• Megjelenítés
Keresés

Keresett kifejezés: magyar német fórditó | Találatok száma: 297 Új keresés

Jóval keményebb jogállamisági feltételek jöhetnek az EU-pénzeknél, mint amit eleve elutasított az Orbán-kormány

Jóval keményebb jogállamisági feltételek jöhetnek az EU-pénzeknél, mint amit eleve elutasított az Orbán-kormány

Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.

Nehéz év áll előttünk, de a legnagyobbak között a helyünk

Nehéz év áll előttünk, de a legnagyobbak között a helyünk

A biztosítók számára az idei még jó évnek számít, jövőre viszont várhatóan be fognak gyűrűzni a piacra a gazdasági visszaesés negatív hatásai – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója, aki közölte: január 1-jével Dinsdale Juliannának adja át a biztosító vezérigazgatói székét. A nemzetközi Uniqa bejelentéseiről, az értékesítés idei alakulásáról, az utasbiztosítások mélyrepüléséről és a Németországban terjeszkedő Cherriskről is kérdeztük a biztosítóvezért. Elárulta: az öt legnagyobb biztosító egyike lennének Magyarországon.

Így keveredett Magyarország az egész EU-t túszul ejtő viták kereszttüzébe - Hogyan jöhet ki belőle?

Így keveredett Magyarország az egész EU-t túszul ejtő viták kereszttüzébe - Hogyan jöhet ki belőle?

Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.

Mire mentünk a rezsicsökkentéssel?

Mire mentünk a rezsicsökkentéssel?

Nyolcadik éve minden hónapban láthatjuk a számlákon narancssárga alapon kiemelve, hogy mennyit takarítottunk meg a rezsicsökkentéssel. A lakosság ma már az élet természetes velejárójaként tekint a hatósági energiaárakra, a kormány pedig hosszú távon is fenntartaná a rezsicsökkentést. A 2013–2014-es kormányzati kampány már a múlté, a program azonban továbbra is hangsúlyos helyet foglal el a politikai diskurzusban. Érdemes ezért mérleget vonni: a program indokoltságától a szakpolitikai kontextuson át a pozitív és negatív hatásokig.

Magyar kézbe kerülhet a budapesti reptér - De miért venne bárki egy járvány közepén pont repteret?

Magyar kézbe kerülhet a budapesti reptér - De miért venne bárki egy járvány közepén pont repteret?

A budpesti reptér több tulajdonosnál megfordult a 15 évvel ezelőtti privatizációja óta; volt brit, német, legutóbb pedig kanadai kézben. Hamarosan pedig ha minden igaz, magyar befektetőké lehet - legalábbis már ajánlatot tett a reptérre egy konzorcium Jellinek Dániel és az Indotek Csoport vezetésével. A Budapest Airport mögött jó évek vannak, a járvány kitöréséig a forgalom és a bevételek folyamatosan növekedtek és stabilan nyereséges volt a cég. A koronavírus-válság pedig lejjebb hozta az árazási szinteket, így ideálisnak tűnik az időzítés, ha valaki repteret szándékozna venni.

Besült az Orbán-kormány EU-pénzes taktikai fegyvere – Mi lesz a nagy kötélhúzás vége?

Besült az Orbán-kormány EU-pénzes taktikai fegyvere – Mi lesz a nagy kötélhúzás vége?

Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.

Felpuhították a németek a jogállamiság és az EU-pénzek kapcsolatát – Győzött a magyar kormány?

Felpuhították a németek a jogállamiság és az EU-pénzek kapcsolatát – Győzött a magyar kormány?

Csak az EU-s pénzek rendeltetésszerű felhasználása számítana 2021-től, szó sincs már rendszerszintű jogállamisági hiányosságokról, vagy a médiaviszonyok eltorzulásáról abban a lényegében antikorrupciós feltételrendszerben, amelyet a német soros elnökség dolgozott ki és amely alapján az uniós pénzek kifizetésének felfüggesztése, vagy akár megvágása is lehetne a kacifántos eljárással kiróható szankció, ráadásul a szankcióról szóló szavazás módjánál is a puhább verziót javasolja a német elnökség – rajzolódik ki a Bruxinfo által részletesen megírt javaslatból. Ez afelé mutat, hogy a magyar és a lengyel kormányfő értelmezése volt a helyes az EU-s pénzek és a jogállamiság témájának összekötése terén, akik már nyáron győzelmet hirdettek. Azt viszont azért látni kell, hogy a feltételrendszer még így is viszonylag kemény, erős visszatartó erőt jelenthet a pénzek rossz felhasználására, és a feltételek bevezetéséről, illetve a megsértésük esetén a szankciók kivetéséről szóló szavazás módja sem az ő szája ízük szerint lenne, így tehát valójában egyik kormányfő sem lehet egyelőre teljesen elégedett. Fontos, hogy ez még csak a német elnökség javaslata, amely akár keményebbé is válhat, ha az Európai Parlament és néhány északi, illetve nyugati tagállam ezt követeli a jóváhagyásért cserébe.

Kiszivárgott: olyan német javaslat született, amivel nehezebb lesz leállítani a magyar EU-pénzeket

Kiszivárgott: olyan német javaslat született, amivel nehezebb lesz leállítani a magyar EU-pénzeket

Az EU soros elnökségét vivő Németország a puhább szankciós szavazási módszert javasolja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésénél, amivel így nyílt konfrontációba keveredett az Európai Parlamenttel. Ez relatív jó hír a jogállamsági eljárás alatt álló Magyarország és Lengyelország kormányának, de azért nem dőlhetnek hátra, mert egy esetleges szankciót így sem annyira könnyű kivédeniük – derül ki a német soros elnökség Reuters-nek kiszivárogtatott javaslatából. Úgy tűnik, hogy a két ország felől érkezett - nem is annyira burkolt - zsarolás is hatott a német elnökségre, és egyelőre igyekszik azt az álláspontot képviselni az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon, ami a nyári maratoni EU-csúcs szövegéből egyébként is következik és közben ennek a két országnak is relatív jó. Később kiderült a konkrét jogállamisági feltételrendszer tartalma is, ezekről és további fontos részletekről ebben a keddi cikkünkben írtunk.

Elkezdődött az igazi harc: blokkolhatja az Orbán-kormány az EU koronavírus elleni eszközét

Elkezdődött az igazi harc: blokkolhatja az Orbán-kormány az EU koronavírus elleni eszközét

Addig nem ratifikálja a magyar parlament a koronavírus-válság enyhítésére létrejövő uniós helyreállítási alap szabályrendszerét, amíg a tagállamok és az Európai Parlament (EP) nem egyeznek meg az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének lehetőleg minél gyengébb változatáról – ezt a zsarolásnak is beillő feltételt fogalmazta meg a magyar kormány az uniós tagállamok és az EP felé a Bloomberg információi szerint. Mivel az EP négy legnagyobb frakciója a minél szigorúbb jogállamisági feltételrendszert követeli és az ő jóváhagyásuk is kell a büdzsé rajtjához, miközben az Európai Bizottság még ebben a hónapban kijön a minden tagállamra kiterjedő első jogállamisági vizsgálatával, garantált, hogy erről a témáról hatalmas viták lesznek a következő hónapokban, amelyek a 2021 utáni magyarországi EU-s pénzeket alapvetően érintik.

Megmutatjuk, amit kevesen értenek: tulajdonképpen kik irányítják az EU-t?

Megmutatjuk, amit kevesen értenek: tulajdonképpen kik irányítják az EU-t?

A koronavírus-válság kapcsán a közvélemény fókuszába került az Európai Unió és annak válságkezelési eszközei. Több kritika érte az EU-t a lassú reakció miatt, a valóban kicsit késve meghozott döntéseit viszont esszenciális jelentőségűnek tekinthetjük. Az intézkedések nem véletlenül születtek meg ilyen lassan, és az sem meglepő, hogy végül kellően grandiózusra sikerültek. Az intézményrendszer ugyanis kifejezetten bonyolult: Bizottság, Tanács, Európai Tanács, EKB - sokat írunk róluk, de az EU működésének megértéséhez fontos tisztában lennünk vele, hogy melyik intézmény valójában milyen feladatokat lát el, és tulajdonképpen melyik is az, amelyik irányítja a közösséget. Ezt járjuk körbe.

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”

Újabb árulkodó beszéd Merkeltől, ami miatt bizakodhat az Orbán-kormány

Újabb árulkodó beszéd Merkeltől, ami miatt bizakodhat az Orbán-kormány

Egy múlt heti berlini beszéde után most Brüsszelben is olyan üzeneteket mondott Angela Merkel német szövetségi kancellár, amelyekből az rajzolódik ki, hogy számára fontosabb a mielőbbi (a jövő péntek-szombati EU-csúcson létrejövő) egyhangú megállapodás a 2021-2027-es EU-s költségvetésről, benne a helyreállítási alapról, mint az, hogy továbbra is próbálkozzon az EU vezetése szigorú jogállamisági feltétekhez kötni az EU-s pénzek 2021 utáni kifizetését és így bizonytalan időre elnapolni a büdzséről szóló megállapodást. Ugyanez rajzolódik ki az Európai Bizottság elnökének – aki korábban Merkel egyik beosztottja volt a német védelmi minisztérium élén – friss helyzet összefoglalójából is, amelyben a többi uniós vezető véleményét is jelzi.

Késhegyre menő vitákról beszélt ma Orbán Viktor - Bemutatjuk, mit jelent ez Magyarországnak

Késhegyre menő vitákról beszélt ma Orbán Viktor - Bemutatjuk, mit jelent ez Magyarországnak

Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.

Mikor már épp kezdtek volna visszavonulni a forint támadói, akkor lepett meg mindenkit az MNB

Mikor már épp kezdtek volna visszavonulni a forint támadói, akkor lepett meg mindenkit az MNB

Az utóbbi hetekben érezhetően csökkent a forint elleni short állomány, részben ennek volt köszönhető az, hogy 340 közelébe is vissza tudott erősödni a magyar fizetőeszköz. Kedden aztán mindenkit meglepett az MNB azzal, hogy 15 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be, az elemzők szerint ez megint megfordíthatja a hangulatot és a forint gyengülését hozhatja el.

A megszorítások bajnokából hirtelen a legnagyobb költekező lett: mit üzen a német fordulat?

A megszorítások bajnokából hirtelen a legnagyobb költekező lett: mit üzen a német fordulat?

Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy olyan nagyfokú költségvetési költekezésbe kezdjen a Merkel-kormány, mint amit a szerda éjjeli újabb, váratlanul nagy bejelentés is tükröz, igaz néhány hónapja még az is elképzelhetetlen volt, hogy egy vírus ekkora globális válságot okozzon. Mindenesetre kifejezetten fontos fejlemény, hogy Európa legnagyobb gazdasága, amelyet 2013-tól egy alkotmányos szabály is a folyamatosan pozitív költségvetési egyenlegre sarkallt, most „saját jogon” a GDP-je legalább 6%-át kitevő költekezést hajt végre. Ez, illetve az uniós helyreállítási alaphoz tett német-francia javaslat tényleg markáns fordulatot jelez a berlini vezetésben a költségvetési költekezés szükségességével kapcsolatban. A fordulat azon a felismerésen alapul, hogy most tényleg a zsebbe kell nyúlni a még nagyobb bajok megelőzése érdekében. Ez a magatartás viszont nemcsak Németország, hanem az egész kontinens gazdasági kilátásait is javítja és például a német autógyártóknak adott többlet támogatással áttételesen a magyar járműszektorra is kihat.

Holnap egy lépést tehet az EU az Európai Egyesült Államok felé

Holnap egy lépést tehet az EU az Európai Egyesült Államok felé

Szerdán mutatja be a Covid19 miatt szinte teljesen lefagyott európai gazdaság újraindítására vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság. Az újjáépítési eszköz az EU-büdzsét használja majd ugródeszkának és hordozónak, és az EU történetében először közös adósságkibocsátással finanszíroznák. A négy „fukar” mellett az EU szegényebb közép- és kelet-európai tagjai sem lelkesednek az új modellért, amelynek nettó befizetői lehetnek és ami kivételből potenciálisan főszabállyá válhat a jövőben - írja öszefoglaló anyagában a Bruxinfo.

A legnevesebb nyugati lapok is benézték, mennyi EU-pénzt húz be Magyarország a koronavírusra

A legnevesebb nyugati lapok is benézték, mennyi EU-pénzt húz be Magyarország a koronavírusra

Bár már hetek óta világosan lehet tudni, hogy a koronavírus miatt áthangolt 2014-2020-as EU-pénzekből csak elméletben jogosult lehívni Magyarország a legtöbbet a tagállamok közül és a valóságban a leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapja a legtöbbet, mégis erre a téves magyar helyzetértelmezésre húzzák fel még a legrangosabb nyugati lapok is a cikkeiket, amikor a rendeleti kormányzás miatt bírálják az országot és retorziót sürgetnek az uniós döntéshozóktól. Ez egyébként leghamarabb a most csütörtöki telefonkonferenciás EU-csúcson jöhetne, így érdemes lesz most is résen lennünk.

Fillérekből menthetné meg magyarok százezreit a kormány a koronavírus-válságban

Fillérekből menthetné meg magyarok százezreit a kormány a koronavírus-válságban

Magyarországon is elérhető lesz a munkavállalóknak járó támogatás, a kormány átvállalja egyes dolgozók kieső bérének 70%-át. Elsőre azt gondolnánk, hogy a költségvetésnek ez jelentős tétel, valójában viszont a teljes gazdaságvédelmi csomagon belül elhanyagolható a súlya. Cikkünkben kiszámoltuk, hogy a kurzarbeit jelenleg ismert formájában mennyibe kerülhet az államnak különböző forgatókönyvekre. Azt is bemutatjuk, hogy a jelenlegi nettó bérek viszonyában hogyan alakul majd azok bére, akiket így foglalkoztatnak tovább. Nem lőjük le a poént, de annyit elárulhatunk: az állam lehetne bőkezűbb is, mert mozgástér bőven van.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Trump háta mögött Ursula von der Leyen kiszervezte az Egyesült Államok mögül a világot
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Portfolio Blogger
Kiszámoló

A Tesla vége?

Aki követi a híreket, jól tudja, hogy Elon Musknak végleg elgurult a gyógyszere, éppen most veri szét az Egyesült...

Holdblog

Trump a hüttében

Három vendég, három téma: Móricz Dániellel piaci, Mlinárik Mártonnal ingatlanpiaci őrületet, Kovács Szilárddal...

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility