Az elmúlt napokban világelső lett Magyarország a lakosságarányos halálozás tekintetében, a koronavírussal összefüggésben. Van pár lehetséges magyarázat, hogy ez miért pont most alakult így.
Ma 11 265 fő az új koronavírus-fertőzöttek száma, ilyen magas adatot még sosem közöltek, ezzel a járvány kezdete óta összesen 614 612 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, írja a koronavirus.gov.hu. Elhunyt 275 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma így 19 499 főre emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a magyarországi szigorító intézkedések nem voltak képesek arra, hogy csökkenő trendbe kényszerítsék a napi új esetek számát, ami a kórházak drasztikus és folyamatos túlterhelését eredményezi.
Ilyen kevés hal, mint most, még nem volt Magyarországon március végén, aminek a jól sikerült karácsonyi szezon és a korán beindult export az oka - mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, aki szerint május végére elfogynak a piacérett halak a hazai tavakból, és júliusig tartó hiány alakulhat ki a magyar piacon.
Már 30-asával, 40-esével jönnek a betegek a sürgősségire - hangzott el az Ózdi Városi Tv adásában. Az Almási Balogh Pál Kórház főigazgatója elmondta, hogy rettenetes a vírushelyzet, azokat a felvételeket kell elképzelni az ózdi kórházban jelenleg, mint amit annakidején az olasz helyzet kapcsán láttunk.
Egyre több olyan ember hal meg a koronavírus-járvány miatt Magyarországon, akinek nincs alapbetegsége, és egyre többen a fiatalabbak közül is áldozatául esnek a betegségnek – derült ki az RTL Híradó gyűjtéséből.
A járvány kitörésének közel egy éves évfordulójára Magyarország keserű teljesítményt ért el: a kumulatív halálozás tekintetében Csehország után Magyarország a második helyen áll az egész világon, egymillió főre vetítve. Videón mutatjuk a három járványhullám halálozásra gyakorolt hatását és nyomon követhető, hogy hazánk hogyan lép egyre feljebb a szomorú rangsorban. Azt is bemutatjuk részletesen, hogy mit gondol most erről a kormány.
Az elmúlt napok és hetek gyorsuló koronavírus-halálesetei miatt már várható volt a rendkívül szomorú fejlemény, ami szerdán bekövetkezett: Csehország után Magyarország a második az egy millió főre vetített Covid-halálozási mutatóban, a járvány teljes időszakát tekintve (vagyis a kezdetek óta).
Szlávik János már most úgy érzi, hogy a helyzet nagyon súlyos. A brit mutáns okozza azt, hogy a betegség halálosabb, mint a korábbiak. Pontosan nem tudják, mennyivel, de akár 50 százalékkal több esetben okozhat halált, mint a korábbi vírusmutánsok. Ráadásul jobban terjed és fiatalabbakat fertőz meg a brit mutáns – mondta az ATV Start című műsorában a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője.
Az AstraZeneca cég gyártotta, koronavírus elleni vakcina további igénybevételére biztatta a lengyeleket Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonságosnak minősítette az oltóanyagot.
A koronavírus-járvány gyorsuló terjedése miatt egész Lengyelországra kiterjesztik az eddig csak egyes régiókban érvényes szigorításokat, amelyek március 20-től április 9-ig lesznek érvényesek - jelentette be szerdán Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján.
Tízmillió eurós, jelenlegi árfolyamon mintegy 3,7 milliárd forintos tőkeemelésről állapodtak meg a SEON Technologies alapítói, valamint régi és új befektetői. A startup mindössze négy éves múltra tekint vissza és nem is ez volt az első komolyabb befektetési kör, ami jól jelzi a gyors növekedést. A befektetők között nemzetközi szinten is ismert nevek bukkannak fel.
Valósággal összeomlott az Európai Unióba irányuló brit export januárban. Decemberhez képest 41%-os a csökkenés, import oldalon 29%-os zsugorodást jelzett a brit statisztikai hivatal. A teljes visszaesés jó részét még az okozhatta, hogy a vállalatok nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, ezért a számok biztosan javulni fognak a következő hónapokban. Ezzel együtt az év eleji fejlemények jól mutatják, milyen nagy sokkot okoz a Brexit kezelése a gazdaságnak.
Alig telt el másfél év azóta, hogy bevezette a kormány, máris mintegy 120 ezer fiatal házaspár vette igénybe a babaváró hitelt. Minden idők egyik legsikeresebb pénzügyi termékeként az összes lakossági banki tartozás 13,5 százalékát most már ez a kamatmentes hiteltípus teszi ki. Bár a babát várók abszolút kedvencéről van szó, hiszen számukra sokkal jobbak a feltételei a lakáshitelekénél és a személyi kölcsönökénél is, a kutatások szerint kétharmad részben mégsem kiszorító, hanem addicionális hatása volt a terméknek a hitelpiacra. Megnéztük, hogy áll most a babaváró hitel.
Kreatív és radikális állami intézkedésekkel sikerült a koronavírus-válság ellenére is jó egészségben tartani a magyar hitelpiacot és vele a bankokat 2020-ban. A hitelintézeti szektor konszolidált nyeresége így „csak” megfeleződött, 390 milliárd forintra csökkent tavaly az MNB friss adatai szerint. A bevételek a válságban is szépen alakultak, a működési költségek is tovább nőttek, az azonban csak részben idén, részben jövőre fog eldőlni, hogy a nyereség visszaesése mögött álló 399 milliárd forintnyi tavalyi értékvesztés elég lesz-e a várható hitelbedőlések fedezésére.
Ha egyelőre csak elméletben is, de szombattól látványosan bővültek a járvány elleni védekezés személyi és infrastrukturális lehetőségei Magyarországon: a kormány péntek éjszaka megjelent rendelete értelmében ugyanis az országos kórházi főigazgató innentől kezdve a koronavírusos betegek ellátásába bevonhatja nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatók szakszemélyzetét, hanem ingatlanjait és ingóságait is. Mindez arra utal, hogy a kormány az állami ellátórendszer soha nem látott terhelődésére készül a következő hetekben. Kérdés azonban, hogy a gyakorlatban majd hogyan akarja bevonni a magánintézményeket a kormány, szükség lesz-e új Covid-részlegekre itt is. Ezért megkérdeztük a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók tulajdonosait, vezetőit, mondják el álláspontjukat a pénteken nyilvánosságra került szabályozásról és hogy miként tudnak becsatlakozni a Covid-betegek ellátásába, vagy akár az oltási programba, illetve általában a védekezés folyamatába. Már az is bizonyíték a rendkívüli helyzetre, hogy a magánszolgáltatók jelentős része hétvégén, egy napon belül, részletesen válaszolt kérdéseinkre. Ezekből kiderült: van olyan magánszolgáltató, amelyik már most is részt vesz az oltási programban. Válaszaikból az is kiolvasható, hogy a veszélyhelyzet idején természetes, hogy a magánszolgáltatók segítenek, egyúttal ugyanakkor a bevonásuk következményeire is felhívják a figyelmet (elhúzódó pénzügyi teljesítés). Több szolgáltató konkrét javaslatokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogyan tudják elképzelni a szerepüket az új felállásban.
Magyarországon 15 765 koronavírus-fertőzött halt meg a járvány kezdete óta, ami 1 millió lakosra vetítve 1635 főt jelent. Ezzel hazánkban történt a 7. legtöbb regisztrált haláleset a világ összes országa közül a népesség arányában.
Kereken két hete minden forintgyengülési hullám elhal egy nagyon szűk, mindössze 40 filléres sávban az euróval szemben kissé 360 alatt, amelyen belül csak egyetlen figyelemre méltó technikai szintet találunk, így mindenképpen furcsa, ami a bankközi forintpiacon történik. A keddi MNB kamatdöntés, illetve a hozzá társított jegybanki üzenetek talán kimozdítják majd ebből a szűk kereskedési sávból a forintot, igaz a ma közzétett elemzői felmérésünk nem vetít előre változást a kamatok terén.
Örményország szívesen venné a területén található orosz katonai bázis kiterjesztését, illetve orosz csapatok telepítését Azerbajdzsánnal közös határához a tavalyi hegyi-karabahi konfliktus nyomán - jelentette ki Vagarsak Arutjunján örmény védelmi miniszter hétfőn.
Régiónkban a fejlettebb és a kevésbé fejlett országok árnyékgazdaságainak GDP-arányos méretei között óriásiak a különbségek. Míg az árnyékgazdaság például Ukrajnában a GDP 43 százalékát teszi ki (amely nagyjából megegyezik az Elefántcsontparton tapasztalttal), Csehországban ugyanez az arány csupán 10 százalék (így e tekintetben például Luxemburggal áll azonos szinten). Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos munkatársa és Vékás Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a Statisztikai Szemle 2021. februári számában írt az árnyékgazdaságról részletesen Az árnyékgazdaság okai Kelet-Közép-Európában című kutatásukban.
Lengyelországban újból felgyorsul a koronavírus-járvány terjedése, az adatok azt mutatják, hogy harmadik hullámról lehet beszélni - mondta pénteki sajtóértekezletén Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter.