• Megjelenítés
Keresés

Keresett kifejezés: egyensúly intézet | Találatok száma: 218 Új keresés

Atom vagy nap, széntüzelés vagy drágább tiszta energia? - Évtizedeket befolyásoló döntések az energiapiacon

Atom vagy nap, széntüzelés vagy drágább tiszta energia? - Évtizedeket befolyásoló döntések az energiapiacon

Nem volt teljes egyetértés Magyarország energiastratégiáját illetően a napokban zajló Klímasemlegesség 2050 Konferencián. A szakértők eltérő mértékben támaszkodnának a különböző lehetőségekre: az atomnergiára, a gázra, a napenergiára, vagy az egyéb megújulókra a jövőben. Az elhangzottak alapján, a várható energiapiaci változásokat, a háború hatásait és a magyar vonatkozásokat foglaltuk össze, kitérve arra, hogy miért nem lehet egyszerre megszabadulni az orosz függőségtől, biztosítani az olcsó energiaárat és fenntartani a klímasemlegességi célokat. Valamiből engednie kell Magyarországnak is.

Felgyorsítja vagy megrengeti a zöld átállást az energiaválság?

Felgyorsítja vagy megrengeti a zöld átállást az energiaválság?

Az ukrajnai háború sokkolta az egész EU-t, de különösen a közép- és kelet-európai régiót. Az új helyzet egyik következményeként az EU zöld megállapodása, a Fit for 55 csomag is útvesztőbe kerülhet legalább átmenetileg, valamint a fenntartható finanszírozás menetrendje is megingott - nem utolsósorban azért, mert újra kell gondolni Európa orosz gáztól való függőségét és az orosz vállalkozásokkal való gazdasági összefonódását. Van elég idő az EU zöld megállapodását a közép- és kelet-európai régióban működőképessé tenni? Mit változtatott meg a háború a zöld átállásban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek az Egyensúly Intézet partnerségében zajló CEE Sustainable Finance Summiton a szakértők.

Hogy menthető meg a magyar nyugdíjrendszer?

Hogy menthető meg a magyar nyugdíjrendszer?

A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem második részében áttekintem a nők kedvezményes nyugdíját, megvizsgálom a demográfiai fordulat hatásait, és azt is, hogy mi hiányzik az MNB javaslatából.

Megvan, melyik miniszternek mi a feladata - Vannak ám meglepetések!

Megvan, melyik miniszternek mi a feladata - Vannak ám meglepetések!

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként a KSH felügyeletéért, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetőjeként a bormarketingért, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterként a sportpolitikáért, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként pedig a csángó ügyek vonatkozásában a nemzetpolitikáért is felelős lesz – derült ki az új kormány tagjainak feladat- és hatásköreit rögzítő friss kormányrendeletből. Ez a következő négy év felelősségi kérdései, illetve feladatmegosztása szempontjából kulcsfontosságú rendelet, amelyből láthatóvá válik, hogy hol húzódnak az egyes miniszterek - kívülről látszólag átfedésben lévő - feladat- és hatásköreinek határai, illetve milyen munkaszervezeten keresztül alakítja ki Orbán Viktor miniszterelnök a kormányzati koordinációt.

Keményen odacsapnak az orosz szankciók a magyar iparnak

Keményen odacsapnak az orosz szankciók a magyar iparnak

Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem. Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Mennyire hiányozna az ingadozó árfolyamú forint Magyarországnak, ha bevezetnénk az eurót?

Mennyire hiányozna az ingadozó árfolyamú forint Magyarországnak, ha bevezetnénk az eurót?

Ne csatlakozzunk olyan országok közös valutájához, amelyek termelési- és exportszerkezete lényegesen eltér a mi gazdaságunkétól – ez a hagyományos optimális valutaterület-elmélet fő mondanivalója. Nekünk nincs ilyen gondunk az euróövezetbe való belépéssel, de az elméletből az is következik, hogy ne lépjünk be, ha az inflációnk gyorsabb, mint az övék. Ezen a területen már van gondunk, de inkább  az inflációnkat kellene csökkentenünk, mint a forinthoz ragaszkodnunk. Ugyanis a belépéssel teljesebben bekapcsolódhatnánk az európai gazdaságba, és megszabadulnánk valutaárfolyamunk sok gondot okozó összevissza ingadozásától is. A tőkék szabad mozgásának, a hitel- és tőkepiacok integrálódásának körülményei között nem véletlenül okoz sok bajt a lebegő valutaárfolyam. Ez nem csak magyar probléma; erről is született elmélet, éspedig  az előbbi említett optimális valutaterület-elmélet ikertestvéreként, egy második optimális valutaterület-elméletként.

Elszállt a lakások ára Magyarországon: de valóban jobb helyzetben vannak-e azok a vevők, akikről első látásra azt gondolnánk?

Elszállt a lakások ára Magyarországon: de valóban jobb helyzetben vannak-e azok a vevők, akikről első látásra azt gondolnánk?

Milyen kapcsolat van Magyarországon a helyi munkaerőpiac és az ingatlanpiac között? Rossz hír-e azoknak, akik új lakást akarnak venni a környéken, ha egy kistérségben jobban nőnek a bérek, mint máshol? Számíthatnak-e arra, hogy az ingatlanárak is hasonló mértékben növekednek majd? Ebben az írásban a területi egyensúly modellje és egy újonnan fejlesztett adatbázis segítségével keressük a választ ezekre a kérdésekre.

Könnyebb vagy nehezebb lesz a munkavállalók élete a koronavírus után?

Könnyebb vagy nehezebb lesz a munkavállalók élete a koronavírus után?

A Covid-19 megjelenése nehéz helyzet elé állította a munkavállalókat és a munkáltatókat. Hasonló, vírus okozta, az egész világot érintő rendkívüli helyzet nagyon régen, szakemberek szerint az 1918-1919-es spanyolnátha idején fordult csak elő. A világjárvány alapjaiban rázta meg a globális és az uniós gazdaságot is, egyik napról a másikra változtatta meg a korábban biztosnak és megingathatatlannak hitt mindennapokat. A legújabb Portfolio Longformban szakértők segítségével járjuk körbe, milyen rövid- és hosszútávú munkaerőpiaci hatásai vannak a pandémiának, mire számíthatunk a vírus lecsengése után, és vajon van-e bármilyen pozitív hozadéka a történteknek a munkavállalók vagy a munkáltatók szempontjából.

Évek eredményeit tiporta el a koronavírus – Nők tömegei kerültek nehéz helyzetbe, de vajon van kiút?

Évek eredményeit tiporta el a koronavírus – Nők tömegei kerültek nehéz helyzetbe, de vajon van kiút?

Az elmúlt években úgy tűnt, elindult egy pozitív változás a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolása terén, ennek azonban a koronavírus-járvány véget vetett. A vírushelyzet miatt elrendelt lezárások csak tovább növelték a nők terheit, ennek következtében pedig még sebezhetőbbek lettek a munkaerőpiaci pozíciójukat tekintve: több nő hagyta ott vagy veszítette el az állását a járvány következtében, mint férfi. Szakemberek segítségével jártunk utána, vajon mi várható a pandémia után, van-e bármilyen pozitív hozadéka az elmúlt másfél évben az életet jelentősen nehezebbé tevő koronavírusnak.

Surányi György: Látszat és valóság

Surányi György: Látszat és valóság

A látszat, mint oly gyakran, most is csal. A látszat az, hogy inkonzisztens a fiskális és a monetáris politika. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján. Ezért nincs is ellentmondás, koherenciazavar a gazdaságpolitika alrendszereinek működésében. Mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika egy irányba húz, vitathatatlanul ismét prociklikus. Ha nem is teljesen egyenlő mértékben, de évek óta egymással a legnagyobb összhangban fűtik a belföldi keresletet és az inflációt.

Magyarország több sebből vérzik - Két évtized regénye

Magyarország több sebből vérzik - Két évtized regénye

„Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcsesség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlatívuszokban szabadott beszélni.”

(Charles Dickens: Két város regénye)

Megismételhető-e a gazdasági csoda, ahogy a szegény ázsiai országokból gazdag és fejlett államok lettek?

Megismételhető-e a gazdasági csoda, ahogy a szegény ázsiai országokból gazdag és fejlett államok lettek?

A 2008-9-es globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint az elhúzódó gazdasági kilábalás nyomán szerte a világban megfigyelhetjük az államok különböző beavatkozási kísérleteit a megosztott növekedés aktív ösztönzésére. 2020-tól kezdődően erre a folyamatra erősített rá a globális koronavírus járvány, a világ szinte összes országában, igaz eltérő mértékben.

A földhasználat változásának hatása a fenntarthatóságra

A földhasználat változásának hatása a fenntarthatóságra

Napjaink politikai, társadalmi és tudományos vitáiban nagy figyelem irányul a természeti-gazdasági és társadalmi fenntarthatóság kérdéseire. A fenntarthatóság köznapi értelemben azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat csak azok megújulásának ütemében használjuk fel. Ez az egyensúly azonban egyre inkább megbomlik, és egyre gyorsuló tempóban éljük fel az erőforrásokat. Erre világít rá az ún. Globális túlfogyasztás napja, ami az elmúlt években egyre korábbra tolódik; 2021-ben globális szinten már várhatóan július végére feléljük az egy évre rendelkezésre álló készleteket.

Mennyire fájna a költségvetésnek, ha szabadabban dönthetnénk a nyugdíjba vonulásról? Íme a számok

Mennyire fájna a költségvetésnek, ha szabadabban dönthetnénk a nyugdíjba vonulásról? Íme a számok

Rugalmas nyugdíjkorhatárról akkor beszélünk, ha néhány évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt és után is nyugdíjba lehet vonulni, csak a havi nyugdíj úgy csökken vagy növekszik, hogy az életpálya-befizetések és -kifizetések egyenlege fennmarad. 2009-ig a levonás túl kevés volt, 2011-2012-ben pedig  – a Nők40 kivételével – megszűnt az előrehozott nyugdíj. Korábban számos cikkben érveltem a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése mellett, de másokat követve, megelégedtem a statikus (pontosabban: állandósult állapotbeli elemzéssel).  Most dinamikus kiterjesztéssel pótolom a hiányt.

95,5 milliárd eurós költségvetéssel indul a Horizont Európa kutatási program

95,5 milliárd eurós költségvetéssel indul a Horizont Európa kutatási program

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a Horizont Európa nevű kutatási programot és 2021-2027-es időszakra szóló, 95,5 milliárd eurót kitevő költségvetését, amely az innovatív vállalkozások támogatása mellett segíteni fogja a felkészülést a jövőbeli járványokra, az iparnak pedig a klímabarát megújulásban és a digitalizációban - közölte az uniós parlament kedden.

Milyen mértékben határozta meg az EU keleti bővítése a régió felzárkózási esélyeit?

Milyen mértékben határozta meg az EU keleti bővítése a régió felzárkózási esélyeit?

Az Európai Unió 2004-ben induló keleti bővítése jelentős mértékben meghatározta a régió felzárkózási esélyeit az elmúlt másfél évtizedben. A Does EU membership facilitate convergence? The experience of the EU’s eastern enlargement” címmel megjelent kétkötetes tanulmánygyűjtemény egy elemzési keretet vázol fel annak vizsgálatára, hogy az EU tagság milyen módon és mértékben segítette a régió gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózását a fejlett országokhoz. Az egyes fejezetek a különböző területeken, illetve egy-egy országra vagy országcsoportra vizsgálják ezt a hatást.

A közgazdászok szerint ha nem változtat a kormány, akkor Magyarország sosem lesz fejlett ország

A közgazdászok szerint ha nem változtat a kormány, akkor Magyarország sosem lesz fejlett ország

Ha nem változtatunk a jelenlegi gazdasági struktúránkon és a gazdaságpolitika irányán, akkor Magyarország fejlődési lehetőségei erősen korlátoltak, csak a dél-európai országok fejlettségi szintjére vagyunk jogosultak - mondták a meghívott szakértők az Egyensúly Intézet online eseményén. A beszélgetésen a közgazdászok arra keresték a választ, hogy milyen gazdaságpolitikai lépéseket kell tenni ahhoz, hogy Magyarország fejlett országgá váljon. Csak az állam képes ugyanis arra, hogy a jelenlegi fejlődési pályáról - amit örökül kaptunk - pozitív irányba térítse az országot.

Komplex kutatás bizonyítja: Magyarország az egyik legjobban felkészült ország a jövő kihívásaira

Komplex kutatás bizonyítja: Magyarország az egyik legjobban felkészült ország a jövő kihívásaira

Magyarország a világ élvonalába tartozik, ha a társadalom biztonságának, boldogságának és egyensúlyának hosszútávú fenntarthatóságát vizsgáljuk – derül ki egy friss kutatásból, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképességi Kutatóközpontja publikált. Hazánk a 36 OECD ország közül a 8. helyet érte el, a dobogó első három helyét Kanada, Ausztrália és Norvégia szerezte meg.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új aranyláz tombol az egészségügyben, most kell észnél lenni! - Interjú
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Portfolio Blogger
Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility