A cikk megjelenését a Budapest Airport Zrt. támogatta.
Milyen területeken, milyen típusú fejlesztések valósultak meg az utóbbi időben a Liszt Ferenc Repülőtéren, mi várható még?
A Budapest Airport fejlesztések iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy 2019 óta több mint 100 milliárd forintot fektettünk abba, hogy a repülőteret még vonzóbbá tegyük mind utasaink mind pedig partnereink számára. Aki az elmúlt pár évben utazott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, rendszeresen találkozhatott olyan újdonságokkal, amik a repülőtéri folyamatokat és az utasélményt javították.
Ezek közül is az egyik leglátványosabb a mögöttünk álló néhány év egyik legfontosabb ingatlanfejlesztési projektje, a 11 500 négyzetméteres 1. utasmóló, amit 2020-ban bocsátottunk az utasok rendelkezésére. A fejlesztéseket az ugyanebben az évben tomboló világjárvány sem akasztotta meg, épp ellenkezőleg: az utazási kedv gyors visszapattanására számítva ezt az időszakot is arra használtuk, hogy a normális utasforgalom mellett nehezen karbantartható területeket megújítsuk.
Az 1-2 éve átadott újdonságok között van például a 200 négyzetméteres kilátó- és dohányzóterasz a 2B Terminál tranzitterületén, a 2A Terminál poggyászkiadó területe, ami 520 négyzetméterrel bővült, az új utasbiztonsági csatornák, amik a gyorsabb áthaladást segítik elő, 4 új baba-mama szoba a családosoknak, illetve egy dedikált terem a mozgáskorlátozott utasoknak.
A terminálépületen kívül is fejlődött az infrastruktúra, nyár óta elérhető az új Terminál Parkoló, ami 18000 négyzetméteren 586 új férőhelyet biztosít az autósoknak, míg a Busz Terminál kibővült kapacitással 8 további turistabuszt tud fogadni. Nemrég újabb hotel építése is elkezdődött a 2. Terminál közvetlen közelében, a WING és a Budapest Airport közös fejlesztésében. A 8000 négyzetméter alapterületű, 167 szobával rendelkező TRIBE dizájnhotelt a tervek szerint már 2025-ben birtokba vehetik az utasok.
A fejlesztések során a minőség-és utasélmény tovább fokozása és a fenntarthatóság olyan alapvető iránymutatók, amik minden döntésünket meghatározzák, ez a hozzáállás mostanra látványos eredményeket szült. Számos szakmai elismerést nyertünk el az idei évben: az utasvélemények alapján az ACI Európa legjobb repülőterének választott minket a 15-25 milliós forgalmat bonyolító légikikötők között. 10. alkalommal lettünk a régió legjobb repülőtere a Skytrax elbírálása alapján, ugyanez a szervezet egy 500 teljesítménymutatót vizsgáló 3 napos audit után háromról négy csillagosra emelte a repülőtér minősítését, így olyan légikikötőkkel kerültünk egy súlycsoportba az utazási élmény terén, mint a londoni Heathrow, az amszterdami Schiphol, illetve a barcelonai és a bécsi repülőtér. Mi magunk is folyamatosan mérjük, hogyan vélekednek az utasok és a szélesebb közvélemény: az elmúlt öt évben a budapesti repülőtérről utazók szerint jól érzékelhetően emelkedett a szolgáltatás színvonala, a magyarok szerint a légikikötő tiszta, tágas, világos, emberléptékű és biztonságos; nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét.
Aki üdülésre indulva fordul meg a repülőtéren, valószínűleg bele sem gondol abba, hogy az utasforgalmi területen túl egy másik világ is lakozik. Mi viszont ugyanolyan elkötelezettséggel dolgozunk a háttér és cargo infrastruktúra fejlesztésén is.
2022-ben megkezdődött a három és fél éve átadott, 32 000 négyzetméter Cargo Handling és Forwarder épülettel és saját forgalmi előtérrel rendelkező BUD Cargo City bővítése, itt további 6500 m²-en létesítettünk raktárakat, 1500 m²-en irodákat, valamint további kiszolgáló területet. Emellett két új repülőgép-állóhellyel is kiegészült a komplexum.
Ami a jövőt illeti, nem kérdés, hogy nemcsak a most biztosított magas kiszolgálási színvonalat, de a magyarországi turizmus további növekedését sem lehet további kapacitásbővítés nélkül fenntartani.
A tulajdonosok és a vezetőség is elkötelezett az újabb beruházások iránt, különös tekintettel két előttünk álló kiemelt projektre. Ezek közül az egyik az 1. Terminál újranyitása és bővítése.
A tervek készen állnak, megvalósításukhoz továbbra is folytatjuk az engedélyeztetési folyamatot az illetékes hatóságoknál. A másik a 3. Terminál és a hozzá kapcsolódó létesítmények megépítése, ahol jelenleg egy dedikált csapat dolgozik a nemzetközi tervpályázatra való felkészülésen, a fázisoláson és az előzetes tanulmányok elkészítésén. Fontos a teljeskörű felkészülés, hiszen a forgalmas repülőtér mellett zajló munkák az ország egyik legkomolyabb építkezését jelentik majd.
Egészen friss fejlemény, hogy a jövőbeni terminálhoz tartozó új forgalmi előtér földfeltöltési munkálatai a közelmúltban megkapták a szükséges engedélyeket, így a kivitelezés akár már a jövő év első negyedévében megtörténhet.
Milyen fenntarthatósági szempontok érvényesülnek a fejlesztéseknél? Fontosabb ez napjainkban, mint mondjuk 10 éve volt?
Az elmúlt években a légiközlekedés reflektorfénybe került a fenntarthatóság kapcsán, az elvárások nagyot változtak. A mai globalizált életünk elképzelhetetlen repülőterek nélkül, de törekednünk kell arra, hogy a jelenleg nélkülözhetetlen feladatainkat képesek legyünk fenntarthatóbban ellátni. Folyamatosan követjük a nemzetközi trendeket és igyekszünk azokat beépíteni a repülőtér működésébe. 6 szempont mentén csökkentjük a légikikötő környezeti terhelését, ezek a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a zajvédelem, a mobilitás, a CO2 kibocsátás és a zöldenergia. Az elmúlt években minden fronton sikerült új mérföldköveket elérnünk. A nálunk keletkező hulladék 73%-át újrahasznosítjuk – viszonyításképp ez több mint kétszerese a lakossági kommunális és csomagolási hulladék újrahasznosítás arányának.
10 év alatt az egy utasra jutó ivóvíz-felhasználást 30%-kal, a közvetlen fajlagos szén-dioxid kibocsátásunkat 70%-kal csökkentettük. Folyamatosan bővítjük elektromos járműflottánkat és töltő infrastruktúránkat, 2025. augusztus 31-ig 83 töltőállomást és 102 e-töltőpontot telepítünk a repülőtér területén belül. Idéntől a repülőtér teljes áramfogyasztásának 100%-át megújuló energiaforrásból fedezzük. Jó úton haladunk tehát a célunk felé, hogy legkésőbb 2035-re nettó nullára csökkentsük a légikikötő szén-dioxid kibocsátását. Emellett minden idők legnagyobb lakossági zajvédelmi programjának keretén belül már több mint 4 ezer háztartást támogattunk ablakszigetelés, szellőztető berendezés vagy nyílászáró csere programban.Ami a repülőtéri ingatlanfejlesztéseket és építkezéseket illeti, ezek során az épületek energiafelhasználásának optimalizálását, a megújuló energiaforrások használatát és az építési munkák folyamán keletkező hulladék újrahasznosítását helyezzük előtérbe. Jelenleg folyamatban van egy geotermikus fűtési rendszer, illetve egy napelempark tervezése. Tavaly a B3-B5 gurulóút felújítása során például a munkálatok megkezdése előtt gondoskodtunk a környéken élő védett ürgepopuláció áttelepítéséről, az építési munkák alatt keletkezett hulladék több mint 95%-át előkészítettük helyi újrahasznosításhoz, amelynek köszönhetően a repülőtérről történő esetleges elszállításából adódó, kb. 3700 teherautó által generált károsanyag-kibocsátást is elkerültük. 2022-ben csatlakoztunk a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületéhez (HuGBC, Hungary Green Building Council), ahol a tagok megosztják egymással tudásukat, tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat a fenntartható építkezésre vonatkozóan.
Az elmúlt időszakban tovább bővült a cargo elosztóközpont a budapesti repülőtéren. Milyen fejlesztések zajlottak itt? Mik az üzemeltető céljai a cargo-fejlesztésekkel?
A BUD Cargo csapatával a régió új elosztóközpontját hozzuk létre. Ahogy korábban is említettem, a BUD Cargo City-ben évek óta folyamatosan zajlik az infrastruktúra bővítése, az elmúlt több mint 4 évben 80 millió eurót fektettünk be ebbe a projektbe. Mostanra a forgalmi előtér 70 000 négyzetméter, ahol a legnagyobb cargo gépeket is ki tudjuk szolgálni. 40 000 négyzetméter árukezelő és árutovábbító épületünk van, amit világszínvonalú minőségben alakítottunk ki, úgy hogy a legváltozatosabb bérlői igényeket is kielégítsük: vannak hűtött raktáraink, speciális áruk vagy épp élő állatok kezelésére alkalmas tároló tereink. A bérlők kényelmének érdekében a kialakított parkolóban elektromos töltőhelyeket hoztunk létre, a komplexumhoz étterem is tartozik.
A fejlesztések nyomán az áruvolumen dinamikusan nő, még napjainkban is, amikor globálisan egyébként lassulás tapasztalható. Míg 2012-ben 93 000 tonna árut kezeltünk, 2022-re ez a szám több mint duplájára nőtt. Az év végére 250 000-ről 300 000 tonnára bővül az árukezelési kapacitásunk. Erre szükség is van, hiszen folyamatosan futnak be hozzánk bérlői igények jelenlegi és jövőbeli partnereinktől. Emellett mi magunk is aktívan keressük az új lehetőségeket világszerte, rendszeres párbeszédet tartunk fenn a logisztikai szektor kulcs szereplőivel.
A kínai áruk számára regionális szinten stratégiai fontosságúvá vált a BUD, mindent megteszünk azért, hogy hasonlóan erős kapcsolatot építsünk ki további ázsiai piacokon is.
Emellett az észak-amerikai összeköttetések építésében is komoly potenciált látunk. Mindez nemcsak a BUD további bővüléséhez, hanem Magyarország versenyképességének növekedéséhez is hozzájárul. A cargo már most is közel 2400 közvetlen és 15 000 közvetett munkahelyet biztosít, és számos iparágban vonz új beruházásokat, ilyen például az autó illetve elektromos autó ipar, a gépgyártás, az elektronika, a számítástechnika, a gyógyszeripar, a távközlés, vagy az e-kereskedelem.
Hol helyezkedik el ezen a piacon Budapest? Mennyire tudunk erősebbek, nagyobbak lenni régiós versenytársainknál?
8 év stratégiai építkezéssel elértük, hogy a BUD Cargo City-t világszinten számon tartják. Tavaly mi kaptuk az év cargo repülőtere címet az Air Cargo News Awardson, mindezt úgy, hogy versenyben voltak olyan csomópontok is, mint Szingapúr, Liége vagy Brüsszel. Úgy vélem, ez annak az egyedülálló, holisztikus, három pilléren nyugvó megközelítésnek köszönhető, amivel a cargo üzletágat a kezdetektől fejlesztjük, és ami a versenyelőnyünket is képezi: a színvonalas infrastruktúra és a kiváló konnektivitás mellett összetartó cargo közösséget építünk, elősegítve az aktív együttműködést feladók, szállítmányozók, légitársaságok, földi kiszolgálók, hatóságok és a BUD között. Volumen tekintetében a régió legdinamikusabban fejlődő repülőtere a BUD, idén már Béccsel és Münchennel kerültünk egy kategóriába, határozott lépésekkel zárkózunk fel melléjük. Sokatmondó, hogy a Kelet-Közép-Európában komolyabb mennyiségű árut kezelő varsói és prágai repülőtér volumene együttesen annyi, mint a BUD-é.
Mennyire van lehetőség arra, hogy tovább bővüljön a repülőtér cargo területe? Van még fizikailag tér erre? És van rá igény a partnerek részéről?
Az idén lezáruló fejlesztési szakasznak köszönhetően 300 000 tonnás áruforgalomig az infrastruktúra biztosan nem korlátozza a további bővülésünket. Azzal számolunk, hogy csakúgy, mint az elmúlt évtizedben, az előttünk álló 10 évben is megduplázhatjuk a volumenünket. A piaci igény megvan, így a további beruházást jó befektetésnek gondoljuk. Már vannak is terveink arra, hogyan fejleszthetjük tovább a BUD Cargo City-t egy következő fázisban. Sokan nem is gondolnák, de a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területe közel azonos méretű a londoni Heathrow Repülőtérével, és bár természetesen ez teljes egészében nem tekinthető fejlesztési területnek, a helyhiány egyelőre nem szab határt annak, hogy szükség esetén újabb területek bevonásával elégítsük ki a felmerülő igényeket.
Mik azok a szempontok, amiknek 2023-ban meg kell felelni egy reptéri cargo bázisnak? Mennyire szükséges olyan szempontokat is figyelembe venni egy ilyen fejlesztésnél, mint a digitalizáció, vagy a megújuló/újrahasznosított alapanyagok használata?
A teherszállításban mindig is az volt a legfontosabb cél, hogy az áruk a lehető legbiztonságosabban és leghatékonyabban érjenek célba, napjainkban mindehhez hozzáadódik a folyamatok fenntarthatóbbá tétele iránti igény. A cargo bázisunkat ezeknek az elvárásoknak a figyelembe vételével fejlesztjük.
Az épületek kialakítása lehetővé teszi az áruk gyors áthaladását a repülőgépek és raktárak, illetve forwarderek majd fogyasztók között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az infrastruktúrának köszönhetően a legnagyobb gépek esetén is kb. 2 óra alatt megtörténik az áruk le vagy felrakodása, a repülőtéren pedig jellemzően néhány órát vagy maximum 1-2 napot töltenek a termékek. Nem kérdés, hogy a versenyképesség fenntartása érdekében a működés minden területén, így cargo fronton is törekednünk kell a legmodernebb technológiák bevezetésére. Már nem sok választ minket el attól, hogy elinduljon az un. Cargo Community System, egy a meglévő IT rendszerünket kiegészítő elektronikus platform, ami lehetővé teszi majd a digitális interakciót az érintettjeink között, így még szorosabb és gördülékenyebb lesz az együttműködés. A rendszernek köszönhetően többek közt lecsökken a manuális adminisztráció iránti igény, papírmentessé válik az erőforrás menedzsment, valósidőben követhetőek lesznek a folyamatok, felgyorsul a vámvizsgálat. Mindez összességében pontosabb tervezést, átláthatóbb és biztonságosabb logisztikai folyamatot eredményez, a hatékonyságjavulás pedig egyúttal fenntarthatóbbá is teszi a működés egészét.
Van hatása a cargo fejlesztéseknek a személyszállításra is? Mennyire kell, mennyire lehet párhuzamosan fejleszteni a két üzletágat?
Nem jellemző a repülőterekre az a fajta hozzáállás, amit a BUD-nál követünk, hogy a személy-és teherszállítást egyaránt stratégiai fontossággal kezeljük. A BUD karakterisztikája viszont ideális ahhoz, hogy a két üzletág közötti szinergiákat kihasználva mindkét területet fejlesszük. Elsősorban a cargo fejlesztések során tudunk támaszkodni az utasforgalom kiszolgálására már kiépült infrastruktúrára. A repülőtér Európán belüli központi elhelyezkedése, a közúti és vasúti hálózatokkal való ideális kapcsolódása alapvetően jó alapot biztosított a teherszállítás fejlesztéséhez. Ehhez további pozitív adalékot jelentettek a rendelkezésünkre álló hosszú, párhuzamos futópályák, a modern navigációs berendezések, amik a legrosszabb időjárási körülmények között is lehetővé teszik a le-és felszállásokat.
Bár egyre nő a dedikáltan teherszállító repülőgépeken hozzánk érkező áru aránya, a mai napig releváns cargo területen az az árumennyiség, ami az utasszállító gépek hasában, un. belly cargoként érkezik Budapestre. Így tehát a cargo üzletágnak is érdeke, hogy minél kiterjedtebb összeköttetésekkel rendelkezzen a repülőtér az utasszállítás területén.
A cikk megjelenését a Budapest Airport Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Budapest Airport / Baranyi Róbert
