Európa versenyképességi problémáiról, a magyar gazdaság gyengélkedéséről, illetve várhatóan lassú kilábalásáról beszélt Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Úgy véli, minél unortodoxabb, illiberálisabb politikát folytat a kormány, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan kockázatosabb országgá válunk, ahol nagyobb kilengések lesznek az árfolyamban. Szerinte a magasnyomású gazdaság jelenleg olyan, mintha a széllel szemben menne az ország.
Az elmúlt napokban sorra törte át a fontosabbnál fontosabb szinteket a forint, pénteken pedig egészen február vége óta nem látott szintre erősödött a magyar deviza az euróval szemben, tartósan azonban nem tudott 390 alatt maradni a jegyzés. Megnéztük, hogy hogyan lett hirtelen ilyen erős a forint és azzal a kérdéssel is foglalkoztunk, hogy merre mozdíthatják el az árfolyamot a szerdán és csütörtökön érkező kulcsfontosságú adatok.
Devizapiaci témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.
A devizaadósság-arány megközelíti a 30%-ot az idén, az emelkedő államadósság kockázatát az ÁKK képes kezelni, az idén már nem lesz nagy devizakötvény kibocsátás - mondta el Kurali Zoltán vezérigazgató az idei megújult finanszírozási tervről szóló háttérbeszélgetésen. Az eseményen kiderült, hogy megszűnik a lakossági 1MÁP papír, májusban érkeznek a MÁP Plusz új kondíciói, teljesen új termékre nem kell számítani. Az ÁKK nem tart a jövő évi nagy kamatkifizetések utáni lakossági reakcióktól, racionális viselkedésre számít.
Bár az európai tőzsdék, köztük a magyar is, zárva tart nagypénteken, de a devizapiacokon van kereskedés, és az Egyesült Államokból is fontos inflációs adat érkezett, ami az euró/dollár mellett a forint piacát is megmozgatta, és ennek során 394 alá bukott a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Ezzel pedig lényegében letörte a háromhónapos emelkedő trendvonalat, ami technikailag mindenképpen fontos fejlemény, mégha az ünnepek körüli alacsonyabb likviditás mellett történt is.
A magyar kormány költségvetési mozgástere erősen beszűkült, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljainak ütközése a gyakorlatban oda vezet, hogy visszatérünk a moderált inflációs gazdaságpolitikához – összegzi negyedéves gazdasági előrejelzésében a GKI. Emiatt 5,5%-ra mérsékelték az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket, de közben 5%-ra emelték a GDP arányában az államháztartás hiányára vonatkozó előrejelzésüket, miközben a decemberben is mondott 2-2,5%-os sávban tartották az idei átlagos GDP-növekedési előrejelzésüket.
103 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta a tavalyi évet a magyar Raiffeisen Bank, szemben az egy évvel korábbi 72 milliárddal – derült ki a társaság éves jelentéséből. A hitelintézet mérlegfőösszege és ügyfélbetéteinek állománya 3%-kal gyarapodott, ügyfélkövetelései viszont 4%-kal csökkentek. A bank 79,8 milliárd forint osztalékot fizet osztrák tulajdonosának.
Elkezdődött az Építőipar 2024 konferencia. Lázár János építési és közlekedési miniszter nyitóelőadása után, az iparági találkozó reggele a 2024-es makrogazdasági kilátásokkal, az ÉVOSZ építőipari helyzetértékelésével és az ingatlanfejlesztők legfontosabb gondolataival folytatódot.
A magyarországi újautó-piac tavaly egyedüliként lett mínuszos az egész Európai Unióban. Nem csoda, hogy az autóállomány átlagéletkora folyamatosan emelkedik itthon. A fő okot megtaláljuk, ha megnézzük, hogy emelkedett itthon az új autók ára és hogyan az Európai Unióban, illetve a régióban.
A keddi jelentős forintgyengülést szerdán határozott erősödés követte, amelynek nyomán csütörtökön reggel 396 körül indult az euró jegyzése, majd a délelőtti kereskedés során 394 alatt is volt az árfolyam. Délután azonban ismét gyengülni kezdett a forint, miután csalódást keltő inflációs adat, valamint erős kiskereskedelmi adat érkezett az USA-ból, melynek hatására nőttek az esélyei annak, hogy a vártnál később kezdődhet meg a kamatvágás. A dollár erősödése pedig feltörekvő piaci deviza révén a forintnak is keresztbe tett.
Értesüléseink szerint az elmúlt napokban befektetői háttérbeszélgetéseken a Magyar Nemzeti Bank vezetői tisztább képet vázoltak fel a várható jegybanki kamatpályáról. A tegnapi jelzések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a forint árfolyama leállt a 400-as szint ostromával és erősödésnek indult.
Az elmúlt hetekben élénk szakmai párbeszéd alakult ki a forint árfolyamának gyengülése kapcsán. A témában megszólaló elemzők az árfolyam jelenlegi szintjét általánosságban gyengének találják. Azonban ilyen értékítélet megfogalmazásához mélyebbre kell ásni a nominális forint-euró árfolyam elemzésénél, és a reálárfolyamot kell vizsgálat alá venni. Ez ugyanakkor historikusan kifejezetten erős szinten áll, az elmúlt években felépült jelentős inflációs többletünk miatt. Szintén közös motívum a piaci elemzésekben, hogy a gyengülő nominális árfolyamot a csökkenő kamatkülönbözettel magyarázzák. Ezzel szemben írásomban kifejtem, hogy a piac által korábban nagyrészt beárazott kamatcsökkentéseknek csak nagyon limitált szerepe lehetett a nominális árfolyam legutóbbi leértékelődésében.
Alapvetően a magyar kormány és a jegybank közötti ellentét felerősödése áll a forint elmúlt időszakban látott gyengülése mögött, az ugyanis elbizonytalanítja a befektetőket - olvasható a Reuters hírügynökség elemzésében, amely azok után született, hogy a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama megközelítette a 400-as szintet.
Kedden a brüsszeli hírekre tovább folytatódik a forint mélyrepülése: az euróval szemben már a 398-as szinten felett áll a jegyzés, így már csak egy karnyújtásnyira van a kritikus 400-as szint. Ráadásul most több tényező együttese is hozzájárulhat a további gyengüléshez. Éppen ezért megnéztük, hogy mi jöhet abban az esetben, ha az euró jegyzése átlépi a 400-as szintet.
Szombaton egyórás interjút közöltünk Jaksity Györggyel a Portfolio Checklist hírelemző podcastünk hétvégi különkiadásában. A Concorde-alapító közgazdászt más témák mellett a magyar makropályáról, a növekedési kilátásokról, az ország előtt álló legfontosabb kihívásokról, a nemzetközi befektetői környezetről, valamint arról is kérdeztük, hogy reális opció lehet-e Magyarország számára kilépni az Európai Unióból. Az alábbiakban az interjú néhány fontos mondatát emeltük ki.
A forint koronavírus-járvány előtti többéves leértékelődési trendhez térhet vissza hosszú távon, ha nem jelentkezik valamilyen külső sokkhatás. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan az év második felére lassabb kamatvágási ütemre térhet át, de akár tarthatja is a kamatszintet. Részben amiatt, ha a többi feltörekvő piaccal szemben megszűnik a kamatelőny, részben pedig az inflációs szint alakulása is indokolja, hogy lassabban csökkenjen a magyar alapkamat. A forint árfolyamban még benne lehet a jegybank és a kormány közötti konfliktus negatív hatása is – fejtette ki a Portfolio-nak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban.
Vad csapkodás jellemzi a kereskedést a héten a forint piacán: ugyan erősödni tudott a hazai fizetőeszköz azt követően, hogy a hét elején közel egyéves mélypontra gyengült az euróval szemben, de a helyzet továbbra is meglehetősen feszült. Összeszedtük, hogy mely tényezők mozgatták a héten az árfolyamot, emellett pedig azt is megnéztük, hogy mire lesz érdemes figyelni a követező napokban.
Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.
Meglepte az elemzőket a vártnál kedvezőbb februári inflációs adat, de többen is azzal számolnak, hogy a szolgáltatások átárazódása miatt refláció jöhet. A prognózisoknál jobb fogyasztói árindex adat komplikált helyzetet teremt a Magyar Nemzeti Banknak, ha kitartanak a 100 bázispontos kamatvágás mellett, akkor a forintárfolyam támogatása gyengülhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont már győzött a kormány az infláció felett.
Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
