Nézzük meg, hogyan teljesítettek 2020-ban az intelligens befektetés portfóliói, a konkurens befektetési szolgáltatók alapjaival szemben, ebben a speciális piaci helyzetben, melyet a tomboló világjárvány, a bezárt gazdaságok és a rendkívüli piaci volatilitás jellemzett. Összefoglalót készítettünk, amelyben a Finax és a Magyarországon népszerű befektetési alapok hozamait vetettük össze.
Az elmúlt években számos sikeres üzletemberről lehetett hallani, hogy földeket vásárolt magának. Januárban például kiderült, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, de mellette még számos ismert milliárdos is hatalmas földtulajdonnal rendelkezik, legyen szó erdővidékről vagy egyéb jellegű területről. Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld.
Sokan próbáljuk meg szülőként elkerülni, hogy gyermekünk agysejt gyilkos rajzfilmeket nézzen, ami a többszáz csatornás TV-k, a streaming szolgáltatások és a YouTube idején nem egyszerű feladat, különösen a digitális oktatás kényszerű rabsága miatt. Ezek egyik legidegesítőbbike a Spongyabob nevű animációs sorozat, amelyik kultúrális hatása olyan nagy, hogy ezt a 2016-os választás idején az akkori Amerikai Elnök, Barack Obama is dicsérni volt kénytelen egy fiataloknak tartott kampányrendezvényen. Azonban még ez sem volt elegendő ahhoz, hogy megmentse Hillary Clinton-t minden idők legkínosabb választási vereségétől. A műsor a Viacom szórakoztatóipari óriáshoz tartozik, amelyet szintén nem tudott megmenteni Spongyabob: a vállalat részvényei ugyanis több mint 50%-ot zuhantak mindössze három nap alatt. Szinte hajszálpontosan lemásolva az összeomlást, a Discovery TV társaság részvényei is hasonló drámai mértékben veszítettek az értékükből. Megnéztük a technikai elemzés segítségével, hogy mi áll a hirtelen jött események piaci hátterében.
Az amerikai hozamemelkedés hatására a technológiai szektor átmeneti korrekciót szenvedett el február végén, melynek következtében még inkább nyilvánvalóvá vált: a tech piac szempontjából Cathie Wood és az ARK Invest közel olyan kockázat, mint a Biden adminisztráció által belengetett adóemelés. Sőt a kettő együtt armageddon szintű esést hozhat.
A friss számok szerint az elmúlt öt évben valamivel jobban teljesítettek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat (ESG) kitűző alapok a társaiknál, különösen a tavalyi, koronavírussal terhelt időszak emelkedett ki. Nem járt tehát hosszú távon rosszabbul az, aki ESG-alapokra váltott, sőt, a költségeken még spórolni is tudott.
Tavaly összesen több mint 500 milliárd forint értékben bocsátott ki zöld kötvényt Magyarország euróban és japán jenben. Most ennek az összegnek a felhasználásáról számolt be éves jelentésében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A befolyt pénzt a 2018-as és 2019-es költségvetés egyes energiahatékonysági kiadásaira számolták el, a legtöbbet a közösségi közlekedés beruházásainak finanszírozására.
Elképesztő emelkedést lehetett látni az utóbbi pár hétben az amerikai 10 éves állampapír hozamában, a befektetők a gazdaság és a fogyasztás beindulásával jelentős inflációemelkedést várnak, ezt árazzák most a piacok - írja a Reuters.
A Heller Farkas Szakkollégium idén is megrendezi hagyományos tavaszi konferenciáját, amelynek fő témája az Amerikai Egyesült Államok lesz. A "Past, Present & Future of the United States" című esemény március 22-24. között online formában kerül megrendezésre, ahol az érdeklődők hat nemzetközi szakember előadását követhetik nyomon.
Minden OECD-s tagországra igaz, hogy a férfiak nyugdíja meghaladja a nőkét, átlagosan a nők 26%-kal kevesebb nyugdíjból élnek. A friss elemzés szerint a munkaerő-piaci folyamatok mellett egyéb tényezők is hozzájárulnak a nyugdíjak közötti egyenlőtlenséghez, de lenne rá megoldás. Minden esetre a magyar nyugdíjas nők nem panaszkodhatnak, Magyarország kifejezetten jó helyen szerepel a nyugdíjkülönbségek tekintetében, nem úgy Ausztria.
Már tényleg csak karnyújtásnyira van az újabb mérföldkő a magyar befektetési alapoknak, egyelőre azonban februárban sem tudta elérni a 7000 milliárd forintos szintet a szektor kezelt vagyona. A friss adatok szerint a briliáns évzárást egy meglehetősen álmos évkezdet követte, ebben szerepet játszhat, hogy a kategóriák teljesítménye jóval elmarad a tavaly év végén látott felfutástól.
Március 10-én indult útnak az EU új, fenntarthatósággal kapcsolatos (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) szabályozása, amelynek célja, hogy átláthatóbbá, transzparensebbé tegye a fenntartható befektetéseket, nem utolsó sorban pedig gátat szabjon a csak nevükben fenntarthatónak titulált termékeknek (green wahing). Itthon az alapkezelők igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak, de nem mondhatnánk, hogy tolonganának a zöld alapok a piacon, ugyanis jelenleg három olyan magyar alap van, amely ESG-minősítéssel bír a BAMOSZ szerint.
Sem a befektetési alapok, sem a részvények, sem a bankbetétek nem tudták felvenni a versenyt januárban az állampapírokkal, az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint ugyanis messze állampapírokba áramlott a legtöbb friss lakossági megtakarítás. Mindezt úgy, hogy az állampapíroknak sem volt kiemelkedő hónapja. A befektetési jegyekbe áramló tőke több havi mélypontra került, a részvényekhez pedig inkább csak óvatosabban közelednek most a befektetők.
Frissültek az MNB oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan a Teljes Költségmutatók (TKM). A számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,08-5,39%-os terhelése. Az idei eddigi hozamokból az is látszik, hogy a kockázatkereső portfóliókkal lehetett a legtöbb pénzt zsebre tenni.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni, ezen belül is azok tudtak igazán szép hozamokat zsebre tenni, akik megatrendekre, innovációra és fenntarthatóságra építő befektetést választottak. A számok, a világ átalakulása, a befektetők hozzáállása azt bizonyítja: nem új hóbort ez, hanem egy születőben lévő új norma a befektetésekben. Minderről Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési- és termékfejlesztési igazgatójával beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes.
14,25 milliárd forint tőkekihelyezést valósított meg a GB & Partners 2020-ban, az i5invest 2021-es európai tőkepiaci térképén pedig a legnagyobb hazai magántőkealap-kezelőként jelent meg. Az alapkezelő – hazai elsőként – a régió tíz legerősebb magántőkealap-kezelője között érdemelte ki pozícióját a közel 70 milliárd forint kezelt vagyonnak köszönhetően - derül ki a társaság közleményéből.
Teljesen átalakítják a világot a fenntarthatósági törekvések, az eddig elképzelhetetlennek tűnő innovációk, a technológia robbanásszerű fejlődése, a mesterséges intelligencia elterjedése. A Portfolio Private Investor Day 2021 konferenciáján a világmegváltó technológiák és izgalmas sztorik közül az előadók az 5G terjedéséről, a chipgyártók növekvő szerepéről és az üres vállalatok felfutásáról beszéltek.
A nagyobb hozam érdekében érdemes a portfólió egy részét kockázatosabb eszközökben tartani, de nem árt az óvatosság, különösen a kriptodevizákkal. Dénes Szilárd, az MKB Bank Treasury Értékesítési és Befektetési Szolgáltatások igazgatója a Portfolio-nak adott interjúban beszélt arról a kisbefektetői őrületről is, amit most a tőzsdéken látni. Szerinte olyan erőt képviselnek, ami igazi turbulenciát okozhat a piacokon.
Többet foglalkozunk mostanában a pénzügyeinkkel, mint korábban, a ráfordított energia pedig meghozza az eredményét - mondta a Portfolio-nak Konkoly Miklós befektetési szakember, aki Konkolydirect néven indította el saját szakmai műhelyét, és vagyontervezési mentorként ad tanácsokat. Úgy látja: 2021-ben is érdemes figyelni arra, hogy ne legyen eltúlzott a kriptodeviza súlya egy befektetési portfólióban.
A GameStop történet mögött nem csupán ügyes kisbefektetői mozgások, hanem politikai indulatok is forronganak. Egyelőre szétszórt esetekkel találkozunk, de bármikor kinőhet belőle széles mozgalom. Az amerikai politikusok elitellenes szólamokat hangoztató, populista csoportjai beálltak az ügy mögé, a centristák még nem foglaltak állást. Az Nemzeti Köszszolgálati Egyetem kutatói elemzik a jelenség rendszerszintűvé válásának lehetőségét és a politikai intézményrendszer várható reakcióját.