Joe Biden és a demokraták népszerűsége szabadesésben van, ezért egyre többen kongatják a vészharangot a párt közelében, hogy nemcsak a 2022-ben esedékes félidős választásokat veszíthetik el, hanem a 2024-es elnökválasztást is. Mások szerint aggodalomra semmi ok: természetes, hogy egy ambiciózus tervekkel érkező elnök népszerűsége az első időkben hanyatlik, ahogy az is, hogy a kormányzó párt elveszti a félidős választásokat. Kell-e aggódniuk a demokratáknak? Pro és kontra.
Csaknem két év eltelt a koronavírus-járvány kitörése óta és még mindig pusztít a vírus a világban, most épp Európában állítva hatalmas kihívást elé az egészségügyi rendszert, ráadásul megjelent egy új szupervariáns, ami aggodalommal tölti el a szakértőket. De eljöhet hamarosan az az idő, amikor már nem csak az oltásokkal, hanem gyógyszerekkel is felvehetjük a harcot a Covid-19 betegség ellen. A közelmúltban ugyanis jó hírek érkeztek, a kedvező klinikai vizsgálati adatok után két amerikai gyógyszergyártó óriás is benyújtotta az engedélykérelmet a felügyeletnek a koronavírus-gyógyszerére.
A drogkereskedőkkel, köztük a hírhedt mexikói sinaloai kartellel is összejátszó, egyfajta narkóállamot kialakító hondurasi kormányzó párt 12 éves uralmának vethet véget a közép-amerikai ország mai elnökválasztása. Jó esélye van ugyanis a győzelemre a baloldali összefogás jelöltjének, aki egy korábbi, puccsal eltávolított államfő felesége, és így az ország első női elnöke lehet. A hondurasi elnökválasztás két szempontból is fontos az Egyesült Államok számára: a latin-amerikai állam egyrészt az USA déli határainál megjelenő migránskaravánok legfőbb küldő országának számít. Másrészt a baloldali elnökjelölt közelítené Pekinghez országát, amely eddig nem Kínával, hanem Tajvannal tartott fenn diplomáciai kapcsolatot. A Peking által érvényesített „egy Kína elv” miatt így könnyen lehet, hogy újabb ország ismeri el Tajvan helyett Kínát, ami Peking befolyását erősítené a hagyományosan az USA érdekövezetének számító Közép-Amerikában.
Mint a megváltó ige, úgy terjed az interneten a gibraltári példa - az oltást elutasítók aktuálisan kedvenc érvelése szerint a parányi területet letarolta a koronavírus, és annak ellenére kellett lezárni Gibraltárt, hogy 119%-os az átoltottság. Ennélfogva itt a döntő bizonyíték, hogy a vakcinák nem működnek, nincs értelme erőltetni az oltást - mondják. Ha a gibraltári helyzet valóban így festene, az bizony problémát jelentene, és tényleg el kéne gondolkodni azon, hogy mennyire támaszkodjunk a vakcinákra. Nagy szerencse, hogy a népszerű állításból konkrétan semmi nem igaz.
Sokat hallunk a magyar családtámogatási rendszer számtalan eleméről és bőkezűségéről, s a családonként elvileg igényelhető összegek valóban sokszor százezres, sőt több tízmilliós magasságokban járnak. De vajon mennyit jelent ez valójában egy átlagos magyar család számára, hogyan aránylik az utóbbi évtizedben a dolgozók által előállított bruttó hazai termékhez, és valóban kimagasló-e európai összehasonlításban? Az adatok közelebbi vizsgálatával nyert kép korántsem meggyőző.
Elsőre talán szemöldök cincáló lehet a 2021-2022-es szállodaprojektek listáját olvasni egy olyan élethelyzetben, amikor kéthetente felváltva hallunk kellemesebb vagy éppen vészjóslóbb híreket arról, hogy "a 2019-es szintre tért vissza a turizmus, de csak vidéken" vagy hogy "a budapesti szállodák már 50%-on üzemelnek". Ezután pedig már érkezik is a rossz hír és a "vírus felfutásával újra rettegnek a szállodások" hiszen a külföldi bezárkózások miatt "sorra mondják vissza a szobafoglalásokat". Nem is fér hozzá kétség, hogy a gyorsan változó járványhelyzet, illetve az ezzel összefüggő szigorítások madzagon rángatják a hazai szállodaipart. A nagy bizonytalanság mellett viszont úgy tűnik, hogy a tapasztalt tulajdonosok és üzemeltetők egyáltalán nem ragadnak bele ebbe a rövid távú szemléletbe, és töretlenül haladnak afelé, hogy majd amikor (a varázsgömbök szerint) 2023-2024-ben egészséges szintre ugrik a vidéki, és fővárosi turizmus, akkor egy vadi új hotellel várják tárt karokkal az utazókat. Lássuk milyen hotelcsodák várnak ránk még 2021-ben és 2022-ben!
Egyre több jel utal arra, hogy küszöbön áll egy új kétpólusú világrend, amelyben az Egyesült Államok kerül szembe Kínával. Ahogy a hidegháború idején, úgy most sem valószínű, hogy a két vezető nagyhatalom egymással közvetlenül háborúba keveredjen, ám a konfliktus más országokba való kihelyezése már megfigyelhető. A konfliktus legforróbb pontja Tajvan kérdése, amelyet jelenleg 15 ország ismer el hivatalosan. A hagyományosan az amerikai érdekszférába tartozó Hondurasban, amely a Tajvant elismerő kevesek egyike, vasárnap választások lesznek, és a győzelemre esélyes jelölt már bejelentette, Pekinget választaná Tajpejjel szemben. Ehhez azonban még az Egyesült Államoknak is lesz egy-két szava. A Tajvannal a diplomáciai kapcsolatokat két éve megszakító óceániai szigetországban, a Salamon-szigeteken pedig a héten lángolt fel konfliktus a Kína-párti központi vezetés és a Tajvan-párti legnépesebb sziget között. Vajon a jövőben új Koreára és Vietnamra készülhetünk?
2008. január 1-je óta 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ez az eredendően is dermesztően alacsony minimálnyugdíj az azóta megállapított és a jövőben majd megállapítandó nyugellátásokra egyaránt vonatkozik, így alighanem az egész világegyetemben - amelynek alapállapota a folytonos változás - egyedülálló módon már 14 éve változatlan. 2021. január 1-jétől ráadásul megszűnt a 28 500 forintos minimálnyugdíj alkalmazhatóságára vonatkozó időbeni korlátozás, vagyis akár örök időkre (vagy a következő rendeletmódosításig) érvényben maradhat a 28 500 forintos összeget rögzítő szabály.
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza kilométerenként 1,4 milliárd forinttal drágábban épülhet meg, mint a szerbiai szakasza, és mivel csak meglepően kismértékű, 10-12%-os terherforgalom-növekedést okoz majd, így 2025-től évi 766 millió forintnyi (!) plusz vámbevétele lehet a magyar államnak, ezért a beruházás magyar szakaszának megtérülése a 750 milliárd forintra tervezett beruházási költség mellett 979 évre (!) tehető – derül ki az Investigate Europe újságírói által a Telexen közzétett hosszú oknyomozó riportból.
Ahogy arról már többször is beszámoltunk, az új, több mint 30 mutációval terjedő koronavírus-változat felbukkanása apropóján már-már pánikszerű a hangulat a világ tőzsdéin, nagyot esnek a vezető európai tőzsdék, de a keresleti félelmek közepette az olajat is adják a befektetők, még a kriptovaluták sem bizonyulnak jó menedéknek. Van azonban egy szegmens, aminek kimondottan kedvez a válságból való kilábalás reményét hátrébb szorító szupervariáns megjelenése: ez nem más, mint az "otthonmaradós" részvények.
A demokrata szavazók közel fele új jelöltet akar 2024-ben, a helyezkedés pedig már beindult a Demokrata Pártban. Amennyiben Joe Biden újraindul, valószínűleg várniuk kell 2028-ig, de az elnök kora okot adhat a felkészülésre. Ahogyan írtuk, a lehetséges republikánus jelöltek már gőzerővel készülnek 2024-re, most pedig lássuk a demokraták feltörekvő reménységeit, akik a Fehér Házba vágynak!
Mind az átlagos, mind a luxusingatlanok piaca szárnyal az Egyesült Államokban. Ennek oka részben a pénzeső, részben a koronavírus miatt az olyan otthonok keresése, amelyekben nem kell keresni semmilyen kompromisszumot, ha éppen hetekig, hónapokig karanténban kell majd üldögélni. A befektetők folyamatos trendben tartották azokat a részvényeket, amelyek ennek a piacnak a hullámán ülnek, de tegnap egy kis pihenő után újult erővel kezdték vásárolni ezeket. A technikai elemzés segítségével megnéztünk néhányat, amelyek ígéretesnek tűnnek a következő hónapokra.
Központi témája az inflációs nyomás a Portfolio mai Private Investor Day 2021 rendezvényén, illetve az, mi nyújthat védelmet a befektetőknek egy ilyen környezetben. Jó választás lehet például egy tőkeáttétellel bíró, prémium kategóriás ingatlanalap Pozsgai Gábor, a Diófa Alapkezelő értékesítési igazgatósági tanácsadója szerint.
Az idei évben a hazai prémium banki piac folytatta a privátbanki piacot messze meghaladó bővülését, és idén év végére a szektor teljes kezelt vagyona jelentősen meghaladhatja a 6 ezer milliárd forintos szintet - mondta a Portfolio-nak Szabó Sándor, az SPB Befektetési Zrt. prémium banking igazgatója és igazgatósági tagja. A szakember szerint népszerűek az ESG-befektetések, de a kiberbiztonságba is sokan fognak fektetni 2022-ben.
2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.
Októberben a vidéki árcsökkenés miatt országosan tovább lassult, a fővárosban viszont gyorsult a lakbérek év eleje óta tartó emelkedése: az előbbi viszonylatban 0,4, Budapesten 1,4%-kal drágultak a kiadó lakások az előző hónaphoz képest. A fővárosban a januári mélypontot 12, az előző év azonos időszaki szintet 7,9%-kal haladták meg az árak. A kerületcsoportok közül január óta a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb (13%-os) lakbéremelkedés - derül ki a KSH-Ingatlan.com lakbérindexéből.
Reggel számoltunk be róla, hogy előzetes megállapodást kötött Jászai Gellért befektető társasága, a KZF Vagyonkezelő, a 4iG és a Rheinmetall. A megállapodás eredményeként a német világcég részvényvásárlással és tőkeemeléssel 25,1 százalékos tulajdont szerezhet a 4iG-ben, amellyel a társaság legnagyobb nemzetközi stratégiai befektetőjévé válhat.
Tudnak majd miből válogatni azok a tőzsdei befektetők, akik az elektromos autózásra fogadnának, valóságos IPO-hullám jöhet a következő években az iparágban. A Bank of America elemzője szerint 2023 végéig mintegy 100 milliárd dollárt vonhatnak be a szektorban tevékenykedő vállalatok a világ részvénypiacain – írja a Bloomberg.
Egyértelműen visszapattant a kiskereskedelmi szektor hazánkban, miután tavaly jelentős zuhanáson ment keresztül az ágazat a koronavírus okozta lezárások hatására. Az Auchan Korzókat üzemeltető Nhood Services Hungary Kft. adatai szerint az Auchan hipermarketek forgalma visszaesett tavalyhoz képest. A kiskereskedelemben tarol a szépségápolás és az egészségmegőrzés.
2022. június 1-ig tervezi meghosszabbítani a rendeleti úton történő szabályozást lehetővé tevő veszélyhelyzetet a kormány - derül ki az országgyűléshez benyújtott, 62 oldalas salátatörvényből. A jogszabály több egyéb fontos intézkedést is tartalmaz.
