A bankokat terhelő tranzakciós illetéket az idei évben két lépésben megemelték. A kormány előírása értelmében a megnőtt adóterhet a pénzintézetek nem terhelhetik át a lakossági ügyfeleikre 2024-ben. A jogszabályi előírás azonban jövőre nem védi a lakosságot, az OTP Bank pedig már be is jelentette a díjemelkedést. De mennyivel emelkedhet a bank ügyfeleinek a számlaköltsége? Ezt mutatjuk be a Bankmonitor számításai alapján, az OTP válasza alapján pedig a megemelt költségek kivédésének a lehetőségeire is kitérünk.
November 4-től Bogdán Krisztina az ING Bank új vezérigazgatója Magyarországon. A szakember Réthy Gyula pénzügyi vezetőt váltja, aki július 1-je óta ideiglenesen betöltötte a pozíciót, miután Bodor Tibor vezérigazgató június végén távozott az ING-től.
Az Arts Economics, az Art Basel és a svájci gigabank, az UBS által támogatott, a globális műgyűjtésről szóló legfrissebb jelentéséből kiderül, mennyit költenek a szupergazdagok műtárgyvásárlásra.
Határidő után kikerültek a magyar kormány új, középtávú gazdasági tervei, amelyek az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásának kezelésére készültek. A kormány előrejelzése szerint a magyar gazdaság fokozatos, de stabil növekedési pályán halad tovább, amelyhez csökkenő infláció és mérséklődő államadósság társul. A kormány tervei az infláció mérséklésére és a fogyasztás élénkítésére építenek, amelyeket a költségvetési fegyelem és az adósságfék mechanizmus támogat. A kabinet viszont pesszimistább lett: idénre már 1 százalék alatti növekedést várnak csak.
Az Egyesült Államok közelgő elnökválasztása aggodalmakat hozott az Európai Unió vezetésében és tagállami kormányokban, különösen Donald Trump lehetséges visszatérése miatt. Míg Kamala Harris győzelme inkább a jelenlegi irány folytatását jelentené, Trump megválasztása az EU-n belül széles körű pánikot és jelentős politikai feszültségeket szülne. Elemzők szerint egy második Trump-ciklus komoly következményekkel járna Európára nézve, különösen a védelem, a kereskedelem és az európai egység szempontjából.
A revíziós politikával, mint fogalommal a legtöbben a történelmi kontextusban találkozhatnak, ugyanakkor ez a kifejezés más, kevéssé ismert jelentéstatalommal is rendelkezik: rendkívül fontos fogalom a statisztika szótárában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időről időre felülvizsgálja a közzétett statisztikáit, becsléseit és az újonnan rendelkezésre álló források, új módszertani előírások vagy előre nem tervezhető események miatt módosítja a korábbi publikációt. Ezt teljesen transzparensen teszi, hiszen az európai és más nemzeti statisztikai hivatalok körében általánosan bevett és elfogadott gyakorlatról van szó, amely a statisztikák minőségének javítását és ezáltal – a statisztika céljával összhangban – a jellemezni kívánt valóság minél pontosabb tükrözését segíti. Ezek szerint nem pontosak a KSH publikációi? Mikor szükséges revíziót folytatni, és egyáltalán mi értelme a statisztikák utólagos korrekciójának? Mindezekre választ adunk a KSH revíziós politikáját áttekintő cikkünkben.
Az év első három negyedévében 113 milliárd forintos adózás utáni eredmény ért el az Erste Bank az egy évvel korábbi 90 milliárd után, ami 26%-os tőkearányos megtérülést jelent – derült ki a bank hétfői sajtótájékoztatóján. Rendkívül felemásan alakul a hitelkereslet: miközben a lakossági hitelkihelyezések 60%-kal nőttek a banknál, a kkv-hiteleké 50%-kal visszaesett. Stratégiai döntésként visszatért a bank a lakóingatlan-projektek finanszírozásának a piacára, a lakossági megtakarítások 71%-a már értékpapírban van a csoportnál, és az is elhangzott: az online kártyás költéseknek már csaknem a fele külföldre irányul a bank ügyfelei körében.
Fontos megállapodást kötött a közelmúltban a Richter a világ negyedik legnagyobb gyógyszergyártójának számító AbbVie-vel, a Vraylar sikere után újabb készítmények fejlesztésében működik együtt a két vállalat. A Richter eredeti kutatási stábjának 10 évre előre megvan a munkája, az AbbVie pedig, amely piacelsőséget célzott meg a neuropszichiátriában, finanszírozással is beszáll a fejlesztésekbe. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója a Portfolio-nak beszélt a megállapodás részleteiről, hogy mi lesz a Richter szerepe és mikor várhatók az első gyógyszerek az együttműködésből, ami egyre izgalmasabb kérdés a cég húzóterméke, a cariprazine szabadalmának lejáratához közeledve.
A német munkaerőpiac gyengülésének jelei mutatkoznak az Ifo Intézet legfrissebb felmérése szerint. A vállalatok munkaerő-felvételi hajlandósága több mint négy éve nem látott mélypontra süllyedt, ami Európa legnagyobb gazdaságának jelenlegi gyengeségét tükrözi – írja a Retures.
Egy éve hozta nyilvánosságra ötéves növekedési stratégiáját a Delta Technologies: a terveik között szerepelt az árbevétel megháromszorozása, akvizíciók és az üzletfejlesztés is. Hogyan áll most ez a folyamat? Mi áll a Delta tőzsdei sikerének hátterében, és mikorra várható osztalékfizetés? Erről kérdezte a Portfolio Bodzási Gergely gazdasági vezérigazgató–helyettest, a Delta Technologies Nyrt. igazgatósági tagját.
A lakáspiac keresleti és kínálati oldalán is évek óta nem látott élénkülést hozott az idei október, ami általában nem jellemző az őszi időszakban. Ezek a változások a jövőre várható fellendülés előszelének tekinthetők - derül ki az ingatlan.com friss kereslet-kínálati összesítőjéből.
Bár az Egyesült Államokra sokan a "szabadság földjeként" és az egyik legelső, illetve legtöbb ideje fennálló demokratikus országként tekintenek, négyévente, az elnökválasztás alkalmával újra és újra felsejlik, hogy az amerikai választási rendszer modern szemmel nézve számos sajátosságot, kritikusai szerint visszásságot tudhat magáénak. Az egyik ilyen vitatott eleme, ami legutóbb 2016-ban szintén megtörtént, hogy a kevesebb voksot kapó elnökjelölt is győzhet az elektori kollégiumnak hála. Az amerikai rendszer egy másik érdekfeszítő jegyéről ellenben még kevesebb szó esik: az is előfordulhat, hogy az elektori kollégium idén sem Kamala Harrist, sem Donald Trumpot nem hozza ki győztesként.
Az ukrajnai háború jelentős pszichológiai-, társadalmi- és gazdasági hatásokat váltott ki Európában, különösen az energiaszektorban, ahol az energiaellátás biztonsága vált a legnagyobb kihívássá, miközben az árak drámai módon emelkedtek. Az oroszországi földgáz- és kőolajszállítások lassulása/megakadása arra kényszerítette a kormányokat, hogy felülvizsgálják energiaügyi politikájukat, miközben a polgárok is alkalmazkodtak, új viselkedésmintákat követve, és alulról szerveződő kezdeményezések révén hozzájárulva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és elterjedéséhez. Ezek az erőfeszítések, különösen a háztartások által létesített napenergiával működő erőművek és az alternatív fűtési megoldások, például hőszivattyúk alkalmazása, a helyi energiaforrások használata felé való elmozdulásra utalnak. A decentralizált megújuló energiarendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy saját energiafogyasztásuk felett nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak, ezáltal növelve ellenállóképességüket (akár katonai támadásokkal szemben is), és függetlenségüket a külső energiaszolgáltatóktól. Ez az átalakulás nem csupán a fenntartható jövőhöz járul hozzá, hanem jelentős mértékben csökkentheti az energiaköltségeket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a válság súlyosbította az energia-szegénységet is számos háztartás számára.
Az amerikai elnökválasztás hajrájában Donald Trump és Kamala Harris az utolsó napokban is igyekeznek meggyőzni a bizonytalan szavazókat. A két jelölt a kulcsfontosságú billegő államokban kampányol, miközben a közvélemény-kutatások szoros versenyt mutatnak. A választás kimenetele nemcsak az elnöki pozícióról, hanem a kongresszus irányításáról is dönt, ami jelentősen befolyásolhatja az Egyesült Államok bel- és külpolitikáját az elkövetkező években.
Nemzetközi gazdaságpolitikai célként a hiperglobalizáció nagyrészt azon bukott meg, hogy támogatói arra törekedtek, hogy túlszabályozzák a határokon átnyúló hatásokkal járó nemzeti intézkedéseket. Sokkal jobb megközelítés lenne, ha csak azokra az intézkedésekre összpontosítanának, amelyek egy adott ország számára úgy biztosítanak előnyöket, hogy az teljes mértékben más országok kárára valósul meg.
A reggeli köd- és párafoltok feloszlása után jellemzően napos, száraz, de hideg időre kell számítani november első hetében: a csúcshőmérséklet a legmelegebb órákban 10-15 Celsius-fok körül alakul, reggelente azonban mínusz 4 és plusz 4 fok közi értékek várhatók - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.
A brit Konzervatív Párt új vezetője szerint az vezetett a párt nyári "történelmi léptékű" választási vereségéhez, hogy a konzervatív kormány a közbizalom elvesztéséhez vezető hibákat követett el.
2021 januárjában Kamala Harris vált az Egyesült Államok első női és színesbőrű alelnökévé, miután Joe Biden a kampány során megfogadta, hogy fekete női politikust fog jelölni az ország második emberének. Bár a reflektorfényben még újoncnak számító Harrist kevesebb amerikai utasítja el, mint Hillary Clintont 2016-ban, a volt külügyminiszer kudarcba fulladt elnöki indulásának fényében több demokrata szimpatizáns attól fél, ugyanez a sors várhat a párt idei elnökjelöltjére. Mennyire befolyásolja tehát az amerikai választók keddi döntését, hogy az ország első női vezetője szerepelhet a szavazólapokon?
Budapesten lesz jövő héten a nyugati világ csúcstalálkozója, 45-47 állam- és kormányfő érkezik a magyar fővárosba - közölte Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az ipari termeléssel nincsen semmi baj Magyarországon, kereskedelmi problémák vannak, ezért van szükség a gazdasági semlegesség politikájára - jelentette ki a miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
