“A mai innováció a holnap hagyománya.” (Lidia Bastianich, amerikai sztárséf)
Az innováció folyamata során a cégek egy új terméket, szolgáltatást vagy eljárást vezetnek be a piacra. Az állami beavatkozások szükségességét a közgazdasági logika az innovációt övező piaci elégtelenségekre vezeti vissza. Ilyen elégtelenség, hogy
az innovációt megelőző kutatás-fejlesztésbe nagy összegeket kell befektetni, amik rendkívül kockázatosak.
Ezért az innovációpolitika feladata az innováció költségeinek pénzügyi segítése, és a szellemi tulajdon védelme. Ezen intézkedések hiányában a vállalatok nem lennének érdekeltek az innovációba fektetni, hiszen a költséges fejlesztéseket a versenytársak lekoppinthatnák. Az innováció okozta további piaci elégtelenség, az információs aszimmetria (ez azt jelenti, hogy az újítás előnyeit kezdetben csak kevesen ismerik) egyenlőtlenséget okoz a gazdaságban, hiszen az innováció korai adaptálói előnybe kerülnek a későkkel szemben.
Az innováció létrehozása és adaptálása is erősen koncentrált a földrajzi térben. Példaként az 1. ábrán összehasonlítjuk a szabadalmi bejelentések (amivel gyakran mérik az innováció létrehozását) területi eloszlását Németország és a visegrádi országok között. Érdekes észrevétel, hogy a keleti blokk területein a szabadalmi bejelentések a nagyvárosokban koncentrálódnak, míg a jóval innovatívabb nyugatnémet régiókban a feltalálók sokkal egyenlőbben oszlanak el a kis és nagyvárosok között.
1. ábra: Az innováció létrehozásának földrajzi koncentrációja
Forrás: Lengyel et al. (2015)
A 2. ábrán az innováció korai adaptálásának területi egyenlőtlenségét az iWiW szolgáltatás példáján mutatjuk be. Az iWiW közösségi média oldal használói 2002 és 2005 között (amikor az oldal példa nélküli online innováció volt Magyarországon, és nemzetközi szinten is az elsők között jelent meg) a fővárosban és agglomerációjában koncentrálódtak. Hazánkban az innováció nagyvárosokban való koncentrációja a város-vidék egyenlőtlenségek erősödéséhez vezet.
2. ábra: Az innováció korai adaptálása Magyarországon
Forrás: Lengyel et al. (2020)
Az innováció létrehozása és adaptálása kéz a kézben jár. Az újdonságok létrehozásához, a kreativitáshoz az újdonságokra való nyitottság is szükséges. A helyi társadalom újdonságokra való nyitottsága kulcs az innovatív gazdaság fejlesztésében. Bár nagyon nehéz a lakosság nyitottságát számszerűsíteni, az élethosszig való tanulás mérőszáma talán a legalkalmasabb erre. A 3. ábrán látható, hogy
a leginnovatívabb európai régiók legjobban az élethosszig való tanulás mérőszámában ugranak ki.
Ezekben a régiókban a lakosság egész életén keresztül tanul, keresi az újításokat, ami megmutatkozik az innováció létrehozásában is. Az innováció-politika által vezérelt állami beavatkozásnak ezért, az innováció létrehozásának támogatása mellett, ösztönöznie kell a helyi társadalom újdonságra való nyitottságát is.
3. ábra: az EU+EFTA régiók innovációs teljesítménye és az innováció tényezői
Forrás: Regional Innovation Scoreboard. Európai Bizottság, 2019.
A technológiai változások adaptálásában és elterjesztésében jelentős szerepe van a piacra belépő új cégeknek, illetve az őket támogató regionális környezetnek. Az új vállalkozások a már piacon lévő cégeket is technológiai megújulásra sarkallják. Az ilyen nagy hatású cégek (például a gyors növekedésű gazella cégek, vagy a magas növekedési potenciállal rendelkező start-up vállalatok) elsősorban azokban térségekben jönnek létre, ahol kedvező az intézményi és társadalmi környezet, valamint fejlett a régió vállalkozói ökoszisztémája.
A vállalkozói ökoszisztéma mérése során a helyi társadalom és gazdaság számos tényezőjét figyelembe veszik. A Zoltan Acs (George Mason University) és Szerb László (Pécsi Tudományegyetem) vezette kutatócsoport által kidolgozott Regionális Vállalkozás és Fejlődési Index (Regional Entrepreneurship and Development Index - REDI) az első olyan komplex mérőszám, amellyel az Európai Unió regionális vállalkozói ökoszisztémáját összehasonlítható vizsgálat alá lehet vetni. A REDI az egyéni és intézményi tényezőket együtt, 14 pillér segítségével méri az adott térségben a lakosság vállalkozói attitűdjeit (1-5. pillérek), a helyi vállalkozók képességeit (6-9. pillérek) és az új cégek aspirációit (10-14. pillérek).
4. ábra: Közép-Magyarország és a dunántúli régiók vállalkozói ökoszisztémája a REDI szerint
Forrás: Szerb et al. (2017) alapján saját szerkesztés
A magyar régiók vállalkozói ökoszisztémáit tekintve a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország régió kiemelkedik a többi térség közül, azonban még ez a régió is jellemzően az európai uniós régiók átlagértékei alatt marad a legtöbb mutató tekintetében (4. és 5. ábra). A magyar régiók elsősorban a lakosság attitűdjéhez kapcsolódó tényezők (kockázatvállalás, hálózatosodás, kulturális támogatás) esetében vannak jelentős lemaradva, azonban még ide sorolható a vállalkozói adottságokat részben jellemző “lehetőség kezdés” pillér is, amely az üzleti lehetőség által motivált cégalapításra utal. A közép-magyarországi régió vállalkozói ökoszisztémája számos tényező vonatkozásában fejlettebb, mint az ország többi régiója, sőt bizonyos esetekben az európai uniós átlagot is meghaladja (pl. a technológia-átvételt tekintve). Különösen a technológia-átvétel és az emberi erőforrások esetében figyelhető meg jelentős különbség a fővárosi és a vidéki régiók között, ami arra utal, hogy a modern, fejlett technológiával rendelkező új cégek, valamint a magasan kvalifikált humán tőke a budapesti agglomerációban koncentrálódnak. A vidéki régiókat egyfajta kettősség jellemzi: amíg a lakosság vállalkozói attitűdjeit tekintve szinte teljesen hasonló mintázat látható minden térségre vonatkozóan, addig a többi mutató esetében kirajzolódnak az egyes régiók sajátosságai, erősségei és gyengeségei.
5. ábra: Közép-Magyarország és az alföldi, illetve észak-magyarországi régiók vállalkozói ökoszisztémája a REDI szerint
Forrás: Szerb et al. (2017) alapján saját szerkesztés
A magyarországi régiók eltérő fejlődési pályán haladnak, az innovációs képességüket alapvetően két tényező kölcsönhatása határozza meg. A múlt századból öröklött ipari intézményrendszer és az egyetemek K+F tevékenysége; illetve a magas hozzáadott értéket termelő multinacionális vállalatok letelepedése (1. táblázat). A Regionális Kutatások Intézete részvételével készült, több egyetemi központra is kiterjedő vizsgálat alaposan taglalja, hogy például Győr, Miskolc és Pécs esetében is kiemelt szerepe volt a városi fejlesztési együttműködésnek, a kedvező folytonosságot hordozó örökölt tényezőknek, az emberi erőforrásoknak, a társadalmi tőkének, valamint az ezek folyamatos megújítására képes intézményrendszernek.
| 1. táblázat: Példák az innovációs folyamatot érintő területi kérdések vizsgálatára | |||
| A vizsgálat fókusza | Vizsgált magyar térségek (városok) | A vizsgálat eredménye | Forrás |
| A nagyberuházások területi kérdései | Kecskemét | A nagyberuházások keltette hatások alaposabb megismerése, a területi folyamatok feltárása fontos a városi térségek fejlődése, az újraiparosítás és a befektetésvonzásra irányuló fejlesztéspolitika kialakítása során. | |
| Fejlesztési együttműködések a térség gazdasági szereplői között | Győr, Miskolc, Pécs | A városi fejlesztési együttműködések esetében kiemelt szerepe a kedvező folytonosságot hordozó örökölt tényezőknek, az emberi erőforrásoknak, a társadalmi tőkének, valamint az ezek folyamatos megújítására képes intézményrendszernek. | |
| A középvállalatok szerepe a magyar feldolgozóiparban | Dunaújváros, Győr, Kecskemét, Pécs | A középvállalatok sikere nagymértékben a helyi és regionális szinten érvényesülő tényezőkön alapul. Ezért a középvállalatokkal kapcsolatban a helyi szereplőket is aktívan bevonó, térségi gondolkodáson alapuló modellre van szükség. | |
| Regionális innovációs rendszerek | Magyarország régiói (kiemelten a dél-dunántúli régió) | A regionális innovációs rendszer teljesítményét befolyásolja az intézményszervezés, az innovációs kormányzás minősége, a többszintű kormányzás rendszere és a kormányzás általános jellegzetességei. | |
| A külföldi működőtőke területi hatásai | Magyarország megyéi | Az FDI-vezérelt modellt egyrészt jelentős vállalatok közötti és térbeli különbségek jellemzik, másrészt jelentős – a negatív mellékhatásokat figyelembe véve – a növekedési pálya hosszú távú fenntarthatóságának bizonytalansága | |
| Forrás: KRTK | |||
A régiók innovatív fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy a helyi társadalomnak sikerül-e bekapcsolódni az innovatív gazdaság rendszerébe. Ehhez komplex átfogó intézkedésekre van szükség, ami nem nélkülözheti a helyi (regionális) sajátosságok feltárását. Az állami beavatkozás akkor lesz hatékony, ha azt tudományos igényű feltáró munka előzi meg, mely magában foglalja a térségek gazdasági és innovációs folyamatainak összefoglalását (megörökölt ipari szerkezet átalakulása, újraiparosodási, külföldi vállalatok beágyazódása), a helyi társadalom megújulási képességének kvalitatív (például szakértői mélyinterjúk, esettanulmányok) jellegű feltárását, és kvantitatív hatáselemzéseket. Ezek nagymértékben hozzájárulnak az egyes térségek innovációs folyamatainak javításához, és elősegítik az új, nagy hatású cégek kialakulását.
Hivatkozások
Európai Unió Bizottság (2019) Regional Innovation Scoreboard. EU Bizottság, Brüsszel.
Gál Z. (szerk.) (2013) Innovációbarát kormányzás Magyarországon: A regionális innovációs fejlesztéspolitika kihívásai. Pécs, Magyarország: MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 243 p.
Gál Z. (2019) Az FDI szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciálódásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 66(6), 653-686.
Kovács Sz., Lux G., Páger B. (2017) A középvállalatok szerepe a feldolgozóiparban: egy magyarországi kutatás első eredményei. Területi statisztika, 57(1), 52-75.
Lengyel, B., Bokányi, E., Di Clemente, R., Kertész, J., González, M.C. (2020) The role of geography in the complex diffusion of innovation. Scientific Reports, megjelenés alatt.
Lengyel, B., Sebestyén, T., Leydesdorff, L. (2015) Challenges for regional innovation policies in Central and Eastern Europe: spatial concentration and foreign control of US patenting. Science and Public Policy, 42 (1), 1-14.
Lux G. (2012) A térségi boom gazdasági és társadalmi következményei. Tér és Társadalom, 26(2), 22-39.
Lux G. (2013a) Kritikus tömeg alatt: a fejlesztési együttműködés lehetőségei a kisebb nagyvárosokban. Tér és Társadalom, 27(4), 52-74.
Lux G. (2013b) Az újraiparosítás lehetőségei: Fejlesztési együttműködés a periférián. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 10(1), 4-13.
Lux G. (2017) A külföldi működő tőke által vezérelt iparfejlődési modell és határai Közép-Európában. Tér és Társadalom, 31(1), 30-52.
Lux G., Páger B., Kovács Sz. (2020) Hazai tulajdonú középvállalatok a magyar feldolgozóiparban. Tér és Társadalom, 34(1), o. 69-95.
Szerb, L., Vörös, Zs., Komlósi, É., Acs, Z. J., Páger, B., Rappai, G. (2017) The Regional Entrepreneurship and Development Index: Structure, Data, Methodology and Policy Applications, 125 p.
Lengyel Balázs a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, Páger Balázs a KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója.
