Miért nem nőtt a munkanélküliség világszerte, és miért látunk kedvező foglalkoztatási adatokat Magyarországon, ha a gazdaság gyengélkedett az elmúlt időszakban? Sokan feszegetik ezt a kérdést, ezért most utánajártunk, hogy pontosan milyen munkaerőpiaci folyamatok játszódnak le hazánkban.
Az idei recesszió után jövőre már növekedhet a magyar gazdaság. A közgazdászok azonban úgy látják, hogy a bővülés visszafogott lehet. A gazdaság motorjává a háztartások fogyasztása válhat, miután a dolgozók reálbére újra növekedhet. Ám sokat elmond a helyzetről, hogy a magyar élelmiszerárak EU-s szintre emelkedtek, miközben az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg az uniós mezőnyben. Ahhoz, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság, a fogyasztói bizalom érdemi javulására lenne szükség.
Japánt sok éven át messziről elkerülték a globális részvénypiaci befektetők, annak ellenére, hogy még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasága, világszínvonalú cégekkel és egy régi, jól szervezett részvény piaccal, melynek kapitalizációja második legnagyobb a világon. Az értékeltségek ugyan jó ideje alacsonyak voltak, de az ország neve összekapcsolódott a deflációval, a lassú növekedéssel és a részvényesek érdekeivel keveset törődő vállalatvezetési kultúrával. A japán gazdaság beleragadt egy alacsony, időnként negatív inflációval jellemezhető egyensúlyi állapotba, ahol a cégek jó része hatalmas pénztartalékokat halmozott fel anélkül, hogy ezt bármilyen formában a részvényesek szolgálatába állították volna. A befektetők hozzáállása Japánhoz az idén elkezdett megváltozni. 2023-ban rekord beáramlás volt tapasztalható az amerikai japán ETF-ekbe, a Nikkei pedig az egyik legjobban teljesítő tőzsdeindex volt. Olyannyira, hogy az értéke újra megközelítette az 1990-es évek eleji buborék idején elért csúcsát.
Egy hosszú évekig túlértékelt magyar lakáspiacot talált telibe a száguldó infláció és a megemelkedett kamatkörnyezet 2022-ben, hogy aztán ennek negatív hatásait jórészt a most magunk mögött hagyott évben éljük át. Évtizedes rekordok dőltek meg a lakások és a lakáshitelek piacán: a tranzakciószám 2013 óta nem volt ilyen alacsony, a lakásárak szintén tíz év után most csökkentek először. A 2008-as krach után három év kellett ahhoz, hogy reálértéken akkorát zuhanjanak a lakásárak, mint most egyetlen év leforgása alatt. Bár a lakáshitel-felvételek lefeleződése is a 2008-as pénzügyi válságot idézi, banki indikátorok egész sora bizonyítja, hogy 2023 nem egy újabb magyar hitelválság éve volt. Nem 2008 szelleme kísért minket, és várhatóan jövőre sem fog.
Kevés olyan termék van a köztudatban, aminek a létezése tulajdonképpen mindenkinek a hétköznapi életére komoly hatással van: például vélhetően nem fog egy alföldi étteremtulajdonosnak vagy egy budapesti fodrásznak fájni a feje attól, hogy már megint bezuhant a bitcoin árfolyama, de egy Vas vármegyei matematika tanárt vagy egy banki vezetőt is vélhetően jobb napjain hidegen hagyja a Netflix részvényárfolyama. Viszont heves arcrándulásokat és szemöldök-felhúzásokat okozhat mind a négy személynél az, ha a benzinkutak nagy totemoszlopain az előző hetinél tizen-huszon forintokkal magasabb árat látnak – márpedig idén erre több alkalommal is sor kerülhetett. De mégis mi alakította idén az üzemanyagárakat, milyen furcsaságok történtek, és miért leszünk januártól egészen új helyzetben?
Jól teljesítettek decemberben a tőkepiacok: a részvényárfolyamok emelkedésnek indultak, és bár van arra esély, hogy januárban is folytatódhat ez az emelkedés, az alapkezelők többsége szerint a növekedés később kifulladhat. Ennek az az oka, hogy bár az amerikai gazdaságról pozitív hírek érkeztek, a „puha landolás” esélye továbbra sem túlságosan magas. Emiatt több portfóliómenedzser is inkább elfordult a részvényektől, és biztonságosabb eszközökben helyezte el a pénzét.
A visszatérés éve volt ez a világ leggazdagabb embereinek. A Bloomberg Billionaires Index szerint az 500 leggazdagabb ember összesített vagyona 2023-ban 1500 milliárd dollárral nőtt, vagyis visszanyerték azt, amit tavaly elvesztettek, akkor ugyanis 1400 milliárdos mínusszal zárták az évet – írja a Bloomberg.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Hatalmas összegű pénzbeáramlás, a reálhozamok megjelenése, a kötvényalapok térhódítása és az újabb és újabb szabályozói elvárások jellemezték a 2023-as évet az alapkezelői piacon, de vajon miről fog szólni 2024? A Portfolio megkérte a legnagyobb hazai alapkezelők vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2024-re.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2023-at saját alapkezelője és az alapkezelői szektor szempontjából? 2. Mit tekint saját alapkezelője és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2024-re? 3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2024 saját alapkezelőjénél, illetve az alapkezelői szektorban?
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
A várakozások szerint jövőre sokkal jobb lesz a gazdasági helyzet Magyarországon, de a jövőt sok bizonytalanság és kockázat övezi: arra voltunk kíváncsiak, melyek a legfőbb kockázatok, makroelemzőket kérdeztünk erről. A közgazdászok azonban figyelmeztetnek, hogy az infláció magas szinten ragadásának nagy a veszélye, akárcsak annak, hogy a reálgazdasági teljesítmény is csalódást okoz jövőre. Emellett kívülről is érhetik sokkok a magyar gazdaságot.
Aki nem tanul a válságok korából, az a konjunktúra idején is legfeljebb a szerencsében bízhat. Bár a monetáris lazítást már javában árazza a piac, egyelőre csak a befektetők mozgatják a tőkét a kötvényektől a részvények felé. Mire az alacsony kamatok megérkeznek a reálgazdaságba, addigra várhatóan nagy mennyiségben hozzáférhető lesz az uniós pénz is, ezzel együtt a pandémia és a háború előtt látott lehetőségekre, kitörési pontra alighanem 2025-ig várni kell.
Akciónk időközben lejárt. A korábbi akció keretében 33% kedvezménnyel, 19 900 forintért lehetett előfizetni egy évre a Portfolio Signature programra, így más szolgáltatások mellett hozzáférhetővé váltak kiemelt elemzéseink, lapunk cikkarchívuma és online Signature-klubjaink.
A Portfolio hagyományainak megfelelően a nyolc legnagyobb hazai biztosító első számú vezetőjét arra kértük év végén, értékeljék a mögöttünk álló esztendőt és adjanak előrejelzést 2024-re. Alábbi kérdéseinkre válaszoltak a biztosítóvezérek:
1. Hogy értékeli 2023-at saját biztosítója és a biztosítási piac szempontjából?
2. Mit tekint saját biztosítója és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2024-re?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2024 saját biztosítójánál, illetve a biztosítási szektorban?
Az amerikai munkáltatók a Federal Reserve felmérései alapján 2024-ben várhatóan kevesebb embert vesznek fel, ami a jelentések szerint a munkaerőpiac esetleges lehűlését és a béremelkedések lassulását jelzi. Mindez pedig abba az irányba mutat, hogy az amerikai jegybank elkezdheti a lazítást, és összejöhet a puha landolás az amerikai gazdaságban.
A vártnál nagyobb mértékben élénkülhet a fogyasztás, az EU-val történő kiegyezés után gyorsan lehívhatjuk a felszabaduló forrásokat, miközben a külső környezet is kedvezőbb lehet – csak néhány a több pozitív kockázat közül, amely a 2024-es évet övezi a magyar közgazdászok szerint. Ha az optimista szcenáriók válnak valóra, a magyar gazdaság növekedése nagyobb lehet a vártnál, az infláció gyorsabban csökkenhet, mint azt most gondoljuk.
A Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb előrejelzésében visszafogta a jövő évre vonatkozó növekedési várakozásait. Értékelésében azt is jelezte, hogy várakozása szerint a lakossági fogyasztás az idei visszaesés után lassabban áll helyre. A jegybank az inflációs jelentésében külön részben magyarázza meg, hogy miért várja a háztartások költekezési szándékának visszafogott ütemű élénkülését.