Az Európai Bizottság 167,8 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasol 2022-re, amelyet a Next Generation EU nevű helyreállítási alap keretében a becslések szerint 143,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki - jelentette be Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa kedden Brüsszelben.
Még tovább emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára az Agrárközgazdasági Kutatóintézet májusi-június elejei jelentései alapján. Sok zöldség ára emelkedett a közelmúltban, de például a gyümölcsök közül míg az import görögdinnyéhez is drágábban juthatunk hozzá, addig a behozott spanyol őszibarack és kajszi ára mérséklődött tavalyhoz képest. Az állati eredetű termékek sem úszták meg az árváltozást, nőtt a tojás ára, de már a pékáruknál is további drágulására lehet számítani.
Fel kell készülni a hamarosan tapasztalható hatalmas energiaéhségre - vélték az FM & Hybrid Office konferencia egyik panelbeszélgetésében résztvevő szakértők. Szó volt a fenntarható épületüzemeltetési lehetőségekről, illetve arról is, hogy a vírushelyzet sem tudta beárnyékolni a fenntarthatósági célokat, és hogy a technológia miként lehet nagy segítség abban, hogy továbbra is egyre erősödjön a vállalati felelősségvállalás.
Újabb lakóparkfejlesztést indít a LIVING, a WING lakófejlesztő ernyőmárkája. A XIII. kerületben, a Rákos patak partján megvalósuló Le Jardin lakópark két ütemben, összesen 360 új lakást jelent a környék számára.
Aggódva figyelik a befektetők manapság az inflációs mutatókat és tudva, hogy Joe Biden milyen gazdaságélénkítő költekezésre készül, nem csillapodnak a félelmek. A részvénypiaci befektetőket - érthető módon - az infláció kapcsán leginkább az foglalkoztatja, hogy hogyan hat a vállalati profitokra és az árfolyamokra, hogy mely szektorok teljesítenek felül magasabb infláció esetén, és hogy lehet pénzt keresni ilyen környezetben – erre próbál meg a Goldman Sachs választ adni a Zerohedge által összefoglalt elemzésben.
Elkezdődött az FM & Hybrid Office konferencia, ahol az irodapiac jelenjét, jövőjét és minden velejáróját vitatják meg a résztvevő szakértők. Az elmúlt másfél év ugyanis rengeteg változást indított be, a távmunka, az irodaterek albérletbe adása, a belső elrendezések felborulása, a területek visszaadás, a fenntartható üzemeltetés és számos más bérlői igény nem kis átalakulást eredményezett az irodapiaci szereplők életében. A szakértők egyet értettek abban, hogy a hibrid irodahasználat most a legelképzelhetőbb kimenetel, és csak ritkán van példa arra, hogy valaki teljes egészében otthoni munkavégzésre küldi a dolgozóit.
Az irodapiacon egy nagyon pozitív trendet tört meg a koronavírus, az irodapiaci kihasználatlanság Európa legtöbb fővárosában lefelé haladt, ami a mostani egészségügyi krízis hatására emelkedni kezdett, de még mindig jelentősen alacsonyabb, mint a 2008-as válság után volt. Budapesten ez jelenleg 8,93 százalék. A piac jövőjét nézve indokolt az optimizmus, de a fenntarthatóság kérdése kapcsán még számos tennivaló akad. Hogy mi várható az irodapiacon a következő években és hogyan érvényesül a fenntarthatóság, arról a Portfolio FM & Hybrid Office 2021 konferenciáján Borbély Gábor MRICS, a CBRE kutatási igazgatója és Buday-Malik Adrienn, az ÉMI Nonprofit Kft. innovációért felelős vezérigazgató-helyettese beszélt.
A koronavírus-válságot megelőzően a kínálati korlátok domináltak az építőiparban, azóta azonban az elégtelen kereslet korlátozza a termelést. Az Európai Bizottság által közzétett felmérés keretében megkérdezett építőipari vállalatok az elmúlt években a munkaerőt tekintették leginkább szűk keresztmetszetnek, ami a koronavírus gazdasági hatásai következtében enyhült. Ezzel párhuzamosan relatíve jelentősebbé váltak a pénzügyi korlátok, az alapanyag- és felszereléshiány, valamint az elégtelen kereslet - olvasható az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentésében.
A CTP N.V. bejelentette, hogy a kis kockázatú kategóriának megfelelő 11,0-ás pontszámmal végzett az első Sustainalytics által végzett ESG kockázatértékelésen. Az ESG kockázati pontszám azt mutatja, hogy az adott alap a befektetései tekintetében milyen mértékben követi a felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat. A 11,0-ás pontszám alapján a CTP a „kis kockázatú” kategória alsó részén helyezkedik el, amely a Sustainalytics skálája szerint 10 és 20 között van - szerepel a cég közleményében.
Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.
A koronavírus-járvány miatt tavaly erős visszaesés volt látható az energetikai befektetések területén, idén azonban már újra beindulhat a növekedés, ami magasabb beruházási aktivitással is jár egyben. Továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a megújuló energiaforrások, és egyre több pénz áramlik a tiszta energiatechnológiák irányába. Emellett azonban visszapattanás látható az olajbefektetések kapcsán is, elsősorban a kínai, orosz és közel-keleti jellemzően állami tulajdonban lévő vállalatok bővíthetik a termelésüket idén. Azonban több nagy olajtársaság is tervezi, hogy a jelenleginél nagyobb összegeket fordítson környezetbarát befektetésekre. A széntermelésre pedig ugyan egyre nagyobb nyomás nehezedik, de Indián és Kínán múlik, hogy ennek mi lesz az eredménye. Összességében pedig még mindig nagyon távolinak tűnik a klímasemlegesség 2050-es elérése – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) World Energy Investment 2021 tanulmányából.
Új jobboldali erő jelenhet meg az európai politikában: az ECR és az ID részleges egyesülésével egy markánsan jobboldali, az európai integrációval szemben kritikus pártcsalád létesülhet. A két blokkhoz kívülről csatlakozhat a Fidesz, amely egyelőre független mindegyik pártcsaládtól. A magyar kormánypárt meghatározó erejű lenne a szövetségen belül, és nem túlzás azt állítani, hogy Orbán Viktor egyben katalizátora is az egyesülésnek. Ha a részleges összeolvadás megvalósul, akkor az Európai Parlament második legnagyobb frakciója jöhet létre, de nem csak emiatt fontos a fejlemény. Az elmúlt hónapokban ismét előkerülő integrációs kérdések ugyanis alighanem az elkövetkező néhány év forró témái lesznek, és az európai föderalizációs tervekkel szemben most egy zászló alatt sorakozhatnak fel az integráció mélyítését ellenző legjelentősebb európai pártok. Az egyesülés előhírnöke lehet egy olyan jövőbeli politikai helyzetnek, ahol a korábbi törésvonalak helyét egy kérdés veheti át – ez pedig az Unió jövőjéről alkotott antagonisztikusan ellentétes elképzelés.
A haditechnikai témák iránt érdeklődők körében rendszeres vitatéma, hogy szükség van-e még a modern kor haderőiben általános harckocsikra, a jelenleg zajló, globális haderőfejlesztési projekteket vizsgálva viszont az a kép rajzolódik ki, hogy a következő évtizedekben még egyértelműen megmaradnak a tankok a harcmezőkön. Legyen szó meglévő harcjárműtípusok korszerűsítéséről vagy újfajta tankok tervezéséről, számos ország állt neki az elmúlt években, hogy fejlessze páncélos-képességeit, többek közt az Egyesült Államok, az európai nagyhatalmak, India és Oroszország is. Megnéztünk tíz izgalmas harckocsi-fejlesztési projektet a világ különböző pontjairól.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyag vagy abszolút hozamú alapba fektetett, akár 10% feletti hozamnak is örülhet. Különösen az járt jól eddig, aki bízott abban, hogy meglódulnak a nyersanyagalapok az inflációs félelmek hatására. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, és az OTP Supra is tovább gyengélkedik, bár már látni halvány javulást.
Az elmúlt években a bőséges likviditás és az egyre csökkenő árak jellemezték az európai földgázpiacot, ami több tényezőnek volt köszönhető, többek között a rekordmagas tárolói készletezésnek és az LNG-túlkínálatnak. A körülmények azonban változnak: a tárolókban lévő gázmennyiség alaposan lecsökkent, miközben az ázsiai piacok elszívják az erőforrások egy jelentős részét. Ha ez nem lenne elég, az EU tovább szigorít a károsanyag-kibocsátás feltételein, ami már most is soha nem látott magasságba emelte a szén-dioxid-kvóta árát. Mindezek pedig drágulást hoznak nem csak a földgáz, hanem a villamosenergia piacán is, ahol szintén számos tényező az áremelkedés irányába hat – vagyis aki arra számít, hogy októberig úgyis csökkennek majd az árak, bizony alaposan hoppon maradhat. Érdemes tehát minél hamarabb megkötni a szükséges szerződéseket.
Bár már épp boldogok vagyunk, hogy lassan magunk mögött hagyhatjuk a pandémiát és visszatérhetünk a normális életünkhöz, mielőtt azonban teljesen elfelejtenénk, nagyon fontos, hogy elgondolkodjunk a járvány tanulságain. Lehetséges, hogy a pandémia az (egyik) utolsó vészharangkondítás volt, hogy az életmódunk fenntarthatatlan, és magunk alatt vágjuk a fát. A járvány és a vele járó gazdasági válság azt üzeni, hogy a civilizációnk fennmaradása komoly veszélyben van. Ugyan a koronaválság a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válságot okozta, eddig a hivatalos adatok szerint legalább 3 millió életet követelt és nagyságrendekkel több ember testi és mentális egészségét nyomorította meg hosszú távon – mégis sok szempontból „szerencsénk” volt a SARS-CoV-2 vírussal. Egy nagyon fertőzőképes és sokszor sunyin, tünet nélküli állapotban, tehát észrevétlenül fertőző kórokozóról van szó, viszont más történelmi járványokhoz képest relatív alacsony a halálozási aránya, valamint soha nem fejlesztettek még ki egy járványra ilyen gyorsan több oltást is. Mivel évente már 4-5 új járvány jelenik meg az emberiségben, csak idő kérdése, hogy egy olyan kórokozó üsse fel a fejét, amelynek a fertőzőképessége vetekszik a SARS-CoV-2-ével, de kombinálja pl. az Ebola halálozási arányát vagy a HIV oltás fejlesztési nehézségeit.
A nominálisan történelmi rekordot hozó március után áprilisban még nagyobb volt a magyar lakosság lakáshitel-felvételi kedve: 108 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a háztartások, ebből 11 milliárd ment felújítási célra. Az MNB friss hitel- és betéti statisztikái szerint a személyi kölcsönök piaca is feltámadóban van, a vállalati hitelezés viszont még nem nyerte vissza járvány előtti formáját.
Hamarosan kezdődik az ötödik Műtárgyak Éjszakája Fesztivál, a műtárgy.com szervezésében, neves hazai intézmények bevonásával. A programsorozat június 17-19 között várja a művészetek szerelmeseit. A nyár legizgalmasabb háromnapos művészeti fesztiválján egyetlen bérlettel csaknem 50 helyszín és több mint 100 izgalmas program közül választhatják ki a számukra legérdekesebbeket a résztvevők.
Négy arany- és három ezüstérmet nyertek a magyar ingatlanfejlesztők az idei FIABCI World Prix d’Excellence elnevezésű Wall Street Journal által támogatott Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton. Első díjasok lettek a Párisi Udvar Hotel Budapest két kategóriában, a Metrodom Panoráma Lakópark és a Himalájában, Zanglában található szolár iskola. Második helyezés ért el a városligeti Millenium Háza, a MOME Campus és a XIII. kerületi Klapka Központ.
Egyetlen biztos nyertese van a pénzforgalomban a járványnak: az elektronikus, azon belül is leginkább a kártyás fizetés. A készpénzhasználat visszaszorításáról, az erős ügyfélhitelesítés tapasztalatairól, az azonnali fizetésről és a digitális jegybankpénz bevezetéséről (amely egyébként nem technológiai kérdés) is szó volt a Portfolio Financial & Corporate IT konferenciájának egyik délutáni panelbeszélgetésében.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.