A volt pénzügyminiszter az MTV ma reggeli műsorában az elkövetkezendő évek adórendszerbeli változásaival kapcsolatban kifejtette: az üzleti szféra számára versenyképességi szempontok miatt hasznosabb lenne, ha először a munkáltatói terhek csökkennének, és az iparűzési adó nem csak 2008-ban, hanem korábban szűnne meg. A KPMG adópartnere szerint az ÁFA-csökkentésnek viszont csak ezek után kellene bekövetkeznie, azaz az 5 éves adócsökkentési programban bekövetkező változtatások sorrendjét módosítaná.
Már-már hihetetlenül egységes az elemzői-alapkezelői kar abban, hogy mi várható az elkövetkezendő két kamatmeghatározó ülésen Magyarországon. Ez azonban csak a látszat, szinte minden elemző sóhajtással és rövid szünetet követően kezdte válaszát. A portfolio.hu tegnap délutáni felmérésében mind a 21 szakértő változatlan kamatszintre (6%) számított a jövő hétfői Monetáris Tanács ülésen. Egy hónappal ezelőtti felmérésünkben a megkérdezettek közel fele reális lehetőségnek tartotta, hogy az év utolsó két hónapjának valamelyikében bekövetkezhet még egy kamatcsökkentés. Legvalószínűbb pályaként ma ezzel már csupán két elemző számol, azaz a 2005-ös esztendőt 6%-os kamattal búcsúztathatjuk.
Igen érdekes, hogy a piaci folyamatok és az elemzői várakozások gyakorlatilag elváltak egymástól: az árazások alapján a szereplők felkészültek egy 25 bp-os akár jövő hétfői kamatemelésre is (tegnapi 3 hónapos hozam 5 bp-tal 6.31%-ra emelkedett), míg ezt egyértelműen egyik megkérdezettünk sem várta (de néhányan nem zárták ki).
Egyre élesebb lehet a feszültség az Európai Központi Bank (EKB) és a nagyobb európai államok pénzügyminiszterei között. Jean-Claude Trichet pénteki beszédében egyértelmű indikációt adott, hogy az EKB következő ülésén december elsején már kamatot emelhet. A kamatpolitika szigorítása elsősorban Németországnak nem tetszik, de az olaszok sem örülnének neki.
Lengyel zloty, illetve szlovák korona vételt ajánl forint eladás mellett ügyfeleinek a világ egyik legnagyobb bankcsoportja, az HSBC. A múlt hét végi elemzői ajánlás szerint a lengyel belpolitikai feszültség enyhülésével a befektetők figyelme ismét a gazdasági fundamentumok felé fordulhat, aminek következtében a 3.98 körüli zloty/euró körüli kurzus 3.90-ig visszaerősödhet. Ezzel szemben a tovább erősödő költségvetési aggodalmak miatt a forint egyre nagyobb veszteségeket szenvedhet el az euróval szemben. A bank év végi célára 260 forint/euró a jelenlegi 252-253 körüli árfolyam-szinttel szemben (kb. 3%-os forintgyengülés).
A Monetáris Tanács 12 jelen lévő tagja közül Adamecz Péter és Auth Henrik MNB-alelnökök 25 bp-os kamatemelésre szavaztak a Tanács október 24-i, legutóbbi kamatmeghatározó ülésén - derül ki a most közzétett jegyzőkönyvből. A gazdasági és pénzügyi folyamatok áttekintése után a Tanács a jegybanki alapkamat szinten tartását és egy 25 bázispontos kamatemelés lehetőségét vitatta meg. 10 tag az irányadó ráta 6%-on való tartására voksolt. Most először tették név szerint is közzé a szavazatokat. Bánfi Tamás hiányzott az ülésről.
A forint napközben viszonylag szűk sávban a 250-es árfolyamszint körül mozgott az euróval szemben. Az állampapírok másodpiacán mérsékelt, jellemzően 3-5 bp-os hozamcsökkenések következtek be. Különösebb piacmozgató hír ma nem látott napvilágot, a zltoy sem produkált hektikus mozgásokat a közös európai fizetőeszközzel, de a forint ezt a visszafogott mozgást is lekövette.
A forint délelőtt erősödött az euróhoz képest, melyben a zloty húzóerején kívül a múlt pénteki kedvező inflációs adatnak is szerepe lehetett. Az állampapírok másodpiacán a referencia-lejáratoknál vegyes irányú mérsékelt (3-5 bp-os) hozamelmozdulások látszanak a múlt péntek késő délutáni szintekhez képest. Lengyelországban úgy tűnik, kezdenek megnyugodni a kedélyek, a múlt csütörtöki parlamenti bizalmi szavazás sikerére a pénteki piaci szünnap miatt először csak ma tudtak reagálni a befektetők: a zloty erősödött, a kötvényhozamok jelentősen 20-25 bp-tal csökkentek.
A forint az euróval szemben a reggeli stabil nyitást követően mintegy egy egységgel a 251.50-es szintig gyengült, majd kisebb korrekció után a nap további szakaszában 251 körül cserélt gazdát a két fizetőeszköz. A dollárral szemben ennél figyelemre méltóbb események következtek be: a zöldhasú több napja tartó folyamatos erősödése nyomán a kurzus ma napközben a 215-ös szint fölé is szaladt, míg késő délután is a 214.50-2150-ös sávban ingadozik a kurzus. Hasonlóan gyenge forinttal tavaly május közepén találkozhattunk utoljára. Érdemes megjegyezni, hogy ma a régiós piaci aktivitás az elmúlt napoknál is alacsonyabb volt, mivel az amerikai és a lengyel piac is zárva tartott. A zloty a tegnapi lengyel parlamenti bizalmi szavazást követően (felállhatott a kisebbségi kormány) kissé erősödött, ma napközben 4.02-4.03 körül nagyobb ingadozások nélkül ingadozott az euróval szemben.
Pozitív meglepetésnek értékelte a mai inflációs számokat Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A csökkenő maginfláció véleménye szerint egyértelműen jelzi az inflációs folyamatok kedvező irányát. Az adminisztratív intézkedések miatt (ÁFA csökkentés) 2006-ban 2% alá kerülhet a fogyasztói árindex, 2005 decemberére 3% körüli érték várható.
A vártnál lényegesen alacsonyabb volt októbertben az infláció. A konszenzusnak számító 3.5% helyett az index 3.2% lett. A fogyasztói árak az előző hónaphoz viszonyítva összességükben nem változtak. A maginfláció az előző hónaphoz képest 0.1%, 2004. októberhez viszonyítva pedig 1.4% volt. Az első tíz hónapban, átlagosan 3,6%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Októberben az előző év azonos időszakához képest 3.5%-ot tehetett ki az infláció, ami 0.2%-ponttal lenne kisebb a szeptemberi értéktől - derül ki a portfolio.hu 10 szakértő megkérdezésével végzett felméréséből. Decemberre enyhén magasabb árindexre (3.7%) számítanak a megkérdezettek, de még ez is azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank kényelmesen teljesíti az idei év végére kitűzött 4%-os inflációs célját.
A szakértők véleménye szerint a jegybank esetleges idei óvatos (25 bp-os) kamatmérséklésében a csökkenő októberi, illetve a várhatóan szintén kedvező további hónapok inflációs adatai nem, sokkal inkább a forint/euró árfolyam, illetve a kötvénypiaci hozamok játszhatnak szerepet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az átmeneti hatások miatt (januári ÁFA-csökkentés) az MNB már a 2007-es 3%-os folyamatos inflációs céljára koncentrál.
Ma reggel ismét a 248 körüli szintig süllyedt a forint, de múlt csütörtökhöz hasonlóan most sem sikerült tovább fokozni a másfél hónapos árfolyamcsúcsot. A jegyzések a 248-248.50 közötti sávban járnak, az enyhe forinterősödésben a zloty-nak is hatása van. Az állampapírok másodpiacán az 1 éves és hosszabb lejáratoknál 3-5 bp-os hozamcsökkenések látszanak tegnap estéhez képest. Ma piacmozgató hírre nem számítunk, fontosabb belföldi makroadat pénteken lesz leghamarabb (októberi infláció).
Míg a legutóbbi kamatmeghatározó ülésen két lehetőség szerepelt a Monetáris Tanács (MT) előtt, mostanra ez a helyzet háromesélyessé vált - mondta el a Napi Gazdaságnak Bihari Péter, a tanács egyik tagja. Annak ellenére, hogy a jövő év eleji ÁFA-csökkentés miatt a forinteszközökre fizetendő reálkamat jelentősen tágulhat, mégsem valószínű, hogy folytatódhat az MNB kamatcsökkentési sorozata, mivel a világ vezető jegybankjai a londonin kívül (további) kamatemelésben gondolkodnak - véli Dwyfor Evans, a Bank of America londoni elemzője a lapnak nyilatkozva. Claire Dissaux, a párizsi Calyon szakértője szerint legfeljebb egy 25 bp-os kamatcsökkentésre van még tér, és befejeződik a magyar kamatmérséklési sorozat.
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet novemberi értékelése szerint a gazdasági növekedés üteme a harmadik negyedévben tovább emelkedhet, míg az egyensúlyi mutatók javulására nem lehet számítani.
Összességében Szlovénia mellett Magyarország számít a 10 új EU-tagállam között a leginkább euró-támogatónak az Eurobarometer által szeptember 2. és 15. között készített és ma közzétett felmérés alapján. Hazánkban pontosan 1000 magyart kérdeztek meg véleményéről, akik közül az átlagnál több, 83% már látott, 55% pedig használt is euró-bankjegyet. A megkérdezetteknek ugyanakkor csak 3%-a vallotta magát nagyon jól, 33% viszonylag jól tájékozottnak az euró kérdésében. 53% szerint nem igazán jól informált, míg 9% tájékozatlannak mondta magát. Úgy látszik, hogy ebben a témában nem hagyjuk az utolsó pillanatra a felkészülésünket: csupán 4% válaszolta azt, hogy elég csak néhány héttel a konkrét pénzcserét megelőzően információt gyűjtenie, 37% szerint néhány évvel előtte már meg kell ezt tennie.
A magyar gazdaságot terhelik a legjelentősebb lefelé ható kockázatok a kelet-európai EU-térségben - áll az Economic Intelligence Unit (EIU) elemzésében. A világgazdaság növekedése jelentősen lassul, de még mindig robusztus marad.
Két részes sorozatunk első részében az euró bevezetésének elméleti hátterét vizsgáltuk meg a mögötte álló közgazdasági logikát középpontba állítva. Azt állítottuk, hogy az euró bevezetését a gazdasági felzárkózás szakasza kell hogy megelőzze (reálkonvergencia), mellyel párhuzamosan törekedni kell az egyensúlyi mutatók javítására, az ún. maastrichti konvergenciakitériumok teljesítésére is. Az esetleges ellentétek mellett is törekedni kell a két folyamat harmonizálására. Ahhoz, hogy a közös pénz a legnagyobb előnyöket hozza, ahhoz a valutaunió országainak ún. optimális valutaövezetet kell alkotni, melynek legfontosabb jellemzője a munkaerő, tőke, technológia szabad áramlása illetve a rugalmas áralkalmazkodás. Azt állítjuk, hogy a magyar gazdaság jelentős nyitottsága és a relatív fejlettségi mutatók, a jogharmonizációk alapján egyre közelebb kerültünk ahhoz, hogy az euró valóban egy hasznos elemévé váljon a hazai gazdaságnak is. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy pontosan hol is állhatunk a konvergenciában illetve néhány izgalmas gyakorlati kérdésre keressük a választ.
A Marketing Centrum reprezentatív felmérése szerint a hazai lakosság 42%-ának fogalma sincs arról, hogy milyen következményekkel jár az euró hazai bevezetése. A bizonytalanságok ellenére 10-ből 8-an szívesebben fizetnének a kasszánál euróval, ugyanakkor azt viszonylag kevesen tartják fontosnak, hogy mikortól. Hiába a folyamatos és egyre kiélezettebb politikai vita az euróról, a tájékozottság minimálisnak tűnik, így az emberek többsége hajlamos a populista, a közgazdasági logika alapvető elemeit is nélkülöző kisarkított véleményeket sajátjának vallani. Az euró bevezetése ugyanakkor közös cél kell hogy legyen, ami közös munkát igényel: szakszóval társadalmi konszenzusra van szükség. Emiatt fontos, hogy értsük azt, mit is jelent a közös pénz, mit kell tennünk és ennek gyümölcsei milyen módon jelentkeznek majd.
Mielőtt részletes vizsgálódásba kezdenénk, hogy mit is jelent az euró bevezetése, milyen feltételeket kell teljesíteni és emögött milyen gazdasági logika húzódik meg, három megállapítást tennénk:
Magyarországnak érdekében áll az euró bevezetése
A felkészülés során a reál- és nominális konvergenciára együtt kell figyelmet fordítani
Az euró bevezetéséhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedések többségét az egyensúly javítása és a versenyképesség fokozása érdekében egyébként is meg kellene tenni
Az euró bevezetési feltételeit nem kívánjuk azonosítani néhány makrogazdasági adattal, az euró-zóna nem néhány maastrichti számnak való megfelelést jelenti. Ezen kritériumok mellett és helyett inkább a közgazdasági összefüggéseket hangsúlyoznánk néhány egyszerű elméleti megfontoláson keresztül. Választ keresünk, hogy miért is kell az euró bevezetéséhez alacsony infláció, mérsékelt költségvetési hiány, miért veszélyes vagy éppen miért nem az önálló árfolyampolitika feladása. Írásunk első részében elsősorban az elméleti megközelítéssel foglalkozunk, a második részben a hazai sajátosságokat tekintjük át néhány konkrét kérdés vonatkozásában is.
A határozott hiánylefaragási ígéretek ellenére jelentős felfelé mutató kockázatokat látunk a 2006-os költségvetési hiány kapcsán, az euró-bevezetés szempontjából releváns ESA-95 szerinti hiány jövőre a GDP 10%-a fölé is emelkedhet. Véleményünk szerint a forint euróval szembeni gyengülése egyelőre csak fokozatos marad, és meglátásunk szerint Járai Zsigmond MNB-elnök kamatemeléssel kapcsolatos megjegyzései nem a teljes Monetáris Tanács álláspontját tükrözik - írja elemzésében a Morgan Stanley londoni szakértője, Oliver Weeks.
A költségvetés terén nem látunk esélyt a javulásra, ugyanakkor nem számítunk arra, hogy a globális befektetői környezet érdemben romlana, az inflációs folyamatok pedig továbbra is kedvező képet mutatnak, így továbbra is látunk teret egy magyar kamatcsökkentésre. Ez a tér azonban nagyon korlátozott, és amennyiben a kötvényhozamok tovább emelkednek a világban, a magyar kamatcsökkentési sorozat bizonyára véget érhet - írja Lars Christensen, a koppenhágai Danske Bank elemzője rövid piaci kommentárjában.
