A hideg évszak legnagyobb áramfogyasztású időszakaiban a hazai ellátás nagy részét rendszeresen behozatal fedezte, mégpedig a havi átlagos importarányt érdemben meghaladó arányban. A nagyobb importigényű időszakokban jellemzően nagyobb árak uralkodnak a nagykereskedelmi piacon, mint egyébként, vagyis a bőséges és olcsó hazai napenergia kiesésével az ellátás költségei megemelkednek. Ez azzal együtt igaz, hogy az adatok arra is rávilágítanak, az európai villamosenergia-rendszer egyre szorosabb összekapcsoltsága és a külföldi források növekvő bevonhatósága a rendszerterhelési csúcsok idején is képes korlátozni az árakat.
Az ellátás magasabb költségeit közvetlenül az Európai Unióban az egyik legmagasabb tarifát fizető vállalati áramfogyasztók, közvetve viszont a lakosság is viseli.
Gyakorlatilag a legdrágább időszakban vásárolunk, és amikor exportálunk, az ár messze az átlagár alatt alakult, ami jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar ipari fogyasztók áramköltségei jóval magasabbak például németországi társaikénál
- mondta Szatmári Gábor, a Montel Csoport közép- és kelet-európai piaci szakértője, kelet-európai értékesítési régióvezetője a tavaly őszi Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában.
Ahogy a villamosenergia-termelés egyre nagyobb részét nap- és szélerőművek adják, az időjárás a kereslet mellett a kínálatot is mind erőteljesebben befolyásolja. Magyarországon új energiatermelő egységekként szinte kizárólag naperőművek épültek az elmúlt években, a nemzetközi összevetésben is figyelemreméltó nagyságú hazai naperőmű kapacitásnak pedig közel felét háztartási méretű (HMKE) és saját célra termelő (SCE) napelemes rendszerek teszik ki, amelyek hivatalosan nem képezik a villamosenergia-rendszer részét.
Amikor az időjárási körülmények kedvezőek, a HMKE-k és SCTE-k termelése csökkenti a felhasználók hálózati fogyasztását, így a villamosenergia-rendszer terhelését. Sőt, ilyenkor gyakran exportra is jut az itthon megtermelt áramból, még ha meglehetősen nyomott áron is. A naperőművek hosszú távon is mérsékelték a magyar villamosenergia-ellátás importarányát, amely néhány év alatt a 30% körüli szintről nem sokkal 20% fölé süllyedt. Ha viszont felhős az idő, akkor a HMKE-k és SCTE-k termelése visszaesik - ahogyan az egyébként a villamosenergia-rendszer részét képező nagy, kereskedelmi célú (ipari méretű) napelemparkoké is - így tulajdonosaik hálózati vételezése, ezáltal pedig a rendszerterhelés is emelkedik.
Kellően alacsony külső hőmérséklet mellett ez elegendő ahhoz, hogy rekord szintre segítse a fűtési igény miatt amúgy is magas rendszerterhelést, és ez a hatás egyre erősödik, ahogy a napelemek és az elektromos fűtési megoldások terjednek.
A naperőművek hazai termelési mixen belüli nagy aránya miatt pedig a borult égbolt egyúttal a hazai villamosenergia-ellátás importigényének megugrásával is jár. A termelési és fogyasztási adatok alapján valami ilyesmi történt az aktuális fűtési időszak legnagyobb rendszerterhelési értékeit hozó időszakaiban is.
A jelenlegi fűtési időszak első rendszerterhelési rekorddöntésére még november 22-én került sor. Ekkor - a későbbi csúcsdöntésekhez hasonlóan - a dél körüli időszakban érte el a legnagyobb terhelést a magyar villamosenergia-rendszer, a 7450 megawattos (MW) érték pedig elég volt ahhoz, hogy átadja a múltnak az előző, 7441 MW-os történelmi rekordot (ami még 2024. január 22-én 17:15 és 17:30 között született).
A rekorddöntés idején, vagyis november 22-én a 12:00 és 12:15 közötti negyedórás időszakban a hazai nagy napelemparkok termelése összesen 132,48 MW volt,
vagyis az összesen közel 4 gigawatt beépített teljesítőképességű ipari naperőművek kihasználtsága mindössze alig több, mint 3% volt
- messze elmaradva a naperőművek 21,82%-os novemberi átlagos nappali kihasználtságától (termelésük a nap nagy részében pedig ennél lényegesen alacsonyabb volt).
Közben a napelempark-kapacitásnak mindössze kevesebb, mint tizenketted részét kitevő hazai szélerőmű-kapacitás termelése 238 MW, kihasználtsága pedig jóval 70% felett volt, ami jóval meghaladja a hazai szélerőművek éves átlagos 21-26%-os kihasználtságát (havi adat nem áll rendelkezésre). Ez esetben tehát Magyarországon szó sem lehetett a megújulókkal kapcsolatban gyakran emlegetett Dunkelflautéről (vagyis sötétszélcsendről). A jelenlegi 325 MW-os szélerőmű kapacitás azonban még magas kihasználtság mellett is csak mérsékelten képes érvényesíteni a napenergiát kiegészítő hatását.
A fentiek következtében az adott idősávban az importarány a bruttó rendszerterheléshez viszonyítva
valamivel 35% felett alakult, ami érdemben meghaladja a hónap egészének 25,2%-os, valamint a tavalyi év 24%-os nettó importszaldóját
- a HMKE-k és SCTE-k termelését nem beleszámolva.
Az időszak során a jelentős magyar importigény ellenére az áramtőzsdei árak viszonylag visszafogottak maradtak, köszönhetően a behozatalra rendelkezésre álló jókora importkapacitásnak, illetve a nemzetközi piaci kínálatnak. A HUPX másnapi órás árai ugyan nem feleltethetőek meg egy az egyben az ország importköltségeinek, de irányadónak tekinthetőek az egyre jobban konvergáló európai piaci árkörnyezetben.
A tavaly november 22-én a 12 és 13 óra között a HUPX másnapi piacán kialakult 121,66 EUR/MWh órás átlagár nagyobb, mint a 2024-es 101 EUR/MWh-s órás átlagár, de kisebb, mint a 163,72 eurós november havi átlagár, aminél egyébként az adott napon csak a 15 és 16 óra közötti átlagár volt magasabb (165,57 euró), annak ellenére, hogy az országos áramfogyasztás és -import egész nap magasan alakult.
Novemberben a legmagasabb magyar másnapi piaci órás átlagár 895,2 EUR/MWh volt, míg a legkisebb 44,17 EUR/MWh.
A novemberi csúcsdöntést követően szűk két hónapot kellett várni az újabb történelmi rendszerterhelési rekordra. Idén január 15-én 11:45 és 12:00 óra közötti negyedórás időszakban a MAVIR adatai szerint 7503 MW-ot, korábban nem látott szintet ért el a hazai villamosenergia-rendszer terhelése.
A szintén felhős időben a hazai naperőművek kihasználtsága ugyan valamivel magasabban alakult, mint a novemberi csúcsdöntés idején, de így sem érte el a 10%-ot, míg a szélerőművek kihasználtsága valamivel 15% felett alakult. A kiemelkedő áramigényt így ismét megközelítőleg 35%-ban importforrások fedezték az adott időszakban, ami magasabb, mint a január egészére vonatkozó átlagosan 28,3%-os importarány.
Ez alkalommal az árampiaci árak jelentősen meghaladták a novemberi rekorddöntés idején uralkodó jegyzéseket: január 15-én a 11 és 12 óra közötti idősávban 295,16 EUR/MWh átlagár alakult ki a HUPX másnapi piacán.
Ez az adott nap órás árai között is a magasabbak közé tartozik (bár nem egy órában jóval 300 euró fölött alakult az átlagár), a január havi 140 eurós átlagárat pedig több mint kétszeresen haladja meg.
A következő rekorddöntésre mindössze öt nappal később került sor, amikor is január 20-án 12:15 és 12:30 között a rendszerterhelés 7663 MW-ra nőtt. Az aktuális fűtési szezon három rendszerterhelési csúcsdöntése közül ez esetben a leginkább helytálló "sötétszélcsendről" beszélni, mivel a naperőművek mellett a szélerőművek is mélyen átlag alatti kihasználtsággal (6, illetve 5%) termeltek, így az importarány valamivel az előzőeket is meghaladva 36% felett alakult.
Az árampiaci átlagár ár a 12 és 13 óra közötti idősávban 171,39 EUR/MWh volt, ami ugyan magasabb a havi átlagárnál, de aznap egyáltalán nem számított kiemelkedően nagynak, ugyanis akadt olyan órája a napnak, amikor a jegyzés jócskán túlszárnyalta a 600 EUR/MWh-t is.
A 615,15 EUR/MWh-s ár egyben egész januárban a legmagasabb órás ár volt a HUPX másnapi piacán, míg a legalacsonyabb órás ár 13,57 EUR/MWh volt az év első hónapjában.
Az aktuális fűtési szezon legnagyobb magyarországi áramfogyasztást hozó időszakaiban tehát rendre átlag alatt alakult a hazai napenergia-termelés, miközben az importarány meghaladta az átlagot, a piaci árak pedig ugyan jellemzően szintén a magasabb tartományokban mozogtak, de elmaradtak a havi csúcsértékektől.
A legnagyobb havi piaci árak idején a hazai villamosenergia-rendszerterhelés - és import - is rendre magasan alakult, de nem feltétlen kiemelkedően: a novemberben legmagasabbnak számító (november 12-i) 895,2 EUR/MWh-s órás ár időszakában 7000 MW körüli rendszerterhelést és 40% körüli importarányt regisztrált a rendszerirányító; a decemberi (12-i) 850 eurós árrekord idején a rendszerterhelés 7000 MW alatt maradt, az importarány pedig valamivel 26% felett alakult (lényegében a havi 26,12%-os átlagnak megfelelően); januárban pedig (20-án) a 615,15 eurós árcsúcs idején 7400 MW-ot közelítette a rendszerterhelés, míg az importarány valamivel 30% fölött volt.
A fentiek aláhúzzák az egyre szorosabban összekapcsolódó európai villamosenergia-rendszer és piac meghatározó szerepét a hazai árak tekintetében is. Ahogyan az is, hogy a legalacsonyabb órás árak a magyar nagykereskedelmi villamosenergia-piacon jellemzően nem a legnagyobb hazai áramexport időszakában alakultak ki, bár ez utóbbi intervallumokban rendszeresen a havi átlagnál kisebb árszintek uralkodtak az áramtőzsdén.
Mindez megerősíti az energiatárolók és a villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelni képes egyéb megoldások fontosságát is, és azt, hogy ezek nem csak az ellátásbiztonság fenntartásában tehetnek jó szolgálatot egy növekvő arányban időjárásfüggő megújulókat tartalmazó rendszerben, hanem az ország kapcsolódó költségeinek optimalizálásában is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
