A koronavírus-járvány, ahogy a világon mindenhol, hazákban is hatással volt az élet valamennyi területére, mely alól a közösségi terek (közterek, parkok) sem jelentettek kivételt. Jelentős fordulatot azonban a kormány márciusi rendelete hozott, melynek köszönhetően korlátozásra került a városi terek, és parkok használata. A 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 5. §-a a kijárási korlátozásról ugyanis kimondta, hogy „Egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén - lehetőség szerint a zöldterületeken - egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.” Ezt követően több település helyi önkormányzata is úgy döntött, hogy lezárja a köztereit, és parkjait a lakosság előtt, így megakadályozva a koronavírus-járvány tömeges terjedését. Ugyanakkor a tapasztalatok, és a hírek szerint a legtöbb településen a korlátozások ellenére is sokan használták a helyi közösségi tereket. Sőt arról is lehetett hallani, hogy más városrészekből, vagy településekről mentek át családok az adott parkba vagy térre kikapcsolódni vagy szórakozni.
Így annak feltárására, hogy a koronavírus-járvány hogyan változtatta meg a közösségi terek használatát hazánkban indítottam el a kutatásomat. A kutatás célja a használati szokások megváltozásán kívül annak kiderítése volt, hogy a járvány elmúltával hogyan lehet újra vonzóvá tenni a köztereket és parkokat azok számára, akik a vírus miatt egyáltalán nem látogatták azokat. Az online lakossági felmérés 2020. április 26.-tól május 16.-ig tartott, összesen 287-en kezdték meg a kérőív kitöltését, melyet végül 170-en fejeztek be, így a végleges feldolgozásba csak a teljesen befejezett 170 kérőív került bele. A kitöltések alacsony száma miatt, és mivel a felmérésben elsősorban a Győr-Moson-Sopron megyében élők vettek részt (53%), a kutatás eredménye nem reprezentatív és megállapításai nem általánosíthatóak. Ugyanakkor a kapott válaszok hasznos információval szolgálnak arról, hogyan változtatta meg a lakosság egy részének viszonyát a közösségi terekhez a koronavírus-járvány.
A válaszadók 50%-a volt nő, 32% férfi, 18% pedig nem válaszolt erre a kérdésre. A legtöbben a 30 és 40 év (42%) közötti korosztályból töltötték ki a kérdőívet, őket követték a 41 és 50 év közöttiek (19%). A többi korcsoport 15% alatti arányban képviselte magát a felmérésen, de a 20 évesnél fiatalabb korosztály figyelmét nem keltette fel a kutatás, mindössze egy válasz érkezett ebből a korcsoportokból. Esetükben az lett volna célravezető, ha az iskolákon keresztül kerülnek megkeresésre, ehhez azonban hosszabb kutatási időre lett volna szükség.
- A válaszadók majdnem fele (46%) egyetemi (MA, MSc) végzettséggel rendelkezett, közel negyede (24%) pedig főiskolaival (BA, BSc).
- Érettségivel a kérdőív kitöltőinek 20%-a, szakmunkás, illetve szakiskolai képesítéssel pedig a 4%-a.
- Az egyéb kategóriát összesen 9 fő (5%) jelölte be, ők szinte kivétel nélkül a doktori fokozatról (PhD) tettek említést.
- A kérdőív kitöltőinek valamivel több, mint a fele (52,9%) megyeszékhelyen lakott, 20,0% városban, 15,3% községben és 11,2% volt fővárosi lakos.
A megyei megoszlást tekintve a Győr-Moson-Sopron megyében élők töltötték ki a legnagyobb arányban (52,9%) a kérdőívet, Budapest 11,2%-ot képviselt, a többi megyéből 10% alatti volt a kitöltések aránya. Összesen az alábbi három megyéből nem érkezett válasz az online felmérésre: Nógrád, Tolna, Bács-Kiskun, és Heves megye.
A közösségi terek használata a COVID-19 járvány kitörése előtt
A parkok és a terek mindig is fontos szerepet töltöttek be a városok és a kisebb településeken élők életében is. Mi sem bizonyította mindezt jobban, minthogy a válaszadók 30%-a koronavírus járvány kitörése előtt hetente többször is meglátogatta kedvenc közösségi terét (1. ábra). Ugyanakkor 12% azt nyilatkozta hogy napi szinten, 19% pedig hetente kereste fel a hozzá közeli teret vagy parkot.
A járvány kitörését és a korlátozó intézkedések bevezetését követően ez az arány oly módon változott, hogy 54% azt nyilatkozta: nem kereste fel a hozzá közeli teret vagy parkot. Azoknak az aránya, akik korábban azt nyilatkozták, hetente többször is felkeresik, 14%-ra csökkent, a napiak 6%-ra, a heti látogatók pedig 11%-ra (2. ábra).
A válaszadók 46%-a, akik a járvány idején továbbra is használták a közösségi tereket első sorban sétálás céljából vették igénybe (29,4%), amit a sportolás (11,8%) majd a pihenés, kikapcsolódás (10,6%) követett (3. ábra). A többi kategóriát az egyéb (5,9%) kivételével alig jelölték meg a kérdőív kitöltői, melyek közül a különböző programokon való részvétel (pl. rendezvények, sportnap, stb.) (0%) esetében természetesen jelentős szerepet játszott a tömegrendezvények határozott időre történő betiltása, így többek között ezért sem jelölte meg senki. Az egyéb kategóriába a többség azt írta „nem veszik igénybe” a közösségi tereket, illetve hogy csak áthaladás céljából használják. De többen említették még a kutyasétáltatás, a munkát, és a kerékpározást is.
Arra a kérésére hogy összességében hogyan ítélik meg kedvenc közösségi terük látogatottságának megváltozását, 55% válaszolta azt, hogy egyáltalán nem látogatta a koronavírus járvány kitörése óta (4.ábra). Mindössze 14% kereste fel ugyanúgy mint korábban, 13% ritkábban, 8% gyakrabban, a két szélsőséget tekintve pedig egyaránt 5% kereste fel sokkal ritkábban illetve sokkal gyakrabban a hozzá közeli tereket, vagy parkokat.
Azok, akik gyakrabban látogatták meg a közösségi tereket többnyire azzal indokolták, hogy a napi mozgás igényük kielégítése miatt tették. Többen írták ugyanis, mivel a vírus veszély miatt bezárt szinte minden, csak a parkok és a terek biztosítottak számukra sportolási, és mozgási lehetőséget. Illetve páran megemlítették azt is, hogy az otthoni munkavégzés időszaka alatt lett több szabadideje arra, hogy gyakrabban kimozduljon otthonról.
Akik viszont ritkábban, vagy egyáltalán nem keresték fel a közeli tereket vagy parkokat elsősorban a kijárási korlátozásra, és a koronavírustól való félelemre hivatkozva tettek így. A többség maradéktalanul eleget tett a „maradj otthon” felhívásnak, ugyanakkor néhánya kiemelték, hogy mindezt azért tudták megtenni, mert rendelkeztek saját kerttel. Fontos még megemlíteni, hogy páran a játszóterek lezárására hivatkozva nem keresték fel kedvenc közösségi terüket.
A közösségi terek használata a COVID-19 járvány elmúlását követően
Az online felmérés utolsó blokkja arra kereste a választ, hogy a koronavírus járvány elmúlását követően, hogyan fogják használni az emberek a közösségi tereket. Elsőként pedig arra kellett választ adniuk a kérdőív kitöltőinek, hogy milyen hamar fogják újra meglátogatni a járvány elmúlását követően a hozzájuk legközelebb található teret, vagy parkot.
A kapott válaszok alapján egy érdekes kettősség volt megfigyelhető, ugyanis 36% úgy tervezte, hogy a vírusveszély elmúlását követően már egy héttel újra birtokba fogja venni kedvenc közösségi terét, viszont 25%-uk várt még egy hónapot.
A válaszadók 12%-a két hetes, 13%-a három hónapos, 7% féléves és mindössze 2% az egy éves várakozási időt jelölte meg. Érdekes módon voltak olyanok is (5%), akik úgy érzik egy évnél több időre lesz szükségük ahhoz, hogy ismét biztonsággal tudjanak sétálni kedvenc terükön vagy parkjukban.
A koronavírus járvány elmúlását követően a közösségi terek látogatottságának gyakoriságát vizsgáló kérdésre a válaszadók több mint fele (58%) úgy nyilatkozott, hogy ugyanannyiszor fogja látogatni, mint korábban. Valamivel kevesebb mint a negyede (22%) fogja gyakrabban, ezen belül 8% sokkal gyakrabban, 17% viszont ritkábban, melyen belül csupán 4% válaszolta azt, hogy nagyon ritkán. Mindössze 3%-a a kérdőív kitöltőinek gondolta úgy, hogy egyáltalán nem fogja többé látogatnia a hozzá közeli közösségi teret.
Azok, akik azt válaszolták, hogy ritkábban fogják látogatni a közösségi tereket a járvány elmúlását követően három csoportba sorolhatóak. Az első csoportba azok tartoztak, akik a koronavírustól való félelem miatt, a második csoportba, akik a járvány elmúlását követően inkább más helyeket szeretnének felkeresni, vagy újra felkeresni, melyek az elmúlt hónapokban zárva voltak (pl. edzőtermek). A harmadik csoportba tartozók pedig azért fogják ritkábban látogatni a tereket és a parkokat, mert az otthoni munkavégzés megszűnésével kevesebb időt tudnak majd a szabadban tölteni.
Akik gyakrabban tervezik látogatnia a közösségi tereket szintén három csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartoztak a családosok, akik azt írták, hogy a gyerekeiket szeretnék újra kedvenc játszóterükre vinni, és ha lehet gyakrabban, mint korábban. A második csoportba tartoztak azok, akik a vírusveszély elmúlását követően szeretnének minél több időt tölteni a szabadban, elsősorban a közeli parkokban vagy zöldterületen. A harmadik csoportba pedig azok tartoztak, akik a társas kapcsolatok hiánya miatt szeretnék majd ilyen céllal minél gyakrabban felkeresni a közeli parkokat és tereket.
A felmérés utolsó előtti kérdésében arra kellett szöveges választ adniuk a kérdőív kitöltőinek, hogy véleményük szerint a koronavírus-járvány után mivel lehetne újra vonzóvá tenni a tereket és a parkokat ahhoz, hogy ugyanannyira népszerűek legyenek, mint korábban.
A válaszadók egy jelentős csoportja úgy gondolta, hogy semmilyen intézkedésre nem lesz szükség, mert a terek és parkok a járvány elmúlását követően ugyanolyan népszerűek lesznek, mint korábban.
Néhányan azt is kiemelték, hogy a tiltás feloldásával valószínűleg még többen lesznek a közösségi tereken, mint korábban, mivel a korlátozások idején sehová nem tudtak menni az emberek. A válaszadók másik része azonban úgy vélte, a terek és parkok rendszeres karbantartása, tisztítása, a növényzet gondozása, a megfelelő számú szemetes kihelyezése segíthet abban a legtöbbet, hogy újra népszerűek legyenek. A több növényzetet és a zöldterület növelését nagyon sokan említették, ahogyan a fertőtlenítést és a kézmosási lehetőséget is. Mások szerint a megfelelő közösségi programokkal lehet elérni, hogy újra vonzóak legyenek a parkok és terek, és - a védőtávolságok betartása miatt - a padok egymástól kellő távolságra való elhelyezésével.
A felmérés utolsó kérdésében mely arra kereste a választ, hogy a helyi önkormányzatoknak a járvány elmúlását követően mire kell majd figyelniük a terek és parkok létrehozása, és fejlesztés során a jövőben, a legtöbben a tisztaságot, a higiéniát, a rendszeres karbantartást, az illemhelyek kialakítását, és a növények gondozását emelték ki. De sokan írták a biztonságot például köztéri kamerák kihelyezésével, az elegendő szemetest, és a több növényzetet. Többen megfogalmazták azt az igényüket is, hogy a parkokban egyértelműen különüljenek el egymástól a funkciók, így például a sportpályán edzők ne zavarják a játszóteret használó gyerekeket és szülőket. Voltak, akik azt nehezményezték, hogy nincs egy tér vagy park létrehozása, fejlesztése során megfelelő párbeszéd a helyi önkormányzatok és a lakosság között, holott ilyen esetekben lenne leginkább szükség a közösségi tervezésre.
Összegzés
Az online felmérés eredményei alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy a megkérdezett lakosság jelenetős része betartotta a kijárási korlátozást, és nem kereste fel a hozzá közeli tereket vagy parkokat. Ugyanakkor azok, akik azt válaszolták, hogy a korlátozások ellenére is felkeresték a kedvenc közösségi terüket, elsősorban a sportolási létesítmények bezárásával, és a napi mozgás igénnyel indokolták. Amit mindenképpen ki kell emelni, hogy sokan az otthoni munkavégzésnek köszönhetően tudtak több időt a szabadban tölteni, illetve felfedezni a környezetükben található zöldterületeket.
A kutatás másik fontos megállapítása, hogy a válaszadók jelentős része különösen fontosnak tartja a közösségi terek tisztán tartása, gondozása, és szinte kivétel nélkül mindenki több növényzetet szeretne látni rajtuk. Ennek oka feltehetően egyrészt a koronavírus-járványtól való félelemnek köszönhető, hogy a higiénia kiemelt szerepet kapott a válaszok között. Másrészt, ahogyan már említésre került, sokan éppen a járvány miatt tudták felkeresni a hozzájuk közeli „tereket” melyek adottságival, és állapotával csak most szembesültek.
Ami rövidtávon megállapítható, hogy a járvány nem befolyásolta jelentősen azt, hogy az emberek többet vagy kevesebbet keressék fel a közösségi tereket. Ugyanakkor azt jelentősen befolyásolta, hogy mikor fogják újra felkeresni a járvány elmúlását követően a kedvenc parkjukat vagy terüket.
Annak kiderítésére, hogy a koronavírus-járvány hosszútávon milyen hatást gyakorolt a közösségi terek használatára további kutatások szükségesek. Ezek a kutatások ugyanis segíthetnek pontosan feltárni, hogy hasonló világjárvány esetén milyen változásokkal kell számolniuk az önkormányzatoknak a közterületeik használatában, és a jövőben továbbra is élhetőek és fenntarthatóak maradjanak a települések nemcsak hazákban, de világszerte is.
A szerző a KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója
Címlapkép: Getty Images
