Az alaplemez alsó síkjától a zárófödém tetejéig mérve 136 méter magas, összesen 33 emeletes Mol Campus tartószerkezete 18 hónap alatt készült el. Elképesztő kihívásokkal és még hihetetlenebb megoldásokkal mostanra a toronyépület már túl van zárófödém betonozásán is, és már a 20. emeleten jár a homlokzati elemek elhelyezése. Wolf András, a Market Építő műszaki igazgatója mutatta be, hogy hol tart a projekt kivitelezése az Építőipar 2021 konferencián.
Nyílt szópárbajjá fajult a vasárnapig tartó G7 csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök között a Brexit északír megállapodásával kapcsolatos aktuális ügy, a feldolgozott húskészítményekre vonatkozó vámszabályok kérdése, ami miatt a Reuters azt írja összefoglalója címében, hogy a kolbászháború a G7-es csúcstalálkozóra is átterjedt. A brit hírügynökség szerint az egész helyzet olyan feszült, hogy egyes félelmek szerint teljes kereskedelmi háborúvá fajulhat a dolog az EU és az Egyesült Királyság között. Egyelőre nem tudni, hogy a szombati szűkkörű EU-brit egyeztetés az északír protokoll kérdéséről hoz-e előrelépést, mert a Politico információi szerint a britek az EU-tól várják a megoldást, miközben az EU a már megkötött megállapodás betartását szorgalmazza.
Svájc lehet az első európai ország, illetve a világ második állama Bhután után, ahol betiltják a szintetikus növényvédő szerek használatát, ha a mai népszavazáson a kezdeményezést támogatók kerülnek többségbe. Az ellentábor, a gazdaszervezetek és az agrokémiai cégek érvelése szerint a tilalom bevezetése a terméshozamok csökkenését, és így az élelmiszerárak emelkedését okozhatja. A referendumon egy másik környezetvédelmi kérdésről is szavaznak a svájciak, amely szerint csak azok a gazdák kaphatnának állami támogatást, akik nem alkalmaznak szintetikus növényvédő szereket. Meglepőnek tűnhet, de a biogazdaságokat tömörítő svájci szervezet ez utóbbi kezdeményezést nem támogatta, mivel szerinte az ökológiai gazdaságok számának nem a keresletre alapozódó növelése alááshatja a bioélelmiszerek magasabb árát.
Bár most lassulni látszik Ukrajnában a koronavírus-járvány, de mivel még csak 1,4 millió embert oltottak be eddig a 42 milliós lakosságból és őszig ez talán 5 millióra felmegy, így az ország aligha tudja elkerülni a negyedik járványhullámot – gyakorlatilag ezt ismerte el vasárnap az ukrán tisztifőorvos. Mindez magyar szempontból is fontos fejlemény, mert észak-keleti szomszéd országunkról van szó, és ha ott újra berobban a járvány, akkor az a határátkeléseken keresztül itthon is fokozott kockázatokat jelenhet a védőoltással nem rendelkezőknek.
A koronavírus-járvány súlyos időszakban az Európai Gyógyszerügynökség azt mondta, hogy az AstraZeneca vakcinájának kedvező hatásai (védettség) meghaladják az oltás kockázatait. A vírushelyzet változásával változik az EMA szakértői stábjának a véleménye is.
A személyes kapcsolatok helyreállítása és a párbeszéd beindítása végett van szükség a Joe Biden amerikai elnökkel szerdán megtartandó genfi csúcstalálkozóra - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 televízió vasárnapi magazinműsorában sugárzott interjújában.
Ahogy közeledik a Monetáris Tanács június 22-i ülése, úgy tudunk meg egyre több részletet a kamatemelésről. A héten például egyrészt megjelent egy friss inflációs adat, másrészt Virág Barnabás friss információkat is elárult arról, hogy nézhet majd ki a júniusi monetáris szigorítás. A forint már érezhetően erősödött az utóbbi hetekben mióta a befektetők elkezdték beárazni a kamatemelést, az elemzők szerint ez akár ki is tarthat a következő hónapokban, tartósan 350 körüli euróárfolyam sem elképzelhetetlen.
Békés megye lemaradását növelte a járvány, jelentős fejlesztésekre lenne szüksége a már folyó közlekedési projekteken felül – mondta a Világgazdaságnak Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Ahhoz, hogy az immunválasz teljes és hosszútávú legyen, mindkét oltást fel kell venni - mondta az RTL Klubnak Rusvai Miklós virológus professzor. A viruskutató szerint az ismétlőoltással akár egy évre is védetté válhat a szervezet. Rusvai Miklós szerint egyéni és közösségi érdek is mindkét oltás felvétele. A nyájimmunitás kialakításában ugyanis csak azok segítenek, akik teljes védettséget szereznek.
Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) COVID-19 törzsének vezető tisztségviselője szerint a 60 felettieket sem kellene már AstraZenecával oltani – írja a Reuters.
Az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett az olajár, és a márciusi megtorpanást követően tovább folytatódik a rali. Ez nem véletlen, hiszen nagyban zajlik a gazdasági kilábalás, bár a globális olajkereslet várhatóan csak 2022-re állhat vissza a koronavírus-járvány előtti szintekre. Ezzel párhuzamosan azonban alaposan visszaesett az olajtermelés is, és egyelőre meglehetősen cammogós a visszaállás, különösen az amerikai palaolajtermelők esetében látszik, hogy nem sietik el a dolgokat, és inkább a hozamokra koncentrálnak a terjeszkedés helyett. Ennek köszönhetően jelentősen visszaesett az olajtartalékok szintje is, bár egyes becslések szerint őszre visszaállhat a kereslet és a kínálat egyensúlya. Távolabbra tekintve azonban egyre rosszabbnak tűnnek a kilátások, az olajkitermelésben több száz milliárd dollárnyi beruházás eshet ki a koronavírus-járványnak köszönhetően, és az elmúlt években is egyre inkább elmaradoznak a tőkebefektetések a szektorban, ami hosszú távon okozhat még komolyabb fejfájást. Változás pedig inkább az ellenkező irányban várható, mivel egyre nagyobb a nyomás az olajcégeken, hogy gyorsítsák fel az energiaátmenetet, és hagyjanak fel a fosszilis tevékenységeikkel.
Az Országgyűlés kétnapos üléssel fejezi be tavaszi ülésszakát a jövő héten. A képviselők hétfőn interpellációkat intézhetnek a kormány tagjaihoz, kedden pedig több mint húsz előterjesztésről szavaznak, így például végleges formába önthetik Magyarország 2022-es költségvetését.
A klímavédelem érdekében tesznek egy lépést a „karbonmancsnyom” csökkentésére az állateledel-gyártók azzal, hogy rovarok lárvájából állítják elő az eledelekhez szükséges fehérjét. Azt is vizsgálják már, hogy az emberi fogyasztásban is fel lehet-e biztonságosan használni a rovarokból származó fehérjéket.
Már tucatnyinál is több országgal kötött a magyar külügyi vezetés úgynevezett kétoldalú megállapodásokat. Ezekben az országokban elfogadják a védettségi igazolványt, és a beoltott magyar turisták koronavírus-teszt nélkül utazhatnak oda, mint ahogy azokból az államokból is jöhetnek majd turisták hozzánk. A magyarok által kedvelt görög, török és horvát utakat bátran lehet foglalni, mert minden oltást elfogadnak. Spanyolországba viszont csak az Európai Unió által engedélyezett vakcinákkal oltottak léphetnek be továbbra is. A portugál nyaralóhelyek közül Madeira nyitott a magyar turisták számára, ide viszont minden oltóanyagról szóló igazolás zöld utat jelent. Az egzotikus országokban viszont sokszor még mindig szükséges a negatív PCR-teszt a belépéshez. A magyarok többsége idén is inkább itthon nyaralna, de jóval többen utaznak majd külföldre, mint a tavalyi szezonban.
Meghirdette a korábban már előrejelzett technológiaváltó támogatási programot az ITM, melyben a hazai cégek digitális megoldásokra, technológiafejlesztésre pályázhatnak. A vállalkozásonként 10 és 629,3 millió forint közötti támogatás formája feltételesen vissza nem térítendő támogatás - derülk ki az ITM közleményéből, illetve a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményből.
Közel 5,2 millió autót exportált és 3 milliót importált az Európai Unió tavaly - derült ki az Eurostat jelentéséből, amely alapján kevesebb elektromos és hibrid autót vittünk ki a térségből, mint hoztunk be. Emellett két országban bízunk a legjobban, ha elektromos autóról van szó. Ez azért is fontos, mert az autóvásárlásnál egyre többen tartják fontosnak a fenntarthatóságot.
Hivatalosan is bejelentették, hogy Magyarországon véget ért a koronavírus harmadik hulláma. Ehhez képest viszont az elmúlt napokban megszaporodtak azok a kormányzati és szakértői nyilatkozatok, amelyek egy újabb hullámra figyelmeztetnek. Mégis hogyan lehet ez?
A szakszervezetek - nem meglepő módon - támogatják, de a munkaadói oldal sem tartja ördögtől valónak - ez derül ki az Index körképéből, ahol az érdekképviseleti vezetők értékelték a 200 ezer forintos minimálbér bevezetésének lehetőségét.
