vagy közös önkormányzati hivatali székhely.

Bekerült a listánkba a valamennyi generációt érintő háziorvosi ellátás és a helyben elérhető gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár (időszakos nyitvatartással) megléte. A COVID-19 járvány csak még jobban felerősítette az elérhető közelségben lévő háziorvosok és az egészség megőrzése vagy a gyógyulás érdekében beszerzendő gyógyszerek ellátását biztosító intézmények helyi beágyazottságát. Nélkülük nem képzelhető el egy működőképes település. Az országban mindössze 409 településen van helyben háziorvos, míg gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár 1059 esetben. 290 olyan településünk van, ahol mindkettő megtalálható helyben, s ezek mindegyike rendelkezik önkormányzati hivatallal, 38%-uk pedig egyben járásközpont város is.

Valamennyi generációt, a teljes népességet érintő tényezőként vettük számításba a helyi pénzintézet és/vagy bankautomata elérhetőségét. A legidősebb korosztály ugyan még függetleníteni tudja magát a bankszámla-vezetés kötelezettségeitől, de országos szinten nagyon alacsony lehet azon háztartások száma, ahol a havi jövedelem/ellátás ne bankszámlán mozogna. Mégis 2183 olyan településünk van, ahol sem bankfiók sem ATM nem található.

Az idősebb generáció számára, akik csak a településen belül mozognak (hiszen nem járnak már munkába mondjuk a vonzáskörzeti központba) a legfontosabb helyben nyújtott szolgáltatást a helyi bolt jelentheti. Mégis 997 (32%) olyan településünk van, amelyik nem nyújtja a helyben vásárlás lehetőségét az ott lakóknak. Ezen települések harmada a járásközpontok közelében található, s talán pont a nagyobb boltokkal, bolthálózatokkal folytatott versenyt nem bírták a helyi szolgáltatók. A helyi társadalom egyes csoportjait (alacsonyabb jövedelmi csoportok, idősebbek) azonban mindez hátrányosan érintheti.

Települési helyzetkép

A vizsgált nyolc tényező kedvezőtlen hatásai a kisebb települések és az alacsonyabb háztartási jövedelmű térségek irányában erősödnek. A hátrányok tehát halmozódnak.

754 olyan településünk van, ahol egyetlen egy vizsgált szolgáltatás sem érhető el, közülük 217 településen fogyó népességet találunk az utolsó 10 év átlagában.

A 754-ből mindössze 13 településen él több, mint 500 fő, s az aprófalvak (500 fő alatti népességszámú) 65%-a bekerült ebbe a kategóriába. Miközben az idősek aránya ezeken a településeken nem számottevően magasabb, mint az országos átlag (1% alatti az eltérés), ám az egy lakosra jutó átlagos jövedelem csupán az országos jövedelmi szint 90%-a.

A hatások ugyanakkor pozitív irányban is kumulálódnak. Azon 202 településnek, amelyen valamennyi alapszolgáltatás megtalálható, a fele járásközpont, további negyede pedig a járásközpont közelében (közúton 15 percen belül) fekszik, ahonnan eleve könnyebb a munkába járás és általában kedvezőbb a szolgáltatások elérhetősége. A kedvező szolgáltatási mixű 202 településen élők az országos átlagjövedelem 123%-ával rendelkeznek, az öregségi indexük pedig az átlagostól kicsit kedvezőbb.

Térképen (2. ábra) ábrázolva jól kirajzolódik a Győr−Budapest tengely, az Alföld, valamint még Fejér megye kedvező helyzete. A többi térségben mozaikosan, egy-egy központi funkciójú településsel meg-megszakítva sorakoznak fel a halmozódó hátrányokkal rendelkező települések.

Elérhetőség

A helyben hiányzó szolgáltatások problematikájának megoldására több változó potenciális hatását is vizsgáltuk. A szolgáltatásszervezés egyik alaptétele szerint a mérethatékony, megfelelő minőségű szolgáltatáshoz való hozzáférést nem feltétlenül helyben kell biztosítani, amennyiben nincs elegendő, avagy fizetőképes fogyasztó (szolgáltatástípustól függően). A mi szolgáltatási listánkon akadnak piaci alapon működő szolgáltatások (gyógyszertár, bolt) és közszolgáltatások, közintézmények is. A hiányzó közszolgáltatások pótlása elviekben lehetséges egy piaci alapon megszervezett, költségtérítéses formációval, ami megint a fizetőképes kereslet meglétét feltételezi az adott településen. (Láttuk azonban, hogy a jövedelmi helyzet az érintett településeken nem túl kedvező.) Sok esetben a szolgáltatásoktól elzárt településeken falubusszal rendelkező falugondnoki szolgálat segíti a lakosság hozzáférését a helyben el nem érhető szolgáltatásokhoz.

De mi van akkor, ha ez sem elérhető, vagy nem olyan rugalmasan/mértékben, mint ahogyan az igény jelentkezne rá? (Egy falubusznak sokszor egy egész térséget kell kiszolgálnia.) A legtöbb település statisztikai értelemben rendelkezik tömegközlekedési kapcsolatokkal (vonat vagy busz), amivel meg lehet közelíteni közvetlenül, vagy átszállással a különböző szolgáltatási pontokat, de településenként, és időszakonként változik, hogy mindez mennyi időt vesz igénybe és így milyen tényleges lehetőséghalmazt jelent a helyi lakosság számára. Általánosságban elmondható, hogy a létfontosságú szolgáltatások esetében nem ezek, az itt bemutatott változatok jelenthetik a hosszú távú megoldást.

Amennyiben helyben nem elérhető egy adott szolgáltatás, a helyi lakosságnak a legközelebbi (vagy sok esetben a kijelölt) szolgáltatási pontra kell eljutnia. Mi most azzal az egyszerűsítéssel éltünk, hogy ez a legközelebbi szolgáltatási pont a járásközpontban van, ugyanis minél több szolgáltatást vennénk fel a listánkra, az annál inkább sűrűsödne a várásokban és/vagy a járásközpontokban. A helyben hiányzó szolgáltatások által generált helyzet megítélését tehát árnyalhatjuk a legközelebbi járásközpont közúti elérhetőségének idejével. Ezzel persze azt is feltételezzük, hogy háztartásonként van legalább egy autó, vagy településenként egy falubusz, ami tényleg elérhetővé teszi a központi várost. Bár jól tudjuk, hogy ez a feltételezés pont az elmaradottabb és az elöregedő népességű településeken nem feltétlenül állja meg a helyét, mi most csak azt szeretnénk vizsgálni, hogy milyen távolságok vannak a szolgáltatási központok viszonylatában, s ez milyen területi különbségeket mutat (3. ábra)

A járásközpontjától legnagyobb időtávolságra fekvő településünk a Dél-Dunántúlon van: Sárokról közúton 60,03 perc alatt érhető el Mohács.

Az egybefüggő problématerületek közül is kiemelhető a Mohácsi, továbbá az Edelényi, a Pásztói és a Soproni járás, de a Kaposvári járás óriási területi kiterjedése is érzékelhető módon kedvezőtlenül hat a peremterületek elérhetőségi mutatóira.

Ez az elérhetőségi helyzetkép még tovább árnyalható, ha bevesszük a vizsgálatba más szolgáltatások megközelíthetőségét is, olyanokét, amelyek csak egy megyeközpontban vagy kizárólag a fővárosban intézhetők. Mivel az ügyek kisebb százaléka tartozik a kizárólag Budapesten intézhetők közé, a fővárostól mért közúti távolságot 0,25-ös, a megyeszékhelytől mért távolságot pedig 0,5-ös szorzóval szerepeltettük, míg a járásközpont-távolság 1-es szorzót kapott (átfedések esetén csak a járásfunkciót vettük alapul) (4. ábra).

A kapott térképen jól lekövethető az autópályanyomvonalak és a nagyvárosok kedvező hatása az elérhetőségre.

Internetelérés

A helyben hiányzó szolgáltatások pótlásának másik, alternatív módja lehetne az online térben igénybe vett szolgáltatások köre. Ma már az e-közigazgatás bővülésével, valamint az online boltok és üzleti szolgáltatások széles tárházával találkozhatunk, amennyiben rá lehet csatlakozni a szélessávú internetre az adott településen. Az internethasználati szokások ugyan erősen generáció függőek, ám mégsem lehet egyértelműen korcsoporthoz kötni a használati igényt és/vagy intenzitást, így mi a másik oldalt vizsgáltuk, azaz, hol, mely településeken lehet hozzáférni az internethez optikai hálózaton keresztül. Térképünk (5. ábra) azt mutatja meg, hogy hol vannak az országban azon települések, amelyeken technikai szempontból elérhető ez a szolgáltatás.

A világháló optikai kábelen történő elérése az a minőségi szolgáltatási kategória, amely megbízható és gyors internetezést biztosít a felhasználók számára, ráadásul más megoldásokkal is versenyképes, a magyar viszonyok között is elérhető áron. Vannak egyéb technológiák is, amelyek elterjedtsége, hozzáférhetősége jóval szélesebb körű az országban (mobil hálózat, ADSL stb.), ám azok minőségi, megbízhatósági vagy ár-érték arány mutatói sokkal kedvezőtlenebbek lehetnek. 2020-ban a hazai háztartások 93%-a rendelkezett helyhez kötött szélessávú, míg 69%-uk mobil szélessávú internetkapcsolattal, így mi a sokkal jobban differenciáló minőségi internetszolgáltatás elérhetőségére koncentráltunk a vizsgálatunkban.

Az internetelérhetőségi térképünk szintén térben koncentrálódó különbségeket mutat. Az aprófalvas településszerkezetű Dél-Dunántúl és Veszprém megye szinte összefüggő hátrányokat mutat, ahogyan Északkelet-Magyarország is egybefüggő fehér foltot képez. A korábban bemutatott 754 alapszolgáltatást nélkülöző település közül 607 kistelepülésen az optikai hálózatos internetelérés sem biztosított, vagyis ez nem csökkentheti a meglévő fizikai elérhetőségi hátrányokat.

Komplex elérhetőségi helyzetkép

Az eddig vizsgált dimenzióinkat egy komplex elérhetőségi mutatóba tömörítve kapunk egy újabb térképet (6. ábra), amely a vizsgált nyolc mutatóból a helyben hiányzó, elérhetetlen elemek számát szorozza a járásközpont közúton mért, percben kifejezett távolságával. Itt tehát már nemcsak az számít, hogy hol van a legközelebbi szolgáltatási pont, hanem az is, hogy hány alapszolgáltatás esetében szükséges utazniuk az azokat igénybe vevőknek.

A térkép ezúttal is mozaikos, s nagyon szembetűnő, hogy az alapszolgáltatások hiánya kapcsán kimutatott területi gócpontok (2. ábra) csak kicsit szűkülnek a mobilitási dimenzió bevonásával.

A járásközpontokba ingázás tehát ugyanúgy nem jelent egyöntetű gyógyírt a halmozódó hátrányokkal küzdő, az alapszolgáltatásokat nélkülöző településeknek számára, mint ahogyan az online térben létező alternatíva sem mindenhol, s nem mindenki számára járható út.

Jóval egybefüggőbb képet kapunk (7. ábra) viszont, ha a településeinket az elérhető szolgáltatások száma alapján jó/átlagos/rossz típusokba soroljuk be (jó: 6−8; átlagos: 3−5; rossz: 0−2 elérhető szolgáltatás), s a közúti elérhetőséget is jó/átlagos/rossz típusok szerint csoportosítjuk (jó: 0−61; átlagos: 62−80; rossz: 81− 152 perc).

Az így képzett kilenc kategória rózsaszín halmaza ismét kirajzolja a főváros, az autópályák, a településszerkezet és a településméret kedvező hatásait a Győr−Budapest tengely, Fejér megye és az Alföld egésze tekintetében.

Adatforrások: Az adatok többségét a TeIR rendszerből töltöttük le, kivéve a helyi boltokra vonatkozó adatokat, melyek a KSH Tájékoztatási adatbázisából származnak. A használt adatok többsége 2019-es évre vonatkozott, kivéve az általános iskolákra és az óvodákra vonatkozó adatsorokat, amelyek 2018 éviek.

Címlapkép: Getty Images