Ezek a Volkswagen következő lépései

Dollármilliárdokat költünk közlekedésfejlesztésre

A közlekedési infrastrukturális beruházások területén az előrejelzések szerint 2014 és 2025 között világszerte körülbelül 5%-os átlagos éves növekedés várható a PwC elemzése szerint. A következő tíz év közlekedési infrastrukturális kiadásaival kapcsolatos elemzés - amelyhez az Oxford Economics nyújtott kutatási támogatást - a közlekedési infrastruktúrába történő beruházások jelenlegi mértékét becsüli meg, és felméri a jövőbeni befektetési kilátásokat egészen 2025-ig.

Új divat hódít: otthagyják az emberek a bankjukat?

A válsághoz képest kevésbé látványos, de annál jóval veszélyesebb jelenség fenyegeti a következő 10 évben a bankokat: most éri csak el igazán a digitális forradalom a pénzügyi szektort. Ma a legnagyobb arányban a fizetési szolgáltatások területét foglalják el tőlük a pénzügyi technológia (fintech) fiatal cégei, de fokozatosan lebonthatják e cégek a bankok hagyományos ügyfélkapcsolatait a hitelezésben és a megtakarítások területén is - fest sötét képet a bankok elé a McKinsey legfrissebb globális tanulmánya. Persze ötletei is vannak a tanácsadócégnek arra, miként reagálhatnak a bankok a bevételeiket és nyereségüket egyaránt fenyegető tendenciára.

Ők fizetnek a legtöbbször kártyával a világon

Kutya nehéz idők jönnek - Elveszik a bankok kenyerét?

A bevételük 10-40 százalékát és a nyereségük 20-60 százalékát is elveszíthetik a világ bankjai a lakossági és kkv-üzletágban 2025-ig - vetíti előre a McKinsey legfrissebb globális banki tanulmánya. Az ügyfelek egy része a pénzügyi technológia új sztárjaihoz pártol át, amelyek elsősorban a szolgáltatások árának lenyomásával veszélyeztetik a bankok pozícióit. Bár 2014-ben rekordnak számító, 1030 milliárd dollárnyi nyereséget értek el a világ bankjai, az átlagosan 9,5%-on stabilizálódó tőkearányos megtérülés még mindig a tulajdonosi elvárások alatti. A bankok hatékonyságnöveléssel reagálnak az új kihívásokra, a várható kamatemelések várható jótékony következményeit azonban felülbecsülik.

Kilenc milliárdból küldi külföldre a hallgatókat az Emmi

A magyar főiskolai és egyetemi hallgatók mobilitását ösztönző programot indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - jelentette be Palkovics László, a tárca felsőoktatásért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Rövidesen jobban látjuk az euró és a közös betétbiztosítás jövőjét

Részletekbe menő, stratégiai vitát tartottak szombaton a 28 uniós tagállam pénzügyminiszterei a gazdasági és monetáris unió (EMU) kiteljesítéséről szóló, öt uniós intézményi elnök által készített jelentésről és az Európai Bizottság alelnöke jelezte: részükről egy hónap múlva várható egy általános javaslatokat lefektető közlemény. Ebben lefektetik majd azt a két szakaszt, amely alatt a Bizottság a közös betétbiztosítási rendszerre való áttérést elképzeli, de Valdis Dombrovskis figyelmeztetett: ezzel párhuzamosan sürgősen lépni kell az egységes bankszanálási alap (SRF) áthidaló finanszírozásának megoldásában is. A szombati ülésen újra tárgyaltak az illetékesek az európai pénzügyi tranzakciós adóról is:

A Tesla tényleg mindent felforgat, ha ennek a fele valóra válik

A Morgan Stanleynél mertek nagyot álmodni, előrukkoltak egy olyan elemzéssel, amely szerint a világ autóipar gyökeres változás előtt áll, aminek a nagy nyertese a Tesla lehet. Az elektromosautó-gyártónak ugyanis mindenképpen be kell törnie az applikáció alapú, igény szerinti, közösségi járműmegosztás piacára, ha hű akar maradni legfontosabb célkitűzéséhez. Az új üzlettel ráadásul egy rakás pénzt kereshetnek, aminek hála, a cég részvényesei is kaszálhatnak. A dolognak azért vannak szépséghibái, de a felvetés annyira időszerű és előremutató, hogy muszáj vele foglalkozni.

Csodálkozunk, hogy Londonba mennek szerencsét próbálni a magyarok?

Csupán az elmúlt öt évben 200 ezerrel, 41 százalékkal nőtt a brit fontmilliomosok száma. Jelen pillanatban már 715 ezer olyan brit felnőtt van, akinek a vagyona forintban kifejezve meghaladja a 429 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy minden 65. brit felnőtt fontmilliomos - írja a Guardian. A legtöbb brit milliomos Londonban él, de itt hatalmas szakadék tátong a gazdagok és a szegények között. A Nagy-Britannián belül is látványosan prosperáló fővárosban alapítják a legtöbb céget, és szép summát lehet keresni a bónuszokkal is, talán nem véletlen, hogy sok magyar próbál szerencsét éppen itt. Pedig a pénz egy kutatás szerint nem is boldogít.

Elkapkodták a magyar kötvényeket a befektetők (2.)

Az összesen meghirdetett 50 milliárd forintnyi keretösszegre 105,7 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be a befektetők a 3 mai államkötvény aukción, így az Államadósság Kezelő Központ 60 milliárd forintot fogadott el ezekből. A korábbi hetekre jellemzőnél sokkal visszafogottabb volt a vételi érdeklődés az 5 és 10 éves kötvényeknél, de ezzel együtt a 3 és az 5 éves papíroknál a meghirdetetthez képest 5-5 milliárddal megemelte az elfogadott mennyiséget az adósságkezelő. Az előző aukciókhoz képest egyébként újra érdemben süllyedtek az átlaghozamok.

Mi lesz a világgal, ha rosszul sül el a nagy kísérlet?

Egyre több jel mutat a kínai gazdaság lassulása felé, a jelek szerint az ottani hatóságok is felismerték a kockázatokat, és próbálják megelőzni a még nagyobb bajt, ezért meglepetésre leértékelték a jüant. A lépés oka hivatalosan az exportáló cégek támogatása, ami felpörgethetné a gazdaságot, azonban a szakértők egyelőre szkeptikusak a kísérlet sikerét illetően. Márpedig ha Kína motorja döcögni kezd, annak a világ minden gazdaságára komoly hatásai lehetnek, elsősorban az erős kínai kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező országok kezdhetik becsatolni a biztonsági öveket.

A robotok elveszik a munkánkat, de vannak még ötleteink

Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.

Ez így nem mehet tovább, felejtsd el, amit Európáról gondoltál!

Nem jött el az a történelmi pillanat, hogy egy tagállam kilépjen az eurózónából, ennek ellenére mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen az európai valutaövezet eddigi formájában valószínűleg nem működik majd tovább. Az elmúlt hetekben kiszabadított szellemet ugyanis ezek után már nehéz lenne visszazárni a palackba.

Olimpiát ide, de azonnal!

Az elmúlt hetekben ismét felerősödtek a budapesti olimpiával kapcsolatos álmok, talán a korábbinál közelebb állunk ahhoz, hogy tényleges pályázatot adjunk be. A Portfolio háromrészes cikksorozatának első részében azt jártuk körül, mennyi reális esélyünk lehet a rendezésre, a mostani második részben pedig az olimpia lehetséges pozitív gazdasági hatásaival foglalkozunk, mielőtt majd a harmadik részben számba vesszük az esetleges negatív hatásokat. A jelenlegi cikkünk alapja a megvalósíthatósági tanulmány, melyet egy esetleges budapesti olimpiával kapcsolatban készítettek, majd az ellenoldal érveihez egy neves amerikai sportközgazdászt hívunk segítségül, aki következetesen ellenzi az olimpiarendezéseket, mivel szerinte pontatlanok az előzetes számítások, ezért nem sikerült eddig sem beleférni a kitűzött költségvetésbe.

Új eurózónát akarnak a nagyok

Három szakaszban, tíz év alatt képzeli el a gazdasági és monetáris unió (EMU) kiteljesítését az a jelentés, amit hétfőn tett közzé öt uniós intézmény vezetője. A korábbi tervezethez képest visszafogottabb terv legkésőbb 2025-ig egy eurózóna szintű fiskális stabilizációs mechanizmust, jogilag kötelező gazdasági konvergencia-folyamatot és az eurózónának saját "kincstárat" irányoz elő - számol be a Bruxinfo .

Októberben eldőlhet a paksi gigaprojekt sorsa

A 12,5 milliárd eurós paksi gigaberuházásnak járt utána a BBC legújabb, Magyarországról szóló riportjában, bemutatva a projekt ellenzőinek és támogatóinak véleményét, érveit. A cikk szerint Brüsszel októberben hozhat ítéletet a tiltott állami támogatás vonatkozásában.

Bréking: Magyarországon bővíthet a Mercedes! - Eláruljuk, hogy mikor

Szerda éjjel félálomban megnyitom a Portfolio oldalát és mit látok? Nálunk bővíthet a Mercedes! Azonnal hevesen kezd verni a szívem. A tompa fáradtság máris a múlté és csak egy dologra tudok gondolni miközben izgatottan rákattintok a címre, adná az ég, hogy végre maga a cég vezére, Dieter Zetsche jelentette be a régóta hangoztatott beruházást. Ahogy ez végig fut az agyamon, jön a kínzó kijózanodás, csak az MTI számolt be a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárának németországi útjáról. A gondolatok pedig csak kavarognak a fejemben, nem hiszem el, hogy megint nincs semmi konkrétum az ügyben és nem hiszem el, hogy ennek ellenére megint lehoztuk. Ebben a felzaklatott lelkiállapotban pedig csak egyet tehet az ember, kiírja magából mindazt, amit a témával kapcsolatban gondol.

774 milliárd forintba kerülne a budapesti olimpia

A MOB javasolja Budapest közgyűlésének, hogy szintén támogassa a szándéknyilatkozatot, valamint hatalmazza fel Tarlós István főpolgármestert, hogy a főváros képviseletében a MOB-bal közösen nyújtsa be a jelentkezést. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése előtt bemutatott megvalósíthatósági tanulmány szerint Magyarország képes 2024-ben olimpiát rendezni, Budapest esélyes pályázó, az országnak pedig megéri otthont adni a játékoknak.

Gazprom: mi lépjünk, mert nem jutunk gázhoz (2.)

A Török Áramlat első ágának megépítése biztosan megtörténik, de a 2019 utáni orosz gázszállítások ügyében gyorsan kell lépni, mert nem lesz veze3ték, amin keresztül el lehet juttatni a gázt Európába - többek között ezt hangsúlyozta egy mai moszkvai tájékoztató keretében Alekszandr Medvegyev. A Gazprom vezérigazgató-helyettese azt mondta: a tervek szerint a Magyarországon is átmenő Eastring nevű vezetékkel még csak ismerkednek, az Európai Bizottság által is támogatott déli gázfolyosó nevű vezetékkel kapcsolatban pedig kételyeit fejezte ki. Mivel az oroszok 2019 után az ukránokon keresztül biztosan nem akarnak gázt szállítani, így az előttünk álló évek egyik legfontosabb kérdése, hogy az orosz gáz hogyan jut el Európába.

Öt ok, ami miatt már sosem fogunk jobban élni

A munkaképes korú népesség előrelátható csökkenése mellett a termelékenység bővülése lehetne a jólét növekedésének a záloga a következő évtizedekben. A közgazdászok azonban aggódnak: az utóbbi időben egyre több jel utal arra, hogy a munka hatékonysága már nem tud olyan gyorsan növekedni, mint a válság előtt. Ez azt jelentheti, hogy az életszínvonal stagnálni vagy egyenesen csökkenni fog a világban. Mások szerint viszont a modern gazdaságok annyira máshogy működnek, mint régebben, hogy egyszerűen már rosszul mérjük a jólétet.