A 2009/28/EK irányelvben rögzített, 2020-ra vonatkozó kötelező érvényű 13 százalékos megújuló energia részarányt sikerült elérnie Magyarországnak, de a 2010 decemberében elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány által önkéntesen 14,65 százalékra növelt célt nem. Pedig 2013-ban már 16 százalék felett járt a mutató.
Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés.
Rövidesen soha nem látott esetszámot produkál az ötödik járványhullámot uraló omikron koronavírus-variáns, ez pedig nagy teher lesz az egészségügynek, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára ezért azt javasolja, a rizikócsoportokba tartozók kérjék a negyedik oltást - számol be az Infostart.
A globális piacok az utóbbi időben arra összpontosítanak, hogy felmérjék, milyen sebességgel és milyen ütemben fog az amerikai Fed kamatemeléseket végrehajtani és szigorítani a világjárvány idején alkalmazott rendkívül laza monetáris politikáján. Az első kamatemelésre a legfrissebb várakozások szerint a következő néhány hónapban, akár már márciusban is sor kerülhet, többek között ennek is betudható a rossz nemzetközi tőkepiaci hangulat. Ami a mai napot illeti, délelőtt megérkezett a friss brit és német inflációs statisztika, melynek értelmében közel 30 éve nem látott magasságba szökött az infláció mind az Egyesült Királyságban, mind Németországban. A brit áremelkedés mértéke az elemzői várakozásokon is túlmutatott. Kedvezőtlen hangulatú kereskedést láthattunk eleinte Európában, a délutáni órákban azonban jobbra fordult a hangulat. Utóbbinak pont az ellenkezőjét láthattuk az amerikai tőzsdéken, ahol a kezdeti emelkedést hamar iránykeresés váltotta fel, majd jelentős, 1 százalékos mínuszban fejezték be a napot az indexek.
Újabb feladatokat kap az ENSZ terrorizmusellenes központjának budapesti regionális irodája - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán, miután találkozott a terrorizmusellenes tevékenység koordinálásáért felelős ENSZ-főtitkárhelyettessel, Vlagyimir Voronkovval.
Magyarországon még minden jel szerint hátra van az ötödik-hullám csúcsa, ez igaz Európa több országára is. Itthon az oktatás is egyre nehezebben küzd meg a felfutó esetszámokkal, sok helyen sorra zárják be az osztályokat. A WHo szerint még messze a koronavírus-járvány vége, jönnek majd az újabb variánsook. A koronavírus-járványról szóló híreinket szerdán ebben a cikkünkben gyűjtjük össze.
A cseh kormány szerdán hatályon kívül helyezte azt a rendeletet, amely kötelezővé tette volna a koronavírus elleni védőoltást a kulcsfontosságú szakmában dolgozók és a 60 év felettiek számára, elkerülendő a társadalom megosztottságának mélyülését – indokolták. Eközben az új esetek száma rekordot döntött Csehországban - írja a Reuters.
Botrány Lengyelországban: lemondott a kormányzati egészségügyi tanács 17 tagjából 13, mert a miniszterek ignorálják a tanácsaikat, lekicsinylik a kockázatot és bátorítják az oltás megtagadását – írja Dobson Szabolcs Facebook-posztjában.
Az olasz egészségügyi tárca számításai szerint az új típusú koronavírus omikron variánsa okozta járványhullám a következő napokban érheti el a tetőzését, de az esetszámok várhatóan csak márciustól csökkennek jelentős mértékben. Január 20-tól kötelező lesz az oltás vagy a negatív teszteredmény a fodrászatokban és a kozmetikai szalonokban is.
Január végére figyelmeztető sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és azt is közölték, hogy ha nem járnak sikerrel, márciusra újabb sztrájkot szerveznek – írja a Telex.
Falus András immunológus szerint a harmadik oltás nélkül nincs igazi, tartós immunválasz, de az utána eltelt 4-5 hónap alatt is kopik az immunmemória, főként az időseknél és a krónikus betegeknél, ezért nekik szükségük van a negyedik oltásra is – mondta el az ATV Start műsorában.
Az Európai Bizottság az ivóvíz szennyezőanyag-mentesség érdekében arról döntött, hogy ezentúl az Európai Unióban a vízellátási lánc egésze mentén szorosabban nyomon kell követni, hogy jelen van-e az ivóvízben a béta-ösztradiol és a nonil-fenol, két olyan vegyület, mely zavarja a hormonháztartás működését - közölte az uniós bizottság szerdán.
Az Európai Bizottság közel 385,5 millió euró összegű támogatást fizetett ki az EU Szolidaritási Alapjából (EUSZA) 19 országnak – köztük Magyarországnak – a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi szükséghelyzet kezeléséhez. A mostani kifizetések hozzáadódnak ahhoz a 132,7 millió euróhoz, amelyet még 2020-ban kaptak meg az előlegfizetést kérő tagállamok az EUSZA forrásaiból. Magyarország eddig összesen 39,724 millió euró támogatáshoz jutott az EUSZA jóvoltából – derül ki az Európai Bizottság közleményéből.
További 5,2 milliárd dollárra (1600 milliárd forintra) van szükség az alacsony és közepes jövedelmű országok koronavírus elleni védőoltáshoz hozzájutását segítő Covax program fenntartásához - közölte szerdán José Manuel Barroso, a GAVI Vakcinaszövetség igazgatótanácsának elnöke.
Az MTI kutatói izraeli orvosokkal együtt vizsgálták, hogy hogyan lehet hatékonyan fertőtleníteni és ezáltal ismét biztonságosan viselhetővé tenni az FFP2-es maszkokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy a hidrogén-peroxid alkalmas lehet erre a célra – írja a hvg.hu.
Május 5-én parlamenti választások lesznek a Nagy-Britannia részét képező Észak-Írországban. A választások sorsdöntőek lehetnek az Ír-szigetre nézve, ugyanis először győzhet ír katolikus párt, az Írországban is előretörőben lévő Sinn Féin. A legnagyobb protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) ezzel elveszítheti vezető szerepét, ezért igyekszik a választásokat az úgynevezett északír protokoll elleni népszavazássá átkeretezni. A protokoll miatt továbbra is feszültség van az Európai Unió és az Egyesült Királyság között: az Európai Bizottság alelnöke és a brit külügyminiszter legközelebb január 24-én találkoznak, hogy megpróbáljanak közelebb jutni a megegyezéshez. Ha májusban valóban a Sinn Féin győzne, majd 2025-ben Írországban is kormányra kerülne, az egyesek szerint elvezethetne Észak-Írország Nagy-Britanniából való kiszakadásához és az Ír-sziget újraegyesítéséhez.
Recep Tayyip Erdogan török elnök meghívta Törökországba Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a köztök feszülő problémák és nézeteltérések tisztázására - jelentette szerdán az Anadolu török állami hírügynökség Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szavaira hivatkozva.
Egész Európában kedvező volt ma a részvénypiaci hangulat, ez alól a magyar tőzsde sem volt kivétel. A hazai blue chipek mind pluszban zárták a napot, a midcapek közül pedig a Masterplast kiemelkedően jól teljesített.