Ha egy emberöltőt nézünk - 1990 óta - akkor nagyon dinamikus növekedést mutat az unió gazdasága, ezen belül is Közép-Európa látványos konvergenciája látható, de a kelet-közép-európai országok között a magyar dinamika az utóbbi években megtorpant – kezdte előadását Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója.
Az ingatlanbefektetői piacot tekintve jellemzően a GDP 1-2 százaléka megy a kereskedelmi ingatlanpiacra. Sokáig nálunk is ez az arány volt a jellemző, de mostanra a töredékére zuhant vissza. Bizonyos – érett piaccal rendelkező - országokban viszont ennél sokkal magasabb az arány, ami elsősorban az intézményi lakáspiacnak köszönhető, de ez Magyarországon teljesen hiányzik.
Az eszközosztályok arányát tekintve európai szinten az iroda térvesztése látható, minden másnak van egy erős felfutása.
Az idei első félévben Magyarországon 150-160 millió euró volt az ingatlanbefektetési volumen, ami extrém alacsony mérték. Csehországban és Szlovákiában már látható az emelkedés, Lengyelországban mérsékeltebb a növekedés. Magyarországon a hazai tőke aránya 80 százalék, a külföldi tőke abszolút mélyponton van -tette hozzá.
Milyen az egyes szegmensek megítélése?
Európa jövedelemarányosan nézett legdrágább lakáspiacai jellemzően Kelet-Európában találhatók.
A befektetői preferenciák szerint továbbra is az ipari szegmens a legkedveltebb,
ezt követi a multifamily, az iroda, a retail, a hotel, majd a PBSA (student housing) és finanszírozási szempontból is ez a preferencia látható – emelte ki a szakértő.
A régiós fővárosokban jelentős állománynövekedés történt az irodapiacon, és ez alól Budapest sem kivétel. Eközben a hozamszintek egy hullámvasúton voltak, de 20 éves viszonylatban azért látható a hozamcsökkenés, a régió csatlakozott a „core” nyugat-európai piacokhoz.
A logisztikai piac lassabban indult be, de az utóbbi időben robbanásszerűen fejlődik, noha még mindig van tér a további növekedésre.
Retailben a nemzetközi márkák választékát nézve abszolút alulreprezentált Magyarország. A kiskereskedelmi fogyasztásbővülés a következő 5 évben Budapesten lehet a legerősebb.
A hotelben is nagy növekedést várunk, Prága mellett mi vagyunk a régió másik központi desztinációja. A hotelpiac reneszánszát éli, de nagyon erősen el van tolódva Budapest a luxus irányába, miközben az economic szegmensben is lenne tér a bővülésre – világított rá Borbély Gábor.
Az ingatlanpiac kihívásai
Mi a legnagyobb problémák ma az ingatlanpiaccal? Mik lesznek a jövő legfontosabb irányai? Mire kell kiemelten odafigyelnünk? - tette fel a kérdéseket Ditróy Gergely, a Portfolio Csoport üzletfejlesztési igazgatója.
Egy világválság idején teljesen másként látjuk a piacot, mint utólag visszatekintve.
A legnagyobb probléma most, az, hogy a tőke szerkezete nem egészséges: kevés a külföldi tőke és jelentősek az állami beavatkozások.
A magyar és a külföldi intézményi tőke nincs elég nagy mértékben jelen a piacon. Visszatekintve főleg makrokritikákat látok, de ezt az adott pillanatban nehéz meglátni -mondta el Futó Gábor, Futureal-csoport társalapítója és társtulajdonosa.
Én kevésbé makro, inkább mikro oldalon látom az elmúlt évek hibáit, például a transzparencia hiányában, ami beépül a yieldekbe és az árazásokba.
-emelte ki Jellinek Dániel, az Indotek Group partnere, vezérigazgatója. Másik hibának azt tartja, hogy nem figyelünk az oktatásra és a következő generáció képzésére. Emellett gyakran másokra mutogatunk ahelyett, hogy magunkra figyelnénk, de nem tettünk eleget azért sem, hogy a magyar piac megítélése nemzetközi szinten kedvező legyen.
"Egyszer egy buddhista szerzetes mondta nekem, hogy minden pontosan úgy történik, ahogy történnie kell, de hozzátette, hogy ezt az adott élethelyzetben nehéz felismerni" - hangsúlyozta Steinberg Noah FRICS, a WING elnök-vezérigazgatója.
A nehézség az, hogy a döntést viszont az adott pillanatban kell meghozni. A külföldi tőkearány alacsony, így ha nem jön ide a külföldi tőke, akkor hazai tőkéből kell a feladatokat megoldani, de például mi külföldön is jelen vagyunk. Mindig figyelni kell arra, ami az adott pillanatban történik.
A magyar intézményi tőkebefektetőknek sokkal proaktívabbnak kellene lenniük
- világított rá a vezérigazgató.
Futó Gábor hozzátette, hogy
az ország piaci megítélését nem a piaci szereplők, hanem a politika határozza meg.
Rossz formában van az a pénz, amit a magyarok Magyarországon fektetnek be. A SZIT-ek sem fejlődnek eléggé, de a tőke sem stabil. Azok az alapok, amiken a tőke áll, egyike sem stabil, miközben az a tőke, amit be lehetne vonni, rendelkezésre áll. Ehhez kellene a szabályozásokat alakítani. A külföldi tőke bevonzása is nagyon fontos lenne transzparencia és kommunikáció által, hogy újra virágozzon a befektetői élet.
Mi a jövő legfontosabb iránya?
A legtöbben a közönségből a generációs, demográfiai és munkaerőkihívásokkal kapcsolatos kihívásokat tartják problémának, de a klímakatasztrófára való felkészülés és a digitalizáció/AI is fontos kérdések szerintük.
Noah Steinberg szerint a szakma alapja, hogy a cashflow pozitív legyen, így olyan épületeket kell létrehozni, ami vonzó a végfelhasználók számára. Ebben kell megtalálni az AI, a fenntarthatóság stb. szerepét.
Futó Gábor szerint a klímaváltozás és az AI a két legnagyobb kihívás most a világban. Kiemelte, hogy az ingatlanpiacon is egy nagyon durva szabályozás jön ebben, pl. a CO2 kibocsátás terén. Ez nagyon jelentős CAPEX költséget fog eredményezni, ki kell találni, hogy a meglévő állományt hogyan lehet átállítani, de ehhez nincs elég kapacitás. A kérdés, hogy mi lesz így a régebbi épületekkel. Kiemelte, hogy világszinten hatalmas problémákat okoz az a lakásárak infláció feletti növekedése, de az építőipari innováció hiánya miatt ez a trend a jövőben is folytatódhat.
Jellinek Dániel a piac átláthatóságának fontosságára hívta fel a figyelmet, majd elmondta, hogy
a környezetvédelem fontos, de eközben az európai piac az amerikai és az ázsiai piacokkal is versenyez.
A mostani termelési hatékonyság mellett nem lehet versenyképesnek lenni - hívta fel a figyelmet.
Címlapkép forrása: MARTON MONUS
