Ingatlan

Budapesten márpedig jó a közlekedés

Portfolio
A nagyobb városokban, így Budapesten is sokat számít, hogy a munkahelyünkre mennyi idő alatt és milyen közlekedési eszközzel tudunk beérni. A kertvárosi családi ház előnyeit hamar hátránnyá változtathatja a több órás ingázási idő, amit munkába járással töltünk. Az utazási idő mellett annak módja is fontos kérdés, ez ugyanis nagyban befolyásolja, hogy milyen költségekkel kell számolnunk. Hogy a budapesti helyzet jó vagy rossz, ahhoz a fővárost a környező és néhány távolabbi világváros jellemző ingázásaival hasonlítottuk össze.

A tipikus budapesti dolgozó 33,5 perc alatt ér be a munkahelyére, 10,7 km-t tesz meg jellemzően busszal, és 19 km/órás átlagsebességgel halad. Ebben természetesen nagy különbségek lehetnek. A fővárosiak közül ugyan a legtöbben a munkahelyre vezető utat busszal teszik meg, de majdnem ugyanannyian vannak az autót használók is. A közlekedési módok kiegyenlítettségét jól mutatja, hogy vonattal vagy metróval is ugyanannyian közlekednek mint autóval, és a többi városhoz képest sokan - minden hetedik lakos - a munkába vezető út legnagyobb részét gyalog teszi meg. A villamost feltehetően rövidebb utakra használjuk, így az elsődleges közlekedési eszközként kevésbé domináns. Kerékpárt pedig minden 25. lakos használ rendszeres munkába járáshoz.

Budapesten márpedig jó a közlekedés

Budapest tehát az ingázási módokban meglehetősen kiegyenlített, egyik közlekedési eszköz sem ugrik ki jelentősen a többi rovására. Ez azonban nem mindenhol van így.

Így közlekednek a régióban

Míg a magyar fővárosban az ingázók leggyakoribb közlekedési eszköze a busz, a legtöbb régiós fővárosban az autó dominál. A volt jugoszláv fővárosokban - Zágrábban, Ljubljanában és Belgrádban is - minden második ember autóval jár munkába, de Kijevben is közel 50 százalék az autót használók aránya. Szófiában, Bukarestben és Pozsonyban is az autót használók vannak a legtöbben, de ott az arányuk már nem annyira domináns, mint az említett országokban. Tömegközlekedési szempontból Bécs a leginkább környezetbarát, mivel a munkába járáshoz legtöbben vonatot vagy metrót használnak, de szintén jelentős a gyalog munkába járók aránya. Az osztrák fővárosban csak minden tizedik lakos használ autót, és ugyanannyian vannak a kerékpárt használók is. Prágában szintén a vonatot és a metrót használják legtöbben, míg Varsóban Budapesthez hasonlóan a busz a legelterjedtebb közlekedési eszköz. Az arányok ezekben a fővárosokban is kiegyenlítettebbek.

Budapesten márpedig jó a közlekedés

Mennyit töltünk ingázással?

Hiába különböző méretűek a régió fővárosai, ez sem az ingázási időben, sem a jellemző távolságokban nem látszik meg. Tipikusan 25-40 perc az az idő, ami alatt elérjük 8-12 km-re lévő munkahelyünket. A régióban Bukarestben érnek be a leglassabban a munkahelyre, ahol 38,5 percig tart egy átlagos út. Budapesten ezzel szemben 33,5 perc alatt teszik meg ugyanazt a távolságot, míg Zágrábban 31 percig tart a szűk 11 km-es út. Sajátos helyzetben van a szlovén főváros Ljublajana, ami ugyan a legkisebb népességű az összes főváros közül, mégis ott teszik meg a dolgozók a leghosszabb távolságot - 14 km-t - a munkahelyig. A jó közúthálózatnak köszönhetően azonban - a hosszabb távolság ellenére is - átlagosan 27 perc alatt a munkahelyükre érnek. A nagyobb városok közül pedig Bécset kell kiemelni, ahol az emberek a legközelebb laknak és a leggyorsabban érnek be a munkahelyükre.

Budapesten márpedig jó a közlekedés

Környezeti hatások

Az ingázás módja és ideje a környezeti hatások miatt is meghatározó. Azokon a helyeken ahol többségében autót használnak a lakosok és több időt töltenek munkába járással, jelentősen megnő a szén-dioxid kibocsátási ráta. Jó példa erre Kijev és Zágráb, ahol rendkívül magas az autót használók aránya, a közlekedési hálózat miatt azonban gyakoriak a dugók, így megnő az ingázási idő. Mindkét helyen 1000 tonna szén-dioxid kibocsátás keletkezik évente egy ingázó után. Ljubljanában utaznak a legmesszebbről az emberek, de viszonylag hamar beérnek a munkába - az átlagsebesség közel 32 km/h - így hiába a sok autó, 900 tonnás érétkével mégsem ott a legmagasabb a károsanyag kibocsátás. Budapest szén-dioxid kibocsátás terén környezetbarátabb az átlagnál - 500-600 tonna évente fejenként -, köszönhetően annak, hogy kevesen használnak autót. Ugyanez igaz Prágára és Pozsonyra is, ahol szintén elterjedtebb a tömegközlekedés. Természetesen Bécs ebben is kiugrik, a jó tömegközlekedésnek, a kevés autónak valamint a sok gyalogosnak és kerékpárosnak köszönhetően a kibocsátás nem éri el a 200 tonnát sem évente.

Budapesten márpedig jó a közlekedés

Mi a helyzet a világ más részein?

A távolabbi városok közlekedése sok esetben teljesen eltér a Kelet-Európában megszokottól. Az Egyesült Államok déli részén például szinte mindenki autóval jár munkába, de ugyanez igaz a tehetősebb arab országokra is. Észak-Európában a kerékpár a legelterjedtebb. Amszterdamban, Koppenhágában és több svéd városban is az ingázók közel fele használ biciklit. New Yorkban viszont már a metró és a vonat a leggyakoribb közlekedési eszköz, ezt ott minden második munkavállaló használja, míg Tokióban 3-ból 2 ember jár ezzel munkába. Svájcban meglepően sokan sétálnak. Genfben például minden harmadik ember gyalog éri el munkahelyét, akárcsak az afrikai Nairobiban. Vietnámban pedig a motorok és a kerékpárok uralják az utakat, előbbit a közlekedők 50 százaléka, utóbbit közel 20 százaléka használja.

Budapesten márpedig jó a közlekedés

Mindez a már említett módon befolyásolja az adott város levegőminőségét. Összességében azt lehet mondani, hogy azokban az országokban legnagyobb az ingázás környezetterhelő hatása ahol a legtöbben választják az autót közlekedési eszköznek. Természetesen a gyaloglás és a kerékpár a legkevésbé szennyező, de azokban a városokban ahol a vonatot és a metrót is sokan használják szintén alacsonyabb a széndioxid-kibocsátási ráta. Tokióban és Bécsben például - ahol az ingázók 4-9 százaléka használ csak autót - 10-14-szer kevesebb a károsanyag-kibocsátás, mint az Egyesült Államok déli nagyvárosaiban, ahol gyakorlatilag nem létezik egységes tömegközlekedés.

Budapesten márpedig jó a közlekedés
Holdblog

Lehet még bárki Joe Biden utódja?

A hétvégén dől el, ki képviseli a demokratákat Donald Trump ellen az amerikai elnökválasztáson. Joe Biden, a jelenlegi elnök mentális állapotában egyre többen kételkednek, a... The post Lehe

KonyhaKontrolling

Megéri még a nyelvvizsga?

Sokaknak nagy célja, hogy nyelvvizsgát szerezzen, ezzel bizonyítsa tudását, illetve remélhetőleg jobb esélyekkel induljon a munkaerőpiacon. Ebben a bejegyzésben a nyelvtanulás és a nyelvvizsga

Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám, akkor veszteséggel szálltam ki több papírból, de idén más a tervem.Van

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Ez is érdekelhet
airbnb szoba nappali