Az előzmények
A legtöbben már lejátszott meccsnek gondolták a tavaly november 24-ére, illetve december 8-ára kitűzött romániai elnökválasztást: Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) (azóta lemondott) elnöke a szélsőjobboldal vezérével, George Simionnal együtt jut be a második fordulóba, ahol a mérsékelt szavazók voksait begyűjtve könnyedén nyer. A PSD olyannyira biztos volt a dolgában, hogy rossz nyelvek szerint titokban aktívan támogatott egy másik szélsőjobboldali jelöltet, a jóformán ismeretlen Călin Georgescut. Az állítólag titkos „mestertervről” korábban részletesen írtunk:
A társadalmi folyamatok azonban kiszámíthatatlanok: az események „megbuherálása” gyakran vezet nem várt következményekhez. Ez történhetett most is: Georgescu ugyanis meglepetésre megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, a második helyre pedig nem Ciolacu jutott be, hanem az establishmentet és korrupcióját a centrumból támadó, liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi.
Az eredmény nagy blamázs volt a főáram vezető pártja, a PSD számára, Ciolacu le is mondott az elnöki posztról.
Azonban két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt az alkotmánybíróság törölte az első forduló eredményét, és a teljes elnökválasztási folyamat megismétlését rendelte el.
Az indoklás: az oroszpártinak tartott és a legkülönbözőbb összeesküvés-elméletekkel házaló Georgescu kampányát egy titkosszolgálati jelentés szerint külső erők támogatták meg, mindenekelőtt Oroszország. A jelölt elsősorban a TikTokon kampányolt, ahol a jelentés szerint koordinált fiókok, ajánló algoritmusok és fizetett reklámok támogatták. Eközben Georgescu azt közölte, nulla lejt költött a kampányára.
Sokak szerint azonban az alkotmánybíróság megrendelésre hozott döntést: a taláros testület elnöke ugyanis az a Marian Enache, aki korábban a PSD szenátora volt, és már többször felmerült a gyanú, hogy a testület a vezetésével valójában a szociáldemokraták eszköze. Eszerint miután bukott a „mesterterv”, az alkotmánybíróság mentette a menthetőt, hogy még egyszer esélyt adjon a mainstream pártoknak az elnökválasztáson. A gyanút növelte, hogy az elnökválasztás két fordulója között tartott parlamenti választások eredményét a testület nem törölte el, pedig a hírszerzési jelentés szerint ott is történt orosz befolyásolás. Azonban azt a választást a PSD nyerte meg, amely aztán a nevével ellentétben inkább konzervatív Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alakított kormányt.
Az elnökválasztás törlése miatt az a megállapodás született, hogy meghosszabbítják Klaus Iohannis elnök december 21-én lejáró mandátumát. Az új elnökválasztást május 4-ére és 18-ára írta ki a kormány. Iohannis addig maradt volna hivatalában, míg az új államfőt be nem iktatják, tehát már csak pár hónap volt hátra elnökségéből. Az ellenzéki pártok azonban úgy döntöttek, ezt nem várják meg, hanem indítványt készültek beterjeszteni a lemondatásáról.
Iohannis lemondása
A három szélsőjobboldali pártból a legkisebb, a Georgescu mögé a később törölt második fordulóban be is álló Fiatal Emberek Pártja (POT) múlt szerdán nyújtott be egy indítványt a képviselőházban és a szenátusban, amely Iohannis elmozdítását célozta. A javaslat támogatta a másik két szélsőséges párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia, sőt még a nyugatos USR is. Így összesen 178 képviselő támogatta az indítványt, ami elég volt ahhoz, hogy szavazásra kerüljön – igaz, ahhoz nem elég, hogy el is fogadják.
Kérdés, miért döntött úgy Iohannis, hogy elébe megy az elmozdításáról szóló szavazásnak, ha az ellenzéknek nincs többsége a törvényhozásban? Egyesek szerint attól tarthatott, hogy a kormánypárti képviselők körében is többen ellene lesznek. A PSD például közismerten nincs jó viszonyban a korábban PNL-párti államfővel – Ciolacu a lemondás után meg is mondta, hogy soha nem volt „nagy rajongója”. Mások úgy vélik, hogy Iohannis tárgyalt a kormánypártok képviselőivel, és közösen döntöttek arról, hogy inkább lépjen vissza. Ciolacu ugyan tagadta, hogy előre tudott volna az elnök lépéséről, de Crin Antonescu, aki a három kormánypárt közös jelöltje az államfői posztra, már vasárnap belengette, hogy Iohannis akár már hétfőn visszavonulhat.
Iohannis haszontalannak, indokolatlannak és károsnak nevezte a lemondatását célzó indítványt. Állítása szerint azért ment mégis elébe esetleges elmozdításának, mert ha ezt megszavazták volna, népszavazást kellett volna kiírni a leváltásáról, ami szerinte mind belföldön, mind külföldön ártott volna Romániának.
Románia válságba kerül, mivel népszavazást írnak ki az elnök leváltásáról. Ennek belföldi és külügyi vonzatai is lesznek. Belföldön a referendum hatása negatív lesz, a társadalom megoszlik, egyesek egyetértenek vele, mások nem, a vita csak a negatívumokról szól majd, az egész társadalom a feje tetejére áll. Nem a választásokról lesz majd szó, nem arról lesz szó, merre halad tovább az ország, a jelöltek nem fejthetik ki nézeteiket. Külpolitikai szinten senki sem érti majd meg a partnereink közül, miért váltják le az elnököt, ha egyszer elkezdődött az új elnök megválasztásának folyamata, ha az elnök amúgy is távozik. Az ország a világ nevetségének tárgyává válik
– indokolt Iohannis.
Iohannis lemondását valójában senki sem bánta: a szélsőjobboldal szemében már régóta szálka, a PSD nem kedveli, és saját egykori pártja, a PNL számára is inkább már csak tehertétel. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondta, Iohannis óriási csalódottságot hagy maga mögött, nagy a feszültség és a düh a társadalomban, ugyanakkor távozásával szerinte csökken ez a feszültség. Crin Antonescu, a kormánypártok elnökjelöltje szerint „bölcs döntés” volt az államfő távozása.
Míg a kormánypártok nyugtázták az államfő lemondását, a szélsőjobboldal vérszemet kapott. George Simion AUR-vezér bejelentette, jövő héten bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Marcel Ciolacu miniszterelnök ellen is. A POT elnöke, Anamaria Gavrilă azt mondta, elmozdítanák a Iohannis helyére ideiglenes államfőként lépő Ilie Bolojant is, aki a Szenátus elnökeként, vagyis Románia második embereként gyakorolhatja az elnöki feladatokat. Georgescu az X platformon pedig azt követelte, tartsák meg az elnökválasztás törölt második fordulóját. A bukaresti kormánypalota előtt hétfőn szélsőjobboldali tüntetők ünnepelték Iohannis lemondását, és még a csendőrökkel is összecsaptak.
Kérdés tehát, valóban csökkentette-e a feszültségeket Iohannis távozása, vagy még instabilabb helyzetet jelez előre.
Iohannis az establishment embere volt, bukása így egyben az establishment újabb veresége is. Távozása mindenképpen győzelem a szélsőjobboldal számára, ugyanakkor azzal, hogy az államfő formálisan önként mondott le pozíciójáról, talán csökkentette a károkat, amelyeket egy parlamenti impeachment és egy vesztes népszavazás hozott volna.
Az biztosnak tűnik, hogy a romániai politikai helyzet továbbra is turbulens és kaotikus marad, és ezen a májusban esedékes elnökválasztás aligha fog segíteni.
Címlapkép: Calin Georgescu, a romániai elnökválasztás november 24-i első fordulójában legtöbb szavazatot szerző független jelölt tüntető támogatói a bukaresti kormányépület előtt 2025. február 10-én. MTI/EPA/Robert Ghement
