Keresett kifejezés: alapok portfolio hu | Találatok száma: 1543 Új keresés
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adott ki arról egy közleményt, mennyire félrevezeti a befektetőket a jelenleg érvényben lévő EU-s rendelet, a PRIIPs, amely a befektetésekről rendelkezésre álló kiemelt befektetői információkat hivatott egyszerűsíteni. Itthon a probléma egyelőre csak egyes tőkevédett és származtatott alapokat érinti, de 2022-re minden alapra kiterjedhet.
Két-három hónap alatt akár ezermilliárd forintnyi állampapírt is vásárolhat az MNB – jelentette be kedden a jegybank a Monetáris Tanács döntését követően. Ezzel a jegybank a hosszú hozamokat szeretné leszorítani, de elemzők szerint a lépés nem független a költségvetés idei jelentős finanszírozási szükségletétől sem. De kiktől és milyen kötvényeket vehet az MNB? Elérheti az önmaga által felállított korlátot?
A 2008-as válság után egy egész világ mutogatott a bankokra, most viszont a legtöbb kormány rájuk támaszkodik a válságkezelésben. A bankrendszer és egyéb pénzügyi intézmények közvetlen GDP-súlya kicsi, de a gazdaságra gyakorolt hatásukat nem is innen kell megragadni. Az ágazatok helyzetét bemutató cikksorozatunkban most a pénzügyi szektorral foglalkozunk, a korábbi cikkeinkhez hasonlóan most is iparági szereplők válaszaira támaszkodva. Bemutatjuk, hogy a pénzügyi rendszer önmagában lefelé húzza majd a nemzeti kibocsátást, de a válság során vállalatok tömegének életbenmaradása múlik a bankrendszer közvetítő szerepén. Szerencsére a bankrendszer jó állapota miatt el tudja látni a likviditást biztosító szerepét a koronaválságban, mert magas nyereségességi szintről és kiváló tőkehelyzetből indul.
Bár egyelőre úgy tűnik, sikerült megfékezni a koronavírus terjedését a fejlett gazdaságokban, egyáltalán nem biztos, hogy ez véglegesen így marad és az sem biztos, hogy a korlátozások miatt összeomlott gazdaságokat gyorsan sikerül helyreállítani. A magyar befektetési alapokat kezelő portfóliómenedzserek megosztottak a járvány utáni világ jövőjét illetően: van, aki gyorsabb visszapattanásra számít, mások szerint pedig akár évekig érezhetjük majd a koronavírus gazdasági hatásait. Egy biztos: most mindenki nagyon óvatos, a készpénz a király.
Jelentős pénzek áramolhatnak be az MNB új monetáris politikai eszközébe, ha a befektetési alapok nagy része élni kíván a napokban kapott lehetősséggel. A bennük kezelt vagyon 30%-ával, tehát szektorszinten akár 1800 milliárd forinttal is részt vehetnek az MNB hiteltenderén, de a részletek még mindig homályosak. Az MNB programjában az önkéntes pénztárak is részt vehetnek, miközben furcsa mód a magánnyugdíjpénztárak kimaradtak a lehetőségből. Körbekérdeztünk a piacon, milyen lehetőségeket tartogat az MNB eszköze.
Tegnap több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy az egyes szereplők milyen módon segítenék a bajba jutott bérlőket a hazai kiskereskedelmi piacon. A Cushman&Wakefield összefoglalója és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség állásfoglalása mellett ezóúttal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megszólalását közöljük a témában.
Békeidőben a világ irodai munkásainak nagy része open office-ban dolgozik, azaz olyan egylégteres helyen, amit egészségügyi szempontból sokan kockázatosnak tartanak az egyre többek szerint hosszú távon velünk maradó járvány kitörése óta. Vajon hogy fogja befolyásolni a COVID-19 a világ irodaevolúcióját, megrengeti-e az amúgy is több oldalról támadott egyterű irodák hegemóniáját? A kérdésekre Beck Márton, kommunikációs stratéga és változásmenedzsment-szakértő kereste a választ.
Eddigi bejelentései alapján belátható időn belül tisztán életbiztosítóként folytatná tevékenységét a CIG Pannónia, visszatérve ezzel a társaság egy évtizeddel ezelőtti gyökereihez. Mivel középtávon várhatóan az életbiztosítási tevékenység fogja meghatározni a biztosítócsoport növekedési pályáját, megnéztük, milyen számokat produkál ez az üzletág.
Az előleg visszafizetési szabály változtatása és a gyorsított támogatás kiutalás összesen mintegy 515 milliárd forintnyi többletlikviditást jelent a magyar költségvetés számára, ami könnyíti a koronavírus-válság elleni küzdelem finanszírozását – hangsúlyozza ma kiadott tájékoztatójában az Európai Bizottság. Mindezt a magyar költségvetési mozgásteret több százmilliárd forinttal tovább növeli az a brüsszeli javaslat is, hogy a 2020/21-es pénzügyi évben az eddigi 85%-ról 100%-ra emelkedjen az uniós társfinanszírozási ráta, azaz a magyar állami költségvetésnek ne kelljen nemzeti önrészt fizetnie az itthoni új fejlesztéseknél. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az EU a 2014-2020-as ciklusra Magyarországnak járó 25 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli támogatást megemelte volna, azaz nincs plusz támogatás, de ezt nem is teheti meg, hiszen egyhangú tagállami jóváhagyást igényelne. Ezzel együtt is nagyon jól jön most a bajban az a gyors és sok százmilliárd forintban mérhető likviditási segítség, amit "Brüsszel" minden rendelkezésére álló eszköz mozgósításával nyújt Magyarországnak.
Az elmúlt hetek likviditási sokkja miatt 35 kötvényalapot kellett átmenetileg bezárni a svédeknél. A befektetők nem értik, mert nekik azt mondták, olyan likvid alapok ezek, mint egy betéti számla. A felügyelet vizsgálódik az ügyben – írja a Bloomberg.
Ahogyan az egész világban, úgy a hazai privátbanki szolgáltatók életében is jelentős változásokat hozott a koronavírus gazdasági és társadalmi hatása. Miközben ilyen piaci csapkodások közepette sok befektető inkább menekül a tőkepiacokról, a magyar gazdagok azt várják, mikor szállhatnak be. Ennek pénzügyi fedezetét pedig sokan állampapír-értékesítésből teremtik meg. A privátbanki szolgáltatók körében végzett körképünkből kiderül, hogy a magyar gazdagok szinte teljesen leálltak az eddigi slágerterméknek számító szuperállampapír vásárlásával, az állomány inkább csak stagnál, és ez nem olyan jó hír a lakosságra erősen támaszkodó államadósság-finanszírozásra nézve. Ne merüljön fel senkiben a kétség: a MÁP+-t döntően nem az átlagfizetésből élők veszik, hanem a vagyonosabb réteg.
Egy jövendőbeli európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer előfutárának tekinthető az a 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi alap, amelyet csütörtökön jelentett be az Európai Bizottság és két másik intézkedéssel lényegében az is kijelenthető, hogy minden puskaporát ellőtte a testület a 2014-2020-as uniós büdzséből, amivel segíthetné a tagállamokat a koronavírus válság elleni küzdelemben – írja összefoglalójában a Bruxinfo. Az egyik szerint a még nem elköltött kohéziós politikai források felhasználásánál teljes szabadkezet adnának a kormányoknak, és közben a tagállamok egészségügyi védekezését segítő 3 milliárd eurós szükséghelyzeti támogató eszközt is létrehoznak.
Telemedicina, mint az egészségügyi konzultáció legkézenfekvőbb módja, távfelügyelet az idős rászorulók érdekében, a háttérben futó egészségügyi informatikai rendszerek, orvosi mérésekre alkalmas viselhető eszközök, digitális biomarkerek, diagnózis gépi algoritmusok alapján - csak néhány példa arra, hogy a digitalizáció jelenleg is formálja az egészségügyet. Közben a gigászi technológiai szereplők már nemcsak a partvonal mellől akarják nézni ezt a meccset. Az aktuális járványügyi helyzet pedig csak gyorsíthatja ezt a folyamatot. Szombathelyi Zsolt, a Richter Gyógyszergyár egykori kutatási igazgatója, a vezérigazgató tanácsadója írásában sorra veszi az aktuális digitális trendeket az ágazatban és felvázolja a kilátásokat.
A hatalmasra duzzadt állami vagyonalapok, melyeket jellemzően olajtermelő országok működtetnek, óriási részvényeladók lehettek az elmúlt hónapban, és még lehetnek is. A szakadó olajárak miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy még a vagyonuk is drasztikusan csökkenjen, így egyfajta veszteségminimalizáló magatartást tanúsíthatnak.
A startupok „normál” gazdasági körülmények között is rendkívül ingatag lábakon állnak, egy extrém gazdasági sokk őket sem kíméli. A finanszírozó tőkealapok pénzére most nagy szükség lesz, hogy a startupok átvészeljék a gazdasági lassulás időszakát - mondta a Portfolio-nak Galácz Ábel, a Lead Ventures Alapkezelő alapítója. A kockázati tőkebefektető szerint nagyon sok múlik a kidolgozás alatt álló, kisvállalkozásokat segítő állami programokon.
Az egy dolog, mit műveltek a részvénypiacok az utóbbi napokban, a kötvénypiacok viszont gyakorlatilag befagytak a koronavírus miatti pánikhangulatban. Múlt héten a vevők, most pedig az eladók hiányoznak a piacról, a kötvénypiaci árjegyzők pedig pont azt nem csinálják nagyon, ami a dolguk lenne: árat jegyezni. Mostani cikkünkben árjegyzőket és alapkezelőket kérdeztünk meg arról, mit látnak a kötvénypiacokon és hogyan élik meg a mostani eseményeket.
Az utóbbi hetek heves tőkepiaci mozgásai miatt a magyar befektetők között is akadt olyan, aki sok pénzt vesztett befektetési alappal, igaz, jelenleg nem lehet egyetlen olyan befektetési alapot sem nagyon kiemelni, amelyről bizton állítható, hogy biztonságban tartja a megtakarításunk: az egyik percben esnek, a másikban pedig már emelkednek a részvényindexek, és ugyanez igaz a kötvénypiaci hozamokra vagy éppen az aranyra is. A magyar alapkezelők a Portfolio-nak küldött válaszaikban kiemelik, hogy bár elkerülhetetlen némi tőkekivonás, az ügyfelek bíznak bennük és abban, hogy hatékonyan tudják kezelni a kockázatokat ilyen időkben is. Válaszaikban kitértek arra is, milyen intézkedéseket hoztak meg eddig működési oldalról a koronavírus miatt.
Az utóbbi napokban a tőzsdéket a koronavírus miatti eladási hullám jellemezte, melynek következtében a világ részvényindexei jelentősen visszaestek. A FED rendkívüli kamatvágásokkal (két hét alatt kétszer nyúlt ehhez az eszközhöz), és eszközvásárlással valamint egyéb eszközökkel csökkenteni próbálta a vírus miatt kibontakozó válsághelyzet hatásait - szerepel a Diófa Alapkezelő közleményében.
Egyre nagyobb a pánik a tőzsdéken, bár a koronavírus gazdasági hatásairól még szinte semmi konkrétat nem lehet tudni. Az egy hét alatt lejátszódó, 20% körüli piaci eséseket a magyar befektetési alapok is megérzik, mind hozam, mind pedig vagyonáramlás szempontjából, olyan alap is akad, amely az év eleje óta már 60%-os mínuszban van. Pánikolni persze továbbra sem érdemes, hiszen az alapokat kezelő profi befektetők többéves kifutású befektetési stratégiákat követnek.
2019-ben az előző évhez képest némileg visszaesett az ingatlanbefektetések volumene (1,75 milliárd euró), de a tranzakciók összértéke 2016 óta stabilan meghaladja a 1,5 milliárd eurót. Erős és kiegyensúlyozott kereslet mutatkozott az iroda- és a kiskereskedelmi ingatlanok iránt, emellett jelentősebb mértékben bővült a hotelértékesítések volumene - derül ki az Eston elemzéséből. A kérdés az, hogy idén mire számíthatunk a befektetési volumen tekintetében.
Fejhallgatóval, feministákkal és ciklustetővel kezdjük az évet, amelyben már Viktortól is elhatárolódunk, viszont... 
Bár a tíz nap múlva hivatalba lépő Trump a klímaszkeptikusok táborába tartozik, bizonyos klímapolitikai folyamatokat...
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
Mindig szomorú leszek, amikor hitelspirálban, vagy annak a határán levő ügyfelekkel beszélek. Ennek az egyik legfőbb...
Ma kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
