Bréking: megremegett a német bíróság, elhalasztották a döntést dízelügyben

A lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság néhány perccel ezelőtt bejelentette, február 27-ére halasztja döntését, amelynek végső kimenetele akár az is lehet, hogy számos német nagyváros központjából kitiltják az 6-osnál alacsonyabb besorolású dízelmotorral szerelt autókat. A tét hatalmas, ezt jól mutatja, hogy a bíróság nem akart végül ma döntést hozni, pedig a korábbi híradások még erről szóltak.

Néhány óra és olyan döntés születhet, amelybe beleremeg a német autós társadalom

Az uniós források és a hírhedt tőkeszivattyú - avagy kinek mi jár?

Az utóbbi hetekben elég nagy visszhangot keltett egy Thomas Piketty blogján megjelent ábra, mely a visegrádi országokba befolyó EU transzfereket és a külföldi vállalatok ezen országokból “kivitt" profitját hasonlítja össze. Ebből kitűnik, hogy kevesebb EU-s pénz áramlott be, mint amennyi profitot a külföldiek szereztek. Az ábra értelmezésének hazai körökben is terjedt az az igen káros és helytelen narratívája, miszerint az összehasonlítás azt sugallja, hogy “Magyarország az unió nettó befizetője", mivel több jövedelem áramlik ki tőlünk, mint amennyit visszakapunk. Mi több, egyáltalán nem tartozunk hálával Brüsszelnek, amiért ennyi ingyenpénzt kapunk, hiszen ez csak a kivitt profitokért “járó" kompenzáció, de annak sem elégséges, tehát igazából a nyugatiak a magyar EU tagság legfőbb haszonélvezői. Néhol olyan megfogalmazásokkal is lehet találkozni, hogy ez a “tőkeszivattyú" folyamatosan szívja el a jövedelmet a magyar emberek zsebéből, ahogy a kizsákmányoló külföldi vállalatok profitjukat “kitalicskázzák" az országból. Ez egy súlyos csúsztatásokkal teli narratíva, ami alapvetően fals összehasonlításokon alapul. Ebben az írásban ezt próbálom három lépcsőben bemutatni.

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!

Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:

Nagycsaládban élni jó: Hajrá Euró-pa!

Egyetlen ország vagy országcsoport sem tekinthető optimális valutaövezetnek. Vagy túl kicsik, ezért a valutaövezet költségei túl magasak számukra, vagy túl nagyok, ezért régióspecifikus sokkok alakulhatnak ki. Az EU közös devizája az euró, és Magyarország választói a 2003. április 12-i népszavazáskor az euró bevezetését is támogatták. Megerősíti ezt a döntést, hogy az EU és az euró megítélése pozitív maradt még a válság legnehezebb pillanataiban is. Magyarország ma már teljesíti az eurócsatlakozás előtti reálgazdasági, és formális feltételek (maastrichti-kritériumok) többségét. Mind a javuló EU gazdasági helyzet, mind a hazai gazdasági kilábalás időszerűvé teszik a felkészülés megkezdését, ahogy ezt a Portfolio euró-fórumán elhangzott legtöbb észrevétel is javasolja. Az euró a világ vezető devizája, értékállósága fölött az Európai Központi Bank és az euró milliárdnyi felhasználója őrködik. Az euró által nyújtott direkt előnyök (stabilitás, értékálló nemzetközi fizetési eszköz, forint árfolyamkockázat megszűnése, hitelességi többlet) és az euróövezeti válságkezelési mechanizmusok (EKB műveletei, Bankunió, Európai Stabilitási Mechanizmus) olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyeket a lakosság, állami szféra és a vállalatok nehezen kapnának meg egyébként Magyarországon. Ezeket az árfolyampolitika által ígért átmeneti fájdalomcsillapító hatásért nem érdemes feladni az európai integráció formálódó új szakaszában.

Könyvritkaságok, nem csak gyűjtőknek!

A téli aukciók nem csak a képzőművészet, hanem a könyvritkaságok terén is különlegességeket tartogatnak, a műtárgy.com most hat ilyen könyvkülönlegességet mutat be.

Lázár: jelentős béremelésre és sok tulajdonosra lenne szükség az országban

Elkerülhetetlen és megspórolhatatlan, hogy a 2018-2022 közötti időszakban további jelentős béremelések legyenek az oktatásban és az egészségügyben, ami jó befektetést jelent és a magyar gazdaság felzárkózását is segíti - hangsúlyozta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége mai Gazdasági Csúcstalálkozóján Lázár János.

Nagy bajba kerül Magyarország, ha továbbra is csak anyagiasan néz az EU-ra

Magyarország egyelőre afelé halad, hogy a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által egyeztetés nélkül bemutatott ötféle EU-integrációs forgatókönyv közül a másodikat, az integrációban való visszalépést választja, miközben valójában a harmadik-negyedik forgatókönyv lenne a reális - fejtette ki meglátását a Közgazdász-vándorgyűlésen Balázs Péter, a CEU professzora, volt uniós biztos. Balás Gábor, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője szintén a harmadik-negyedik út esélyességét vázolta, és szerinte abban, hogy Magyarország ne szoruljon teljesen az EU perifériájára, a német autóipari lobbi is segíthet. Arra azonban felhívta a figyelmet, ha továbbra is csak az elérhető fejlesztési támogatások szemüvegén keresztül tekintünk az EU-ra, akkor nagy bajba kerülhetünk a 2020 utáni büdzsé várható mérete miatt. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint az ötféle forgatókönyv és az eddigi kommunikáció alapján az látszik, hogy az EU még inkább a kétsebességes működési modell felé halad.

Egymás elől kapkodják el a belvárosi lakásokat a külföldiek

2016-ban éves szinten 13 százalékkal lettek drágábbak a használt lakások, és az új lakások áremelkedése is meghaladta a 10 százalékot. 2017 I. negyedévében folytatódott az áremelkedés az ingatlanpiacon. A használt lakások ára 4,8, az új lakásoké 1,7 százalékkal haladta meg a megelőző negyedévi szintet. A tavalyi évben 146 ezer lakás cserélt gazdát, ami 9 százalékkal volt több, mint az azt megelőző évben. A forgalombővülés ellenére azonban a kisebb településeken az árak emelkedése elmaradt a nagyvárosokra jellemzőtől. Az eladások 5 százaléka, vagyis minden huszadik vásárlás külföldi állampolgárokhoz köthető - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.

Egy választás, ami fenekestül felforgathatja Európát

A szigorú költségvetési tabuval való szakítás, szorosabb európai integráció és garantált konfliktusok a magyar kormánnyal - röviden így néznének ki az elkövetkező évek, ha a szociáldemokrata (SPD) Martin Schulz által vezetett kormánykoalíció jönne létre a szeptember 24-ei német választások után. Erre azonban Angela Merkel kancellár népszerűsége miatt elég kevés esély van, ezért a jelenlegi nagykoalíció fennmaradása tűnik inkább valószínűnek. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy az SPD-t kiszorítják a koalíciós kormányból a Zöldek és a liberálisok (FDP), ami szigorúbb migrációs politikát, a belbiztonságra fordított források jelentős növekedését, illetve érdemi adócsökkentést jelentene a jövőre nézve - vélik a Commerzbank elemzői.

Eljárással fenyegeti a kormányt az uniós pártcsaládja

Magyarországnak is üzent Merkel nagy ellenfele

Rekordszintű eredménnyel, a küldöttek 100 százalékos támogatásával választották meg Martin Schulzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökének vasárnap Berlinben a párt rendkívüli kongresszusán. Beszédében megemlítette többek között Magyarországot is, amikor kijelentette: legelszántabb ellenfele lesz a populizmusnak és cinizmusnak.

Lázár nem Paksról tárgyalt Brüsszelben

A paksi beruházásról a versenypolitikai biztos távolléte miatt végül mégsem tárgyalt egynapos brüsszeli villámlátogatásán Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki viszont találkozott Günther Oettingerrel, az uniós költségvetés újdonsült őrével - számolt be a BruxInfo.

Rászállt Magyarországra az EU Csalás Elleni Hivatala?

Az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) egy-egy tagállammal 2-3 ember foglalkozik, ezzel szemben a közelmúltban felállítottak egy külön 20 fős egységet, ami csak a magyar ügyeket vizsgálja - írja az atv.hu. Az OLAF a portálnak küldött válaszában csak azt hangsúlyozta, hogy a nyomozóik különféle felállásokban dolgozhatnak a vizsgált ügy jellemzőitől, komplexitásától és határokon átnyúló jellegétől függően és ez "a magyar esetekben sincs másként, minden vizsgálatot ugyanolyan gondossággal végeznek el". A portálnak egy miniszterelnökségi forrás azt jelezte, hogy a magyarországi kvótanépszavazás után a kormány többféle csatornán keresztül is számít Brüsszel bosszújára.

A magyar nyugdíjasok többségének tényleg luxus a külföldi nyaralás?

2014-ben az EU-s állampolgárok között minden ötödik szállodai vendégéjszaka 65 éves, vagy annál idősebb személyekhez kötődött - derül ki az Eurostat a Turizmus Világnapja alkalmából kiadott elemzéséből. A tagországok többségében az idősek a hazai utazási célpontokat részesítették előnyben, voltak azonban kivételek: a német nyugdíjasok például 2014-ben közel 150 millió éjszakát töltöttek a világ más országaiban, amivel messze maguk mögé utasítottak mindenkit az unióban. A 65 év feletti magyarok jóval kevesebb időt töltenek pihenéssel, illetve külföldi utazási hajlandóságuk is jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, ami demográfiai tényezők mellett anyagi okokra is visszavezethető.

Brüsszel segíthet Orbánéknak a választás előtt? - Indulhat a pénzszórás

Arra tehet javaslatot holnap, azaz szerdán az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál, azaz növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - súgta meg a részletek kibontása nélkül múlt héten a Politico-nak két vezető EU-forrás. Ezzel teljesen összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Ha Juncker valóban ilyen javaslattal áll elő holnap, az akár úgy is tálalható, hogy a brüsszeli bürokraták meghallják a nehézségekkel küzdő európai polgárok szavát, ez pedig a populizmus előretörésével és az EU szétesésével kapcsolatos félelmeket is csillapíthatja. Egy ilyen javaslat egyébként a magyar gazdaságpolitika következő évekbeli mozgásterére is igen lényeges befolyást gyakorolna.

A paksi bővítéssel 70 százalékra nőhet az atom súlya

Az Európai Bizottság és a magyar kormány szervezésében a közép- és délkelet-európai földgázpiac aktuális energiapolitikai kérdéseit és az energiabiztonság megerősítését célzó miniszteri találkozót tartanak ma Budapesten, melyen jelen lesz Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos, aki az esemény előtt exkluzív interjút adott a Portfolio-nak. Cañete többek között elmondta, az EU energiastratégiája Krím Oroszország általi megszállása után sem változott, a német Energiewende ígéretesen halad, de számos kihívással néz még szembe Európa legnagyobb gazdasága, Magyarországon a paksi bővítés az atomenergia súlyát 40-ről 70 százalékra növelheti, a megújuló energiára és károsanyag-kibocsátás csökkentésre megfogalmazott célkitűzéseink pedig teljesíthetőek.

Még mindig a németek fizetik be a legtöbb pénzt az EU közös kasszájába

Továbbra is Németország a közös európai uniós költségvetés első számú nettó befizetője - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap az Európai Bizottság adatai alapján. Az adatbázisból egyébként éppen ma jelentetett meg a Portfolio is egy mélyebb elemzést, amely kizárólag a közös kasszából lehívható strukturális és kohéziós támogatásokra koncentrált és amelyek alapján Magyarország 2015-ben a harmadik helyre csúszott a forráslehívási rangsorban:

Orbán ráérzett, sok tízezer milliárdos üzletbe nyúlhat bele Magyarország

A járműipar egyik, vagy talán a legforróbb témája most a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az önvezető technológia térnyerése. Ez nem véletlen, segítségükkel ugyanis csökkenhet a közúti balesetek száma, alkalmazásuk hatalmas megtakarítást jelenthet a társadalom számára és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben sok tízezer milliárd forintos piaccá nőhet ez az iparág. Ebből a hatalmas üzletből részesedhet Magyarország is, részben annak köszönhetően, hogy már most több nemzetközi nagyvállalat, illetve feltörekvő magyar startup is komoly kutatásokat és fejlesztéseket végez az önvezető technológia területén. És a magyar kormány is időben felismerte az önvezető technológiában rejlő lehetőségeket, ezért igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amelyektől a terület felfutását reméli. Ugyanakkor mindez önmagában kevés, a végső sikerhez elengedhetetlen a hazai oktatás színvonalának emelése és az egyre kínzóbb munkaerőhiány enyhítése.