Keresett kifejezés: magyar német fórditó | Találatok száma: 297 Új keresés
Miközben a nemzetközi befektetői hangulat napok óta fokozatosan javul az amerikai jegybanktól várt újabb monetáris élénkítő csomag esetleges holnapi bejelentésétől fűtve, aközben az egyik legfontosabb magyar országkockázati mutatószám, az 5 éves CDS-felár idei csúcsa közelébe emelkedett ma. Ez azért is furcsa, mert közben a forint az euróval szemben stabil, és a devizakötvényünk felára is lényegesen kedvezőbb piaci megítélést sugall.
A decentralizált energiatermelés nem csodafegyver, önmagában nem jelent hatékonyságnövekedést az energiatermelésben. A helyi adottságok figyelembevételéből nem következik feltétlenül, hogy helyben kell termelni az energiát. Ráadásul a vezető uniós országok atomenergiát felváltó beruházásai elszippanthatják a szabad tőkét, így veszélybe kerülhetnek az ambiciózus magyar tervek. Ha csak a 200 milliós kiserőművi projektekre épül a nemzeti stratégia, akkor heti egyet kellene beindítani, hogy teljesüljenek a 2020-as célok - figyelmeztetnek a Dalkia Energia szakértői. Az alábbiakban a társaság energiastratégiával kapcsolatos észrevételeit tartalmazó közleményét olvashatják változatlan formában.
A gyártás, valamint az idegenforgalom és a szállodaipar várakozásainak köszönhető, hogy a magyar munkaerő-piaci mutató - ha csekély mértékben is - pozitív kilátásokat mutat a harmadik negyedévre - derül ki a Manpower munkaerő-piaci felméréséből, amelyet kedden juttatott el az MTI-nek.
Reális -e a befektetők határtalan lelkesedése Lengyelország iránt? Valóban sokkal vonzóbb a lengyel piac mint a magyarországi? A jelenlegi ingatlanpiaci tranzakciós hozamszintek és a befektetési volumen alakulása is azt mutatja, hogy a nemzetközi intézményi befektetők egyértelműen attraktívabbnak tartják ma a varsói és a prágai ingatlanpiacot a budapestinél. Írásunkban arra kerestük a választ, hogy meg lehet -e magyarázni fundamentálisan a jelenlegi árazásbeli különbségeket.
Az adócsökkentéseken keresztüli gazdasági gyorsulásra alapozott eddigi magyar gazdaságpolitika egyértelműen hibás volt, most azonban kedvező, hogy a szerkezetei reformok sorozatán keresztüli útra tért át a kormány - értett egyet a HBLF által ma szervezetett pénzügyi konferencián Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, Bod Péter Ákos, professzor, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, illetve Kovács Árpád, az SZTE professzora, az Állami Számvevőszék volt elnöke. Zsoldos István, a MOL vezető közgazdásza szerint az eddigi könnyű lépések, az adókulcsok és bázisok ide-oda tologatása után most már a nehezebb lépések, a szerkezeti reformok következnek, amelyek sok feladat összehangolását igénylik és emiatt a hibázás lehetőségét is magukban hordozzák.
Míg Kovács Árpád szerint az elmúlt egy évi költségvetési lépések miatt távolodott Magyarország az eurózóna kétes hírű, perifériához tartozó országaitól, addig Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy inkább közeledett. Utóbbit arra alapozza, hogy kimutatható: a magyar gazdaság szoros együttmozgása a német gazdasággal az utóbbi években csökkent. Meglátása szerint emiatt a magyar gazdaság elkezdett leszakadni és ha ez fennmarad, akkor a perifériához való sodródás fog bekövetkezni. Bokros Lajos, a CEU professzora előadásában azt emelte ki, hogy Magyarországot mostanában már nem feltétlenül a visegrádi országokhoz, hanem a balkáni országokhoz sorolják a gazdasági csoportok képzése során.
A befektetők számára látszólag a legnagyobb bizonytalanságot az infláció jelenti, mindenki retteg attól, hogy a jegybankok likviditásbővítése az inflációt megemeli, én azonban nem aggódom - mondta el Ad van Tiggelen, az ING Investment Management vezető stratégája a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szakértő szerint a világgazdaság megváltozott, a következő években mérsékelt gazdasági növekedés lesz jellemző. Mivel ezt meghaladóan a társadalom öregedése a fogyasztói szokások megváltozásával jár, inkább dezinflációs hatásokkal kell számolni, persze ha nagyobb kínálat oldali sokk nem éri a világot. Tiggelen szerint a részvénypiacokban már nincs sok erő, az év hátralevő részében még kisebb emelkedés azonban elképzelhető. Az ING IM-nél alapvetően a magas hozamú kötvényeket, és az osztalékpapírokat ajánlják, hiszen a kötvénypiacon nem látnak problémákat, a részvénypiacon pedig a ciklikus részvények ideje lejárt.
Egységes európai adó kivetését sürgeti Janusz Lewandowski, az EU költségvetési biztosa. Az egyik elképzelés, hogy az áfa-kulcsok felemeléséből származó többletet szednék be, de továbbra is napirenden van a pénzügyi tranzakciók megadóztatása is.
Szabályozói iránymutatásra várnak a biztosítók Európa-szerte másfél héttel azt követően, hogy az Európai Bíróság úgy döntött, hatályon kívül helyezi a 2004-ben meghozott ún. gender direktíva egyik cikkelyét. E cikkely alapján egy 2007-es hazai törvénymódosítás a józan biztosításmatematikai megfontolásoknak megfelelően lehetőséget adott a nemek megkülönböztetésére a biztosítások árazása során. Amint azonban arról a Portfolio.hu is beszámolt, 2012 végétől egyetlen biztosítottnak sem vehetik figyelembe a nemét, márpedig a termékek átárazása és az új rendszerre való áttérés egyes becslések szerint akár több tízmilliárd forintos ráfordítással is járhat a magyar biztosítási szektor számára.
A portfólió-ajánlókhoz megkérdezett alapkezelők még óvatosabbá váltak februárra, mivel a januári kitörő optimizmus még tovább fokozódott. Ezt már végképp túlzottnak minősítették a hazai alapkezelők, akik a feltörekvő piacokon megkezdődött korrekció után a fejlett piacok töretlen emelkedése ellenére jelentősen csökkentették részvénykitettségüket, és növelték a legbiztonságosabb pénzpiaci befektetések arányát modell portfólióikban. Az inflációs kockázatok miatt a kötvénybefektetések csak a korábbi arányukat tartották, míg az alternatív befektetések közül a nyersanyagokban látnak még erőt a hazai alapkezelők. A magyar piacot a gazdaságpolitikai bizonytalanságok miatt továbbra is alulsúlyozták.
A portfólió-ajánlókhoz megkérdezett alapkezelőkre továbbra is az óvatos optimizmus volt jellemző a modellportfóliójuk összeállításakor. Bár többnyire látnak még lehetőséget további részvénypiaci emelkedésre, egy közeljövőben bekövetkező korrekcióra már szinte mindegyik megkérdezett alapkezelő számít. Többen ezért a részvénykitettség csökkenése mellett a piacok ingadozására gyorsabban reagálni képes abszolút hozamú alternatív befektetések felé mozdultak, miközben a hazai kockázatok mérséklődésével a magyar kötvények is nagyobb szerepet kaptak a modellportfóliókban.
Hasonló indokkal változtatja meg a nyugdíjrendszerét Magyarország és Lengyelország, viszont míg előbbi a nyugdíjvagyont is magához akarja csábítani, addig a lengyelek megmaradnak a járulékok átcsatornázásánál. Szakértők szerint mivel sokkal kevesebb friss összeggel gazdálkodhatnak a nyugdíjalapok az országban, nem vár könnyű időszak a kötvény- és részvénypiacra. A legnagyobb áldozatnak azt tartják az elemzők, hogy válságos időkben, amikor a külföldiek elfordulnak az országtól, a nyugdíjalapok nem tudnak majd a politikusok segítségére sietni. A rövid távú előnyökért a lengyelek is beáldozzák a hosszú távú fenntarthatóságot, a hitelminősítő intézetek pedig nem fognak nyugton maradni, hacsak az októberi választások után nem jelentenek be komoly kiadás oldali reformokat.
Mindaddig, amíg Magyarországon nem rendeződik a geotermikus energia hasznosításához kapcsolódó szabályozási környezet, nem várható, hogy érdemi beruházások történjenek ezen a területen - véli Fasimon Sándor, a MOL-csoport Ellátás és Trading ügyvezető igazgatója. A jelenlegi állapot veszélyezteti Magyarország területet érintő uniós vállalásait, valamint félő, hogy spekulációs szándékok miatt hasonló helyzetbe kerül az iparág, mint korábban a szélenergia.
A kormány politikájának centrumában továbbra is a munkahelyteremtés áll, amelyben jelentős szerepet szán a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára az MTI-nek. Jelezte: jövőre előrelépés várható a rugalmas foglalkoztatásban, és szeretnék bővíteni a közfoglalkoztatottak létszámát is.
A tegnapi csúcstámadással tarkított napnak a vártnál csúnyább vége lett, Amerikában elfogyott a szufla a vevőkből, ami újabb korrekciós hullámot indíthat világszerte. Ma reggel az S&P500, a DAX és BUX indexeket tekintjük át.
Az egészségügy szereplői a világ számos pontján időről-időre előveszik az egészségtelen ételek, illetve életmód megadóztatásának ötletét. Nevezhetjük ezt hamburgeradónak, hájadónak, zsíradónak, jelentésük egy és ugyanaz: plusz terhet róni azokra, akik tudatos egészségkárósító magatartást tanúsítanak. Az elhízás elleni küzdelemben azonban ez csupán az egyik eszköz, a kormányok emellett számos más intézkedést is bevethetnek. Megoldást jelent-e hamburgeradó?
A gyorstájékoztatóban közzétett 429 millió euró helyett kisebb, 424 millió eurós, de még így is rendkívül nagy többlettel zárt májusban a külkereskedelmi mérleg - jelezte ma a Központi Statisztikai Hivatal. Mindez amellett következett be, hogy - amint már rámutattunk - fordulat zajlott le a külkereskedelmi tendenciákban: közel másfél év után most az import euróban éves alapon újra gyorsabban bővült (25,2%) az exportnál (22,3%). Ez azonban nem feltétlenül kedvezőtlen jel, hiszen közben az exportteljesítmény továbbra is igen jónak mondható.
Büszkén és mosolyogva intett búcsút az elmúlt héten a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak, a nemzeti önrendelkezés irányába való elmozdulásra hivatkozva, miközben a befektetői-elemzői közösség és a hitelminősítők feszülten figyelték a fejleményeket, a forint pedig látványosan gyengélkedett a régiós devizák között. A jegybank higgadtan reagált a hétfői kamatdöntéskor, de egyértelműen jelezte, hogy nem fogja tétlenül nézni a túlzott forintkilengéseket. Szerencsére a héten inkább pozitív volt a nemzetközi befektetői környezet, így ez tompította a váratlan IMF-búcsúztatás negatív hatásait. Kérdés azonban, hogy ez meddig maradhat így és az IMF nélkül hosszú távon is valóban gond nélkül tudjuk-e majd finanszírozni az államadósságot.
Az elmúlt napok eseményei nyomán ismét a nemzetközi sajtó címoldalára került Magyarország. A lapok és az általuk megszólaltatott elemzők abban többnyire egyetértenek, hogy az időzítés viszonylag szerencsés volt, a bizalom jóval erősebb Európában, mint még pár hónappal ezelőtt volt. Az ország finanszírozásához jelenleg nincs szükség az IMF-EU hitelére, de feléledtek a bizonytalanságok, vajon mennyire elkötelezett a magyar kormány a hiánycél tartásáért.
Hétfő reggel az európai részvényindexeken folytatódott a múlt pénteki negatív hangulat, mely a nap folyamán kisebb fellélegzésbe csapott át, így a vezető nyugati indexek közül a német DAX 0.5, a francia CAC-40 0.7, az angol FTSE-100 pedig 0.6%-os pluszt mutat jelenleg.
Valóban méretes túlértékeltséget halmozott fel idén a három régiós deviza, a magyar forint, a cseh korona és a lengyel zloty az euróval szemben. Általános vélekedés szerint ez komoly versenyhátrányhoz vezethet a három ország exportját tekintve, innen nézve azonban ilyen veszély jobbára csak a magyar és lengyel gazdaságot fenyegeti - írja tegnapi elemzésében Stuart Bennett a Credit Agricole szenior elemzője. Sőt a három ország exportkereslete erősebben függ a német ipar növekedésétől, ezért a devizák túlértékeltsége addig nem veszélyezteti a három ország gazdasági prosperitását, amíg a német gazdaság is nő.
Aki követi a híreket, jól tudja, hogy Elon Musknak végleg elgurult a gyógyszere, éppen most veri szét az Egyesült...
Tegnap kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
A mesterséges intelligencia alkalmazása számos új lehetőséget nyit, ám ehhez a közeljövőben több nehézséget...
Három vendég, három téma: Móricz Dániellel piaci, Mlinárik Mártonnal ingatlanpiaci őrületet, Kovács Szilárddal... 
Az Európai Bizottság tervezett ESG-t érintő módosításainak célja a vállalatokat érintő adminisztratív terhek... 
Az utazási szektor jelentős átalakuláson megy keresztül, és ebben kulcsszerepet játszanak a fapados légitársaságok....
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
