Keresett kifejezés: egyensúly intézet | Találatok száma: 218 Új keresés
3,3 százalékról 3,1%-ra mérsékelte idei GDP-növekedési előrejelzését a Takarékbank. A változtatás oka a mezőgazdaság vártnál gyengébb idei szereplése, de a magyar gazdaságra jövőre ettől függetlenül is lassulás vár - mondja Suppan Gergely vezető elemző.
Törökország növekedési kilátásai gyengék és a strukturális reformok lendületét újjá kell éleszteni ahhoz, hogy ezeken változtatni lehessen - írják a JP Morgan elemzői helyszíni jelentésükben. Az elemzők török szakértők véleménye alapján úgy látják, az export visszaesését a gyenge líra csak részben kompenzálhatja, ugyanis a kivitel főleg euróban történik. Ám ennél is fontosabb lehet, hogy a fogyasztói és befektetői bizalom számottevően visszaesett az utóbbi években, ami tartósan kártosíthatja a növekedést. A törökök június 7-én új kormányt választanak, aminek sok idő után ismét tétje lehet, ugyanis még ha Erdogan elnöknek nem is sikerül alkotmányos többséget szereznie, a kormányzópárt negyedik ciklusában a gazdasági és monetáris politikai vezetőség egy része mindenképpen cserélődni fog.
Németország gazdasági tündöklése csak ábránd, az Európai Unió legnagyobb gazdaságát valójában súlyos szerkezeti gondok terhelik, a kiutat pedig a beruházások ösztönzése és az uniós integráció elmélyítése jelentheti - véli az egyik vezető német gazdaságkutató intézet, a berlini DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) elnöke.
A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet elkészült a Mit választunk? projekt kutatásával, melyet csütörtökön mutattak be Budapesten. Az elemzés fő üzenete, hogy mindegyik ellenzéki program egy minimális, ideiglenes növekedési többletért cserébe lényegében feláldozná a hosszú távú lehetőségeket. Az egyes pártok ígéreteinek megvalósulása esetén durván elszállna a költségvetés hiánya és az államadósság is növekedne. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a programok hatásának bemutatásakor kiemelte: ezek a programok nem megvalósíthatók.
Angus Maddison egy főre jutó GDP becslései alapján Magyarország a második világháború óta leszakadóban van a nyugat-európai gazdaságoktól. Bár a Maddison-projekt frissített idősorai csak 2010-ig tartanak, a jelek szerint az elmúlt négy év során sem sikerült fordulatot elérnünk a fejlett világhoz való felzárkózásban. Különösen aggasztó a kép, ha figyelembe vesszük, hogy ma már az európai gazdaságoknál virulensebb ázsiai gazdaságokkal is lépést kellene tartanunk. A legújabb nemzetközi vizsgálatok globális pozícióink romlását mutatják: a versenyképesség visszaesését, az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának nehézségeit, a vállalatok üzleti környezetének romlását, az oktatás minőségének hanyatlását, a népesség jelentős részének leszakadását, a gyermekszegénység terjedését. Mindez olyan időszakban történik, amikor korábban reménytelen helyzetben lévő országok, egész régiók kerülnek ki a szegénység és nyomor csapdájából.
A piacról érkező jelzéseket sokszor hamisnak feltételező, a hatalom erős politikai legitimációját a gazdaságpolitikában is megjelenítő centralizált megoldásokat korábban Latin-Amerika és a mediterrán térség jelentős hatalmi koncentrációjú rendszereiben alkalmaztak. A mérleg pedig vegyes volt: az akár jelentősnek is mondható felzárkózási/modernizációs sikereket - a nemzetközi pénzügyi, sőt helyenként a kereskedelmi elszigetelődés mellett - számos országban a regionális és jövedelmi egyenlőtlenségek komoly növekedése kísérte.
A felkérés lehetőségével élve, - maradva a "kaptafánál" - az államháztartás egyensúlyi helyzetéről szeretnék írni. A Költségvetési Tanács (KT, Tanács) dokumentumaiban foglaltakra támaszkodom, de írásom újabb kutakodásaimnak, a KT titkársága elemzéseinek is összefoglalja arról, hogy a közelmúltat és a belátható jövőt magam miként látom.
Mivel a konvergencia programok - a bizottsági előírások miatt - azonos módszertan szerint készülnek és középtávra szólnak, ezért - gyakorlatilag az egyetlen - konzisztens alapot adják ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, a gazdasági helyzet és a gazdasági kilátások alakulására vonatkozó kormányzati elképzeléseket nyomon kövessük. Összehasonlítva az idei és a tavalyi programot az derül ki, hogy a kormány szerint tavaly óta minden lényeges szempontból Magyarország rosszabbul teljesít. Az alábbiakban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetőjének írását közöljük.
A Haza és Haladás által felvázolt adórendszerrel négymillió adózó járna jobban a jelenlegi helyzethez képest, míg 300 ezer adózó adóterhelése növekedne - mondta el a gazdaságpolitikai vitaanyagról szóló sajtóbeszélgetésen Bajnai Gordon, az Együtt 2014 Választói Mozgalom társalapítója. Az adójóváírás visszavezetése a minimálbéresek között havi nettó 8-10 ezer forintos pluszt jelentene.
Gyökeres változás nélkül a gazdaság várhatóan középtávon is csak pangani fog, további munkahelyek kerülnek veszélybe, miközben újak nem létesülnek, a hiány pedig már 2014-től újra növekedésnek indul, ahogy az adósságrátánk is - állapítja meg a Haza és Haladás, valamint a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán publikált tanulmánya, amely az ország középtávú gazdasági kilátásait vizsgálta. Ezzel a gazdaságpolitikával Magyarország nem fog tudni tartósan kikerülni a túlzott deficit eljárás alól - mondta Oszkó Péter az elemzést bemutató sajtótájékoztatón. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az uniós szabályok értelmében jövőre Brüsszel a 2012-es költségvetés tényadatot, valamint a 2013-as és 2014-es várható deficitet fogja vizsgálni, amikor dönteni fog a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzott deficit eljárás ügyében.
Elkészítette a 2013-as költségvetés kockázatelemzését a közöskassza projekt keretében a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest. A költségvetési vita első fázisa és az adótörvények megszavazása után elkészített tanulmány szerint a költségvetési hiánycél tartása érdekében a kormány jelentős növekedési és inflációs áldozatokat vállal fel. A friss prognózis szerint 5%-os infláció vár ránk jövőre és 2013-ban is recesszió jön. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a Portfolio.hu érdeklődésére kifejtette, hogy a kivetítés a teljes horizonton nem számol az IMF-megállapodás létrejöttével.
Az elhúzódó gazdasági válság a nyugdíjrendszerekre is nyomást gyakorol, egyetlen pillér sem tudta magát függetleníteni, ami azt jelenti, hogy mind az állami, mind a tőkésített magánpillérben változtatásokra van szükség. Az ONYF-EISS közös nyugdíjkonferenciáján Laurence Kotlikoff az amerikai állami rendszer gyengeségeire koncentrált, mint elmondta, a piramisjáték a végéhez közelít, beavatkozás hiányában pedig össze is fog omlani, mert hatalmas hiányt termel a kormányok számára. Véleménye szerint a legjobb az lenne, ha a tőkefedezeti pillérek irányába mozdulnának el, a nyugdíj alapját az egyéni számlákon összegyűlt vagyon jelentené. Egy következő előadásban Michael Orszag, a Watson Wyatt vezető elemzője beszélt, mint kifejtette, a tőkefedezeti pillérekben lévő bizalom is meggyengült a válság alatt, mert a pénz- és tőkepiaci eséseket az emberek az egyéni számlák leértékelődése által a saját bőrükön érezték. Véleménye szerint nincs egyelten jó megoldás a problémákra, a válság tanulságait le kell vonni, és annak megfelelően megváltoztatni a struktúrákat.
Szakadatlanul vizsgálja a kormány által tavaly bevezetett három válságadót az Európai Bizottság. Miközben a távközlési adó miatt márciusban indított jogsértési eljárás folytatását mérlegeli, addig a kiskereskedelmi- és az energiaszektort sújtó adónál még kétesélyes, hogy indul-e eljárás - írja BruxInfo .
A ma hajnalig tartó luxemburgi egyeztetéseken július közepéig elhalasztották az eurózóna pénzügyminiszterei az arról szóló döntést, hogy kifizessék a most futó hitelprogramból esedékes újabb, 12 milliárd eurós hitelrészletet. A cél az, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon az EU a görögökre a megszorító csomag elemeinek minél hamarabbi parlamenti elfogadása érdekében. A görögök arra figyelmeztettek, hogy ha nem kapják meg rövidesen a pénzt, akkor csődbe megy azt ország, hiszen nem tudják teljesíteni a nyári államkötvény lejáratot. A most esedékes nemzetközi hitelrészlet kifizetéséről szóló döntés elhalasztása, illetve a Moody's felőli olasz figyelmeztetés ismét mérsékelten negatív hangulatot eredményezett a ma hajnali ázsiai kereskedésben, az euró gyengült, az ázsiai részvénypiacok jellemzően gyengültek és a határidős európai és amerikai indexek is mérsékelt mínuszban járnak.
Nyílt levélben fordult magyar közgazdászok egy csoportja az Európai Bizottság elnökéhez és a magyar miniszterelnökhöz, hogy fontolják meg a Tobin-adó bevezetését. Az aláírók úgy érvelnek, hogy egy minimális mértékű, 0,05 százalékos adó a bevezető országok versenyképességének érdemi romlása nélkül járulhatna hozzá a pénzügyi szektor és a társadalom között az elmúlt évtizedekben felborult egyensúly helyreállításához.
A kormány gazdaságpolitikájáról rendezett vitaestet csütörtökön Bécsben a WIIW osztrák kutatóintézet Cséfalvay Zoltán államtitkár, Surányi György bankár, az MNB volt elnöke, Oblath Gábor közgazdász és Magyar Kornélia politikai elemző részvételével.
A kormány strukturális reformterve, és a közölt, 2013-ra 900 milliárd forintos egyensúlyjavítás jól cseng, de 90 százalék a végrehajtáson múlik. A nemzetgazdasági miniszter bejelentései sajnos nem tartalmaztak konkrétumokat, csaknem kevesebbet tudunk, mint a bejelentés előtt, a kiszivárgott információk alapján - kommentálják a kormány Széll Kálmán Tervének bejelentését.
Az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott - állapítja meg a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI) 2010-ben készült tanulmánya. Mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét. Az alábbiakban a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét közöljük.
A magyar gazdaság lassulásáról folyó vitákban a 2000-es évek közepe óta sokan és sokféle javaslatot tettek az egyik lehetséges gyógymód, az adóreform kívánatos irányára. A globális válság egyfelől rövidtávon tovább szűkítette egy ilyen reform mozgásterét, másfelől viszont még sürgetőbbé is tette a magyar gazdaság szabályozási környezetének átalakítását, a versenyképesség javítását. Az adórendszer átalakítása önmagában nem elegendő a növekedés beindításához, de egy jó reformnak jelentős hatása lehet, és felerősítheti a más téren elindított változások jótékony hatásait - írják a Portfolio.hu-hoz eljuttatott véleményükben az adórendszer neves hazai szakértői. Scharle Ágota és Váradi Balázs (Budapest Intézet), Benczúr Péter és Kátay Gábor (MNB) magánvéleménye szerint a kormány drágán és kellemetlen mellékhatásokkal kívánja az adórendszer átalakításától remélt céljait elérni.
A globális pénzügyi válságra adott erőteljes kormányzati válaszok - és főképp a fejlett államok kiköltekezéséből feléledő adósságválságok - újra érdekessé tették a költségvetési szabályok kérdését. Éppen ezért érdemes végignézni a világban, hogy milyen megoldásokat találtak eddig a költségvetési politika kordában tartására az egyes országok. Sorozatunkban erre vállalkozik Asztalos Viktor, akinek írásai a fiskális előírások jellemzőit bemutatva a hazai szabályozás szempontjából is tanulságokkal szolgálnak. Az első részben a magyar szabályozással sok hasonlóságot mutató brazil fiskális előírásról írt, majd a - nem túl kedvező - lengyel tapasztalatokról szólt, utána a sok mindenben élen járó Új-Zéland példáját tekintette át, most a sikeres svédeken a sor.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
