A COVID-19 járvány idején jelentősen visszaesett az egészségügyi ellátórendszer COVID-ellátáson kívüli részének teljesítménye. Magunk a járvány 2021 decemberéig terjedő időszakát vizsgáltuk kutatásainkban, és bemutatjuk más kutatók eredményeit is. Betekintést adunk a gyógyszerfogyasztás változásába, továbbá arról is írunk, miért és mennyire esett vissza a szív- és érrendszeri, illetve mentális betegségek ellátása a járvány során.
Miközben a világ figyelmét leköti Oroszország ukrajnai háborúja, egy afrikai ország óriási katasztrófa felé közeledik. Az Afrika szarvában lévő, 15 milliós Szomália négy évtizede nem látott szárazsággal szembesül, amit tetéz az, hogy az ukrajnai háború miatt nem jut elég gabonához, illetve az országnak szánt segélyek egy jó részét is az ukrán menekülteknek terelték át. Úgy tűnik, a kelet-afrikai ország legalább egy súlyos politikai káoszból kiszabadult az új elnök májusi megválasztásával, illetve Joe Biden amerikai elnök is visszaküldte annak az amerikai katonai kontingensnek nagy részét, amelyet még elődje, Donald Trump vont ki az országból. A segítségre szükség is van, Szomáliában tevékenykedik ugyanis a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete, az al-Shabaab, amely folyamatos merényletekkel hívja fel magára a figyelmet, és az ország egy jelentős részét ellenőrzése alatt tartja.
A 2020-as hasonló feldolgozottsági szinttel összevetve közel egyharmaddal több lakás cserélt gazdát országosan 2021-ben, az OTP Jelzálogbank rendelkezésére álló, jogszabályi előírásoknak megfelelően szűrt, így nem teljes körű adatbázis alapján. Az alábbiakban térképek segítségével azt mutatjuk meg, hogy egy év alatt országosan járásonként, és Budapesten irányítószámkörzetenként hogyan változott az adásvételek száma.
Amikor elkezdődött az idei év, akkor még csak kevés felhőt láttunk a gazdasági kilátásaink egén. Az aktuális európai Covid-hullám ugyan még messze nem csengett le, de a lakosság nagyobb része már túlvolt az oltásokon, és azt gondolhattuk, hogy a világjárvány legnehezebb időszakán túl vagyunk. A poszt-covid inflációs probléma ugyan egyre többeket foglalkoztatott, de a jegybankok narratívája még arról szólt, hogy csak átmeneti jelenségről van szó. És a forint árfolyama is megnyugodni látszott, az év eleji 370-es után jöttek a 360 alatti euró/forint szintek. De a háború megváltoztatott mindent, és mára sötét felhők gyülekeznek mindenfelé. Európa az energiabizonytalanság rémével kell, hogy foglalkozzon, az élelmiszerválság a küszöbön van, és hamarosan dörömbölni kezd. Az infláció 40 éves rekordokat dönt az USA-ban, és Nyugat-Európában és félő, hogy a probléma évekig velünk marad, egy euró pedig 400 forintot ér. Ez a cikk arra tesz kísérletet, hogy szétszálazza azt, hogy az idei forintleértékelődésben mely okok és milyen mértékben játszottak szerepet. Előre elárulom: az eredménynek nem nagyon fogunk örülni – és ez elég nagy baj.
A több évtizedes inflációs csúcsok kapcsán a befektetők már a tavalyi év során is sokszor emlegették a stagflációs félelmeket, ami a magas infláció és gyenge gazdasági növekedés meglehetősen kellemetlen kombinációjára utal. A stagflációs kifejezés az 1970-es évekből származik, amikor az infláció hirtelen megugrott és az 50-60-as évek erőteljes gazdasági növekedése kifulladt. Az elmúlt időszakban nem véletlenül került újra elő a kifejezés, hisz a két korszak között számos hasonlóságot találhatunk. A 70-es évek inflációs sokkját is nyersanyagárrobbanás kísérte, ami akkor is részben háborúkhoz volt köthető. A mostani helyzet eddig egyelőre ezért tűnt szerencsésebbnek, mert a magas infláció mellett a gazdasági növekedés is élénk maradt, a munkanélküliségi ráta a világon mindenhol alacsony szinteken van. Az elmúlt hónapok során azonban negatív változás bontakozott kis, a jegybankok jelentős kamatemelései erőteljes gazdasági fékeződést vetítenek előre. A borúsabb kilátások miatt a nagy befektetési bankok az elmúlt hetekben elemzéseikben egyre nagyobb esélyt adtak egy közelgő gazdasági recessziónak.
Gyorsan elérhetjük az 1,5 millió forintos négyzetméterárat a budapesti új lakások piacán, ahogy a kínálat csökkenésével eltolódik a piaci egyensúly - véli Vincze Edit, az OC Investment Solutions ügyvezetője. Várakozásaik szerint az új és a használt lakások árai még jobban elválhatnak egymástól, az utóbbiak körében inkább az árak stagnálására lehet számítani. Mire számít a következő időszakban a piacon tevékenykedő szakértő a "10 millió ingatlanos" országában?
A hazai piacvezető e-kereskedelmi szolgáltató Dunaharasztin építi fel legújabb logisztikai központját, amely az évek óta rohamos növekedő online vásárlás kapacitásszükségleteit fogja kielégíteni. A vállalat a beruházástól rövidebb szállítási időket, illetve a többszáz egységből álló easybox csomagautomata hálózat zökkenőmentes ellátását várja. Az eMAG további terjeszkedése a magyar piacon része egy nagyobb, 255 milliárd forintnak megfelelő összegű regionális fejlesztési tervnek, amelyben kiemelt jelentőséget kapnak a nemzetközi logisztikai fejlesztések.
Az elmúlt években meredeken emelkedett a magyar hitelintézetek állampapír-állománya, és a roham továbbra sem csillapodik, idén négy hónap alatt már teljesítették a 2020-as rekordév adatát a bankok. Van olyan hazai pénzintézet, melynek kezében majdnem az államadósság 10 százaléka van, és büszkén vállalja, hogy ezzel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
Az aukciók a legkiválóbb művészek felemelkedését jósolják meg, és a pénzügyi hozamokon keresztül azonosítják a kortárs szcéna trendjeit. Míg sok néző a biennálékra, mint a művészeti világ jövendőjének előhírnökeire irányítja figyelmét, addig az aukciók gyorsabban és konkrétabban tükrözik ezeket a változásokat, mint a szokásos intézményi intézkedések, amelyek az időre támaszkodva szilárdítják meg az áramlatokat.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális energetikai beruházások 2022-ben várhatóan több mint 8 százalékkal fognak megugrani, és elérhetik a 2,4 milliárd dollárt, de ezen belül a szénipari beruházások is jelentősen növekedhetnek. A ügynökség azonban hozzátette, hogy a klímaváltozással kapcsolatos célok eléréséhez ennél sokkal több pénzre lesz szükség.
Hosszú évekre visszamenőleg eddig az volt a jellemző, hogy a kormány a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követően néhány nappal "egyes adótörvények módosításáról" címmel beterjeszt egy másik dokumentumot a parlamentnek, ami lényegében mindig a következő év adóváltozásait tartalmazza. Nagyon úgy tűnik, hogy idén nem ezt a gyakorlatot alkalmazza, hanem a 2023-as költségvetést megalapozó salátatörvénybe illesztette be az első adómódosításokat. Mutatjuk ezek lényegét.
Vízvisszatartással és a gazdák anyagi kompenzálásával óvná a Homokhátságot az elsivatagodástól és a biodiverzitás csökkenésétől az a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), akik szerint az európai uniós helyreállítási források felhasználásának újragondolására van szükség a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása érdekében.
Az európai EKB, a magyar MNB és a svájci SNB szinte egyszerre tettek meglepő bejelentést múlt héten, miközben az amerikai Fed 28 éve nem látott szigorításról döntött. Az előző hét egyértelművé tette, hogy a jegybanki szigorítás komolyabb lépésekkel járhat, mint amire eddig számíthattunk, és a szigorítás várható hatásai is fájdalmasabbak lehetnek a korábban vártnál. Különösen az EKB hirtelensége tűnhet aggasztónak, a déli tagállamok újbóli megsegítése ugyanis akarva-akaratlanul mindenkiben felidézte az adósságválság éveit. A baj most még messze nem akkora, és ha nem a rossz forgatókönyvek válnak valóra, nem is lesz. Csakhogy az elmúlt néhány hónapban rendre a rosszabb forgatókönyvek igazolódtak be.
Az aktív korú lakosság több mint 90 százaléka rendszeresen internetezik. A gyerekek körében egyre korábban kezdődik az internethasználat, de meglepő adat, hogy még a 85 év körülieknek is a közel 20 százaléka rendszeresen böngészi a világhálót – derült ki Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új felméréséből.
A Doktor24 és az Union közös vállalata a régiós piacvezető szegedi MediTeam Zrt.-t vásárolta fel és terveik szerint a megye első számú privát egészségügyi szolgáltatójából regionális ellátóközpontot hoznak létre. Az ügylet azért is érdekes, mert csupán néhány hét telt el a TritonLife bejelentése óta, amiből kiderült, hogy a másik országos hálózatot építő, vezető magánegészségügyi szolgáltató szintén Szegedet vette be legutóbb.
A világkereskedelemben a világjárvány okozta fennakadások és az új teherhajók hiánya rekordmagasságba emelte az elöregedő konténerhajók fuvardíját. A fellendülésből hasznot húzva a hajózási cégek hosszú távú, három-négy évre szóló bérleti szerződéseket kötnek, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók tovább fizethetik a megugró költségek árát, amíg a több száz új, megrendelés alatt álló hajó szolgálatba nem áll, írja a Reuters.
A karbonmentes „zöld” hidrogén az egyik kulcseszköze a klímavédelmi célok elérésének, hiszen előállítása és felhasználása nem jár üvegházhatású gáz kibocsátással. Továbbá olyan területeken is jól alkalmazható, ahol az elektrifikáció nem képes valós „zöld” alternatívát nyújtani, mint például a nehézgépjármű-közlekedés vagy az ipar. Az energiaár-krízis előtt a „zöld” hidrogén árban nem tűnt versenyképesnek a földgázból előállított „szürke” (vagy „kék”) hidrogénnel szemben 2030 előtt, jelen piaci körülmények között azonban megváltozott a helyzet.
Donald Trump elnök minden idők harmadik legnépszerűtlenebb amerikai elnökeként hagyta ott a Fehér Házat 2021 elején; utódja és riválisa, Joe Biden elnök pedig szépen halad afelé, hogy még a hírhedt republikánus ex-elnököt is megelőzze. Joe Biden elnök ugyanis még az aggregált pollok szerint is népszerűtlenebb már, mint Donald Trump, és bár még sok víz lefolyik a Dunán a következő elnökválasztásig, az idén novemberben esedékes időközi választásokon ez nem sok jót jelent a Demokrata Párt esélyeire nézve.
Jelentős növekedésben van a magánegészségügy Magyarországon - ezt lehet kiolvasni a legnagyobb hazai magánszolgáltatók 2021-es évre vonatkozó beszámolóiból. A privátszektor dinamikusan javuló üzleti adataihoz közvetetten az állam is hozzájárul, a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétel-növekedésének jelentős része ugyanis összefügg azzal, hogy az állami intézmények teljesítménye visszaesett. Cikkünkben részletesen bemutatjuk és értékeljük a legnagyobb privátcégek legfontosabb pénzügyi mutatót.
Sokféle aspektusból lehet megragadni azt, hogy egy ország jobban teljesít-e hosszú távon. Gazdasági szempontból rengeteg mutató van - például a GDP-növekedés vagy a foglalkoztatottság, ipari teljesítmény -, de ezek önmagukban nem tudnak egy teljes képet alkotni egy országról. Már csak azért sem, mert sem a társadalmi, sem a környezeti szempontokról nem mondanak túl sokat. Részben ennek kiküszöbölésére szolgálhatnak az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok, és az ehhez megalkotott mutatók, amelyek sokkal komplexebben értékelik az országokat. Az úgynevezett SDG szempontok összesen 231 mutatóval írják le, hogy mennyire fejlett és fenntartható egy ország. A KSH legfrissebb adataira támaszkodva ezekből mutatunk be néhányat, illetve azt, hogy hogyan változott Magyarországon például a nélkülözésben élők aránya, az oktatásra költött kiadások, az emberekbe vetett bizalom, a szállópor-szennyezettség, vagy a kutatás-fejlesztési kiadások.