Több mint 900 kiállító van most itt jelen, akik közül többen is különböző takarítórobotokkal érkeztek. A B+N-nél mikor dőlt el, hogy saját fejlesztésű takarítórobotokra van szükség? Hogy emlékszik a kezdetekre?
A cégnél 2016-ban, mindössze négyen indítottuk el a kutatás-fejlesztési részleget. A B+N Referencia Zrt. vezérigazgatója, Kis-Szölgyémi Ferenc keresett meg azzal, hogy az egyre nagyobb munkaerőhiány és a hatékonyság növelése érdekében egy takarítórobot kifejlesztésére lenne szükség. Én akkor a General Electricnél dolgoztam, de más cégeknél is volt már tapasztalatom a high-tech iparban, így meg tudtam becsülni, mit, hogyan, mikorra tudunk elkészíteni.
Az első szériás itthon kifejlesztett robot még 2019-ben állt munkába főleg az egybefüggő nagy területekkel rendelkező helyszíneken,
mint a budapesti repülőtér, a metróállomások, pályaudvarok, sportlétesítmények és kórházak.
Ha jól gondolom, a technológiában meglehetősen gyorsak a változások. Mennyire más a mostani verzió, mint az első? Melyikből hány darab készült?
Az első „proof-of-concept” robot még leginkább egy kisebb tankhoz hasonlított, majd hamarosan jött a második és a harmadik, immáron termelésre alkalmas verzió. A mechanikai elrendezést egy kis magyar mérnöki iroda készítette, és teljesen időtállónak bizonyult.
Első körben 22, majd 56 robot készült, most pedig már 100 elkészítése van tervben, amiből 45 már üzemel, és hamarosan a többi is elkészül.
A hardver elsőre is jól sikerült, így azon a későbbi szériáknál sem kellett sokat változtatni, ami nem is lett volna gazdaságos, hiszen elég kis darabszámokat készítünk. Ami nagy változás volt, az inkább az elektronikában, különösen az elektronikai alkatrészek ellátásában következett be. Előfordult, hogy a szükséges elektronikát nem lehetett elérni, így át kellett tervezni a robotot, de mechanikailag hasonló volt a felépítés.
Tavaly viszont egy szintén saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciát alkalmazó UV-C fertőtlenítő robot prototípusa is elkészült,
amire az igényt az olyan, főleg nagy tömegek által látogatott, nagy fertőzésveszélynek kitett helyszínek, létesítmények gyors és hatékony kiegészítő fertőtlenítése teremtette meg, mint például a kórházak, ahol az összes kórokozót – beleértve a rezisztens kórokozókat is – elpusztító fertőtlenítő eljárás szükséges.
Egy takarítórobot felépítését nézve meddig terjed a LAB/DA Innovations feladatköre? Vannak külső beszállítók akár szoftver, akár hardver szinten?
Mi a szoftverekhez, az elektronikához és természetesen a takarításhoz értünk, a mechanikai dolgokat egy olasz csapat csinálja.
Amikor például egy konkrét csavart ki kell cserélni, akkor ők tudják, kihez érdemes fordulni. Ez a csapat mechanikailag összeszerelt robotokat szállít nekünk, aminek a szerelését is ők végzik. A már említett alacsony darabszám miatt erre nem volt érdemes saját gyártófolyamatot felállítanunk, újabb erőforrást és kapacitásokat bevonnunk.
Beszéljünk kicsit a takarítórobotok teljesítményéről. Milyen felületeken, mekkora terület takarítását lehet egy ilyen robottal elvégezni? Mennyivel hatékonyabb, mint a manuális takarítás?
Az egyik feltétele a takarítórobot hatékony alkalmazásának, hogy legyen egy minimum 1000-1500 négyzetméteres takarítandó terület, és egyik felület se legyen kisebb 300-400 négyzetméternél. Az egyre újabb verzióknál a robot mérete szinte ugyanaz maradt, de a takarítási teljesítmény, a takarítóképesség javult.
A felület bonyolultságától függően az effektív takarítóképesség óránként 300-400 négyzetmétertől 1300-1400 négyzetméterig terjed,
ez utóbbira példa lehet egy parkolóház vagy sportpálya. Van olyan robotunk, ami napi 7-9000 négyzetmétert takarít úgy, hogy mindössze kétszer kell bele vizet tölteni. Ezzel szemben, ha egy ember manuálisan, hagyományos moppal takarít, akkor legfeljebb óránként 150 négyzetmétert tud megcsinálni, és az erőhatások is nagyon mások.
Az automata robotoknál is gyorsabbak viszont a ráülős takarítógépek, amelyek akár a robot sebességének 2-3-szorosával is tudnak haladni, és méretük is nagyobb. A robot sokkal jobban lelassul, ha ismeretlen akadályokat vagy embereket lát, mint egy ember vezette takarítógép. A sebesség miatt viszont a takarítási minőség ott nem lesz olyan, így ez főként fenntartó takarításra – olyan felületre, ahol nincs jelentős beszennyeződés - alkalmas.
Az automata robotoknál a terepakadályok mennyire jelentenek problémát?
Az automatikus takarítás megkezdése előtt a robotnak fel kell vennie a térképet, az adott tér megfelelő pontjáról elindítva, hogy a későbbiekben ne tévedjen el. Ennek első lépése, hogy a takarítandó területet megmutatjuk a robotnak, aminek a végén előáll a takarítási térkép. Ez egyébként az összes cég termékénél így működik. Azért van erre szükség, mert előfordul, hogy a szakember tudja csak azt, hogy a takarítási térképet érdemes lenne például egy folyosó mentén elvágni, mivel ott a többi területnél nagyobb a forgalom, így gyakrabban kell takarítani.
Jó megoldás, ha a takarítandó térben egy QR kódot is kiragasztanak, nehogy a későbbiekben máshonnan indítsák a robotot, de FM cégként a mi esetünkben az ügyfelek ezt érthető okokból nem mindig engedik meg, ezért ezt a megoldást nem alkalmazzuk.
A robot digitális infrastruktúráját úgy alakítottuk ki, hogy ha cseréljük is a készüléket, a következő robot ugyanúgy tudni fogja a térképet, mivel minden adat és információ automatikusan frissül.
A robotok szenzorok alapján tájékozódnak, de ennek is vannak korlátai. A főbb terepakadályokat észreveszik, de vannak olyanok, amiket nehezen. Éppen ezért az operátor feladata, hogy ellenőrizze, a térkép felvételéhez képest nem került-e olyan dolog a térbe, ami problémát okozhat. Ha ugyanis a térképhez képest jelentős változások történtek, akkor a gép lassabban fog takarítani. Dolgozunk viszont azon, hogy a robot akár mozgó akadályok – jellemzően emberek – között is tudjon működni.
Milyen típusú felületeken lehet a robotot használni? Milyen módon tisztít?
Ez egy súroló, felmosó gép, így például szőnyeget nem tisztít, de sokféle felületre alkalmas. Jelenleg egy robotot egyféle takarítási paraméterrel lehet alkalmazni, de hamarosan lehetővé válik, hogy egy robotot többféle felületen is lehessen majd használni.
Első lépésként a robotba betöltjük a vizet és a megfelelő takarítóoldatot, majd elindul a kefés tisztítás, végül a szennyezett víz begyűjtése. Ebben a folyamatban a padló minőségének függvényében állítható, hogy mennyi vizet és mennyi vegyszert használjunk. A korábbi verzióknál előre kellett meghatározni az arányokat, de a legújabb robotoknál már az oldat töménysége menet közben is állítható, az aktuális sebesség arányában változtatva a vízmennyiséget annak érdekében, hogy azonos legyen a tisztítás minősége.
A cégcsoportnak Magyarország mellett további hét országban vannak leányvállalatai. Ott is alkalmaznak már takarítórobotokat?
Elindultunk már a külföldi piacok felé is, de ehhez fel kell készülniük az ottani szervezeteknek is. A projekt jó előkészítése kulcsfontosságú, például, hogy legyenek megfelelő emberek, akik rendelkeznek a szükséges tudással a robotok használatát illetően. Ahogy Magyarországon is nehéz robotos takarítót találni, ott is megvan ennek a nehézsége.
Ma viszont már a takarítók is megértik, hogy a gép az ő munkájukat segíti, vagyis ez egy együttműködő robot, ami megcsinálja a nagy felületeket, miközben a takarító azokat a felületeket kezeli, amiket a robot nem tud. Itt sem mindegy azonban, hogy milyenek az arányok: egy parkolóház takarításakor például egy ember akár 4-5 robottal is együtt tud haladni, míg a bonyolultabb felületeknél kevesebbel.
Globálisan kitekintve a versenytársak hogy állnak a B+N-hez képest az alkalmazott technológiákban és a működés jellegében?
A többi cég termékei jellemzően 100-200 millió dolláros befektetések eredményei, a gépek, a gyártószerszámok, a kialakítás sokkal nagyobb sorozatszámra van optimalizálva.
Az alacsony darabszám nálunk nem teszi lehetővé, hogy több tízezer dolláros gyártószerszámokat használjunk.
Szoftveresen viszont a takarításban azt látom, hogy nagyjából ugyanott jár mindenki, mi is mindent tudunk, amit egy nagy cég. Egy dologban járnak többen előrébb, mégpedig abban, hogy a szoftveres felhasználásba ők sokkal több energiát tettek, mint mi, számukra ugyanis fontos, hogy az átlagember is használni tudja a robotjaikat, miközben nálunk megvan a csapat, aki képes akár egy parancssort is beírni a megfelelő programnyelvbe.
Amiben viszont mi járunk előrébb, az a monitorozó rendszerünk.
A többiek célja jellemzően, hogy a végfelhasználóknak eladjanak egy robotot, de ez egy más üzleti modell, ami más gondolkodást igényel. Nálunk nem egyetlen robot adatait kell nézni, hanem aggregálni kell azt a megfelelő szintre, hogy a cégvezető átlátható képet kapjon arról, hogy az adott területen megtörtént-e a megfelelő takarítás. Ez a fajta flottakezelés más megközelítést igényel.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen típusú adatokat gyűjt a robot, és milyen területeken lehet ezeket használni?
Néhány éve fogalmaztuk meg, hogy a B+N-nél előrébb vigyük az Ipar 4.0 gondolkodást. Egy takarítócégnél ez azt jelenti, hogy digitálisan olyan adatokkal állunk elő, amivel gyorsulnak és egyszerűsödnek a folyamatok. A robot képes arra, hogy nagy mennyiségű adatot prezentáljon, a kérdés, hogy kinek, milyen adatokra van szüksége. Ezen a téren folyamatosan kutatásokat végzünk, és létrehoztunk egy olyan digitális infrastruktúrát, ami ezeket az adatokat kezelni és megfelelő módon prezentálni tudja.
Ebbe az infrastruktúrába vannak integrálva külső adatforrások is, mint például a környezeti minőségre vonatkozó, génszekvenálási és felülettisztasági adatok.
A K+F csapat fontos tevékenysége egy olyan, a kórházi takarításba integrált, az onnan vett mintákban található örökítőanyag laboratóriumi vizsgálatán alapuló elemzőrendszer kifejlesztése, amely képes felismerni a kórokozókat.
A takarítás során keletkező, az egész területre jellemző mintát megvizsgáljuk, és ebben ki tudjuk mutatni a jelenlévő mikroorganizmusokat.
Ezek egyrészt mennyiségi adatok, másrészt a változást is mutatják, ami alapján a szükséges beavatkozásokról is lehet dönteni.
Egy kórházi területen például ez jelentheti azt, hogy a fertőtlenítőszert célszerű változtatni, de természetesen csak a megfelelő jóváhagyás mellett. Az adatokból tehát ki tudjuk mutatni a fajok mennyiségi változásait, és azt is, hogy milyen antibiotikum rezisztencia gének vannak jelen az adott mikroorganizmusban. Ez nem jelenti azt, hogy az adott mikroorganizmus ténylegesen rezisztens. Méréseink szerint ez a rezisztencia időben meglehetősen állandó.
Az eljárás során nyert mennyiségi és faj szerinti változási adatok akár lehetőséget nyújthatnak a fertőző kolóniák gyors detektálására, a fertőzési kockázat növekedésének jelzésére, így a fertőzések számának csökkentésére is.
Ilyen szintű környezeti monitorozással nemzetközi szinten sem nagyon foglalkoztak eddig.
Képek és címlapkép forrása: B+N Referencia Zrt.
