Egy jelentős épület- és építményállománnyal rendelkező nagyvállalat esetében, ahol sosincs üzemszünet, rendkívül összetett feladatot jelent egy digitalizációs stratégia előkészítése, kidolgozása és végrehajtása. A Budapest Airport példáján keresztül mutatta be Bedő Gergely, a Budapest Airport Zrt. épületek és építmények vezetője és a folyamatban tanácsadóként részt vevő Zagorácz Márk, a Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Karának általános dékánhelyettese, a BIMPROVE Kft. BIM szakértője a "bimesedés" a reptér digitalizációs stratégiájának megalkotásának folyamatát.
A Budapest Airport esetében, - ahol az épületek 24 órában üzemelő komplexumok, amelyekben rengeteg változás zajlik, és ahol 1500 munkavállaló, valamint még további 10 ezer ember dolgozik, a bérlőkről nem is beszélve, - ott nagyon nehéz minden információt eljuttatni mindenkihez. Az információhalmazok, amelyek a különböző igazgatóságon csoportosulnak, nem mindig azonosak. Erre reagálva tudtuk, hogy ha az adatstruktúrákat megváltoztatjuk, egységesítjük, akkor sokkal gördülékenyebb lesz az információáramlás a jövőben - mondta el Bedő Gergely.
A reptér digitalizációs stratégiájának kialakítása során egy évig csak egyeztetések zajlottak, ezután jutottunk el a szerződéskötésig, amikor meghatároztuk az egyes mérföldköveket. Ennél a pontnál jöttünk rá, sokkal komplexebb dologról van szó, mint elsőre tűnt. A stratégiából egy munkaanyag lett. Szervezetfejlesztésre is szükség volt, de nem "bimesíteni" szerettük volna a repteret azáltal, hogy felveszünk egy BIM menedzsert és utána magára hagyjuk. A fő irány az volt, hogy a feladatok alapján jelöljük ki a munkaköröket - mondta el Zagorácz Márk.
Bedő Gergely hozzátette, hogy az is fontos szempont volt, hogy a vezetőségnek be tudják mutatni, hogy milyen előnyökkel, és milyen megvalósítási idővel zajlik a teljes digitalizáció. Többféle területről gyűjtöttek ötleteket, tapasztalatokat, részt vettek egy olyan fórumon, ahol a nagyvállalatok megosztják a BIM-es tapasztalataikat egymással, másrészt több külföldi példát is megvizsgáltak, külföldi repterektől kaptak ötleteket, javaslatokat.
Zagorácz Márk kiemelte, hogy egy másik izgalmas tapasztalat volt annak a jelentősége, hogy minden stakeholder érdekelt legyen a folyamatban - a felsővezetők, az operatív vezetőktől kezdve, az alkalmazottokon át, még a beszállítók is. Bedő Gergely megerősítette, hogy mennyire fontos a szemléletformálás, mint mondta, amíg nem érzik magukénak az újítást a munkavállalók, addig nem fogják elfogadni, és ha nem fogadják el, akkor bármilyen jó folyamat is alakulhatna ki, nem megyünk vele sokra. Végül Zagorácz Márk bejelentette, hogy a Pécsi Tudományegyetem elindított egy tudásmegosztó platformot a magyar BIM-es módszertanokról, magyarázatokkal együtt.
Az AI, mint az építőipar megújulásának motorja
A mesterséges intelligencia robbanásszerűen tört be az építőipar területére és már napjainkban is jelen vannak azon technológiák, melyek a tervezés, kivitelezés és előkészítést segíthetik. A cégünknél technológiabevezetéssel és tanácsadással segítjük az építőipari vállalkozásokat - mondta el Heidenwolf Orsolya, a ConTech Consulting Innovációs tanácsadója. Az építőipar digitalizációjában a vállalatoknak az alábbi hat területet érdemes a fejlődéshez megvizsgálniuk:
- technológia menedzsment üzleti alkalmazások
- emberek és a kultúra
- együttműködés, kommunikáció
- innováció
- technológia az automatizációért
- adatmenedzsment, mesterséges intelligencia
Ráadásként pedig a virtualizáció, vizualizáció említhető. A kérdés, hogy a különböző építőipari folyamatokban milyen technológiát szeretnénk alkalmazni. Sokan használnak mesterséges intelligenciát, de azt leginkább a Google fejleszti, a többség csak használja. A számítógép által vezérelt felismerések során már használjuk a mesterséges intelligenciát, Japánban például a beléptetőrendszereknél is jelen van.
Vannak azonban kihívások is az AI alkalmazásában, mint például a kezdeti költség, az AI szakértő, a növekvő költségek, a kiberbiztonság, az algoritmusok fejlesztése, a tradicionális üzleti modell vagy a szabvány hiánya.
Alkalmazási lehetőségek:
- fenntarthatóságelemzésben a beszállítók kiválasztására és karbonlábnyomcsökkentésre,
- költségvetéskészítésben automatikus és gyors mennyiségszámításra (SPARKEL)
- lean-menedzsmentben valós idejű projektadatok 360 fokos kamera segítségével például a projekt készültségének megállapítására
Már holnaptól átalakítja az építőipart az AI?
Négy évvel ezelőtt csak olyan szakemberekkel tudtunk építkezni, akiknek semmilyen digitális szaktudása nem volt, az e-mail-ezés is problémát jelentett. Azóta már minden kollégának van digitális platformja, amire küldeni tudjuk a terveket és információkat, megfelelő előkészítéssel 50 százalékos emberi erőforrás csökkenéssel tudunk véghez vinni projekteket, összességében 30 százalékos hatékonyságjavulás mellett. Ahhoz, hogy az új parametrikus tervező szoftvereket használni tudjuk, képzéseket indítottunk el, de a biztonságra való törekvés jegyében nehézkes volt az átmenet. Ezt követően kezdtünk el egy saját IT csapatot építeni a saját folyamataink automatizálására, az építészek helyét részben programozók vették át. Adatokat gyűjtöttünk, hogy a korábbi munkáink adatbázisát bányászva megfelelően segítsék a munkánkat, előrejelzéseket adva.– Létrehoztuk saját digitális platformunkat, amelybe beépítésre került az FDB által fejlesztett AI is. A programozók segítenek az tervezés, gyártás automatizálásban, az anyagok optimalizálásában – mondta el Vatai Krisztián, az FDB-Projekt Kft. CEO-ja.
A változások lekövetéséhez programozói hozzáállás kell, amihez IT-sokra van szükség. Ebben két irány van. Vagy az építészmérnökök programozóvá képzése, amiben segít a „Chat GPT Tanár úr”, elmagyarázva és átadva az ehhez szükséges kódokat. A másik módszer pedig, hogy az informatikusokat képezzük át építészmérnöknek. Ez utóbbi egyszerűbb feladat, mint fordítva, mert a programozók eleve a változásokra specializálódnak. Ha hatékonyságot akarunk növelni, ahhoz a fentiekhez hasonló megfelelő „szupercsapatra” van szükség. A mérnököknek erre gyakran nincs kapacitása, de az informatikusoknak van, főleg most, hogy az IT szakemberektől nagyobb számban kezdtek megválni a nagy tech cégek, így rendelkezésre áll a munkaerő – tette hozzá Skultéty Bendegúz, az FDB-Projekt Kft. Chief Technology Officere.
Miben hasonlít a BIM a Facebookra és Google-ra?
Ha nem fizetsz, te vagy a termék, lásd Facebook, Google, amik az adatok megfelelő gyűjtése és elemzése által teremtenek maguknak értéket. A BIM-et is információval töltjük fel, a 3D modell viszont önmagában még nem BIM. A feltöltést követően már abban a tudatban indulhat a tervezés, kivitelezés, hogy nagyon sok adatunk van az építkezések folyamatáról. De az sem jó, ha a BIM modellben minden benne van, mert az adattartalom lekövetése általában nem tud megvalósulni. Márpedig a BIM adatok naprakészen tartása fontos ahhoz, hogy az épületek életciklusköltségei csökkenthetők legyenek.
A projektköltség 3, a karbantartás költsége 12, az üzemeltetés költsége 85 százalék egy épület életciklusa során. Ha mi hozzuk létre a BIM modellt, akkor olyan modellt tudunk készíteni, aminek tényleges információtartalma van, segítve ezzel az üzemeltetőket és a későbbi karbantartást.
Mi a legtöbb projektünknél már most is BIM alapon tervezünk, úgy, hogy ebből a lehető leghatékonyabb megoldás jöjjön létre. A BIM olyan kényelmi funkciókkal is jár, mint például a naprakész alapú hibabejelentés, vagy a funkció alapú helyiségkeresés. Az üzemeltetési szempontokat már az épület tervezésekor be kell vonni a projektbe – emelte ki előadásában Joó Dániel, a Bee Wise BIM Specialist-je.
Lehetséges negyedannyi idő alatt a kivitelezés?
Már tíz évvel ezelőtt is azt tapasztaltuk, hogy hiány van jó szakemberből és ez azóta sem változott. Eközben viszont a gépek egyre okosabbak lettek, ami segíthet ezen. Mi a cégünkkel elsősorban ipari létesítmények épületgépészetével foglalkozunk, melynek során olyan megoldásokat alkalmazunk, mint:
- 3D szkennelés (a jó kivitelezés alapja a jó tervezés)
- BIM tervezés (gyártmányterveket csinálunk, ahol a legkisebb menetekig minden le van automatizálva)
- előregyártás
- kivitelezés (akár a helyszínen is)
Egy ilyen tervben akár 30 ezer egyedi elem is lehet, de ez az alapja annak, hogy a projektek hatékonyabban valósulhassanak meg. Referenciáink között szerepel például a regensburgi centrum kórház hűtési rendszere, ami a hagyományos módszerrel 8 hónap lett volna, de mi előre beszkenneltük az épületet, majd több kamionnal a helyszínre szállítottuk az anyagokat és elkezdtük összerakni, mindössze 7 hét alatt végrehajtva az egészet. Egy másik projektünk során a Csányi borászat gépészetén dolgoztunk, ahol a légtechnikánál 15 százalék helyett mindössze 0,2 százalék anyag- és munkaveszteséggel oldottuk meg a feladatot. Emellett bécsi toronyházakban is végeztük hűtési rendszerek kialakítását, ahol olyan szinten automatikus a folyamat, hogy egy-egy toronyban mindössze 2-3 ember el tudja végezni az összes feladatot. A kezdeti kérdésre tehát az válasz, hogy lehet negyedannyi idő alatt is dolgozni, ami költség és hatékonyság szempontjából is kedvező, de ennek eléréséhez teljesen más gondolkodásra van szükség – hangsúlyozta Cserkúthy András, a GLT Delta Kft. ügyvezető igazgatója.
Van más út, mint egy profibb hazai építőipar?
Ditróy Gergely, a Portfolio Csoport üzletfejlesztési igazgatója arról kérdezte elsőként a beszélgetés résztvevőit, hogy mi áll az építőipari digitalizáció szárnyalásának útjában. Zobor Bence, a Graphisoft Deutschland GmbH senior BIM consultant-je szerint
az oktatás hiánya, az arra szánt idő és pénz hiánya okozhatja azt, hogy nem szárnyal még a digitalizáció az építőiparban.
Az ügyfeleket, a felhasználókat is meg kell tanítani, hiába adjuk oda a szoftvert, attól még a régi módszerek alapján fognak dolgozni.
Grátzer Szabolcs, BIM manager, a Market Építő Zrt. tervezési osztályvezetője szerint a digitalizációs folyamatok átvétele is összetett, ha szinte nulla erőfeszítéssel át lehet venni egy újítást, akkor az meg is tud valósulni. De amihez több erőfeszítésre van szükség mindenki részéről, az már jóval nehezebb. Edukációval lehet kibillenteni az építőipar munkástömegeit az eddig megszokott munkamenetükből. Egyszerű lenne, ha válogathatnánk az emberek közül, de humánerőforrás-hiány van. Az a technológia, ami a magasan edukált munkavállalóknál csapódik le, az működik, míg amit a nem iskolázott tömegeknek kellene használnia, az egyértelműen nem.
Nem tudom, hogyan lehet akarást tanítani
- vázolta fel a nem egyszerű helyzetet Grátzer Szabolcs.
Simon József Szilárd, a PlanRadar GmbH kelet-közép-európai regionális vezetője szerint az attitűdben érdemes keresni a választ,
sokan gondolják úgy, hogy eddig sem alkalmaztak digitalizációs eszközöket, hát így a jövőben sem lesz rá szükség.
A digitalizációs megoldásoknál sokszor az is felmerül kérdésként, hogy megéri-e befektetni egy szoftverbe, megtanítani mindenkivel, anélkül, hogy előre látnák annak a megtérülését. Cserkúthy András, a GLT Delta Kft.ügyvezető igazgatója kiemelte azt is, hogy
Magyarországon eddig annyira olcsó volt a munkaerő, hogy nem volt rákényszerítve a szakma a digitális fejlődésre.
A másik lehetséges magyarázat, hogy a profit volt túl magas eddig, és nem voltak a vállalatok rákényszerítve, hogy hatékonyabban, kisebb költséggel dolgozzanak, amit a digitalizációval lehet elérni.
Mit okozhatnak az új szabályok? Az állami megrendeléseken keresztül leszivárognak a kisebb cégekre a hatékonyabb technológiák?
Grátzer Szabolcs elmondta, hogy az államnak sok lehetősége van arra, hogy a törvénykezésen túl beavatkozzon és irányítsa, hogy egy építési projekt hogy valósuljon meg. Például a tenderek során ha nem 100%-ban az ajánlati ár, hanem más tényezők - modern technológia, kedvezőbb környezeti lábnyom - határoznák meg a győztest. Telefont sem úgy veszünk, hogy melyik a legolcsóbb, valamiért az építőiparban a kiválasztás mégis így működik.
Milyen jövő vár az építőiparra? Eljött a kitörés ideje?
Zobor Bence elmondta, hogy az alapok megvannak a hatékonyabb működésre, de változtatni kell saját magunkon, azon, hogy hogyan építünk, tervezünk, hogyan dolgozunk együtt másokkal és mit adunk az alkalmazottaknak. Simon József Szilárd szerint az oktatás nagyon fontos mindebben, illetve azt is ki kell találni, hogy az alvállalkozókat hogyan motiváljuk, nekik is érdekük kell, hogy legyen jobb, minőségibb munkát teremteni. Cserkúthy András végül hozzátette, hogy a tervezők rá lesznek kényszerítve, hogy jobb, BIM-ben tervezett projekteket tegyenek le az asztalra.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio
