„Az építőiparban az elmúlt évben komoly változtatásokra volt szükség, melynek első lépése hálátlan feladatként a megállítás, leállítás volt. Az elmúlt egy évben - elsősorban a megugrott energiaszámlák és a beruházásokhoz szükséges források elapadása miatt - 5500 milliárd forint értékű beruházást kellett felfüggeszteni, ami az építési piac mellett a politikai piacra is hatással van. A feladat nem volt örömteli, de a folyamatnak most a végén vagyunk.” – mondta el Lázár János.
2010 és 2022 között minden harmadik beruházás állami beruházás volt, melyek együttes értéke elérte a 28 ezer milliárd forintot. A tavalyi évben azonban már 3300 milliárd forintnyi folyamatban lévő beruházás is zajlott, melyeket be kell fejezni, így a tárca 4 területen, magas- és mélyépítés, út- és vasútépítés, ezt a 3300 milliárd forintnyi fejlesztést felügyeli. Emellett más minisztériumoknál további 1500 milliárd forintnyi beruházás zajlik és további jelentős beruházás áll tervezés alatt – tette hozzá.
Az állami beruházásokról rendjéről szóló törvényre a hatékonyság növelése miatt is szükség volt, ez 32 év után teljesen újraszabályozza a közpénzek beruházások során történő elköltését. Ehhez 1000 javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől, a törvénytervezet gerincét az ÉVOSZ állította össze.
Augusztus 1-jén hatályba lép a törvény, ami szabályozza a beruházások teljes életciklusát a gondolat megszületésétől az átadásig.
Augusztus 1. és december 31. között minden tárcának össze kell gyűjtenie a fejlesztési elképzeléseiket, hogy pontosan látható legyen, hogy jelenleg és a következő 10 évben miből, mennyi beruházás valósul majd meg Magyarországon. A kormánynak objektív szempontok szerint kell rangsorolnia ezeket a beruházásokat.
A törvény főbb céljai:
- magyarok munkájából magyaroknak legyen haszna, magyar gazdasági szereplők bevonásával, vagyis magyar alapanyag, magyar tudás, magyar profit a magyar vállalkozók számára az építőipar erősítése érdekében
- kultúraváltás történjen az építőiparban, másfajta mentalitás meghonosítása, pl. kiviteli terv nélkül ne kezdődhessen el beruházás, alapos tervdokumentáció készüljön
- a kiviteli tervek során vége lesz az egyajánlatos eljárásoknak, a közbeszerzések során sokkal nagyobb versenyeztetés lesz
- a közbeszerzési eljárások tárgyalásos eljárások lesznek, az első körös ajánlatokat második körben is meg kell versenyeztetni
- a közbeszerzési eljárások során nemcsak az ár fog dönteni, hanem – külföldi, főleg német minták alapján - a zöld szempontok, a fenntarthatóság és a környezeti terhelés is legalább olyan fontos lesz, mint az ár
- magyar alapanyagok és magyar építőipari vállalkozások számára lehetőség teremtése, de emellett a minőségi követelményeknek is meg kell felelniük
- az építőipari beruházások tekintetében egy állami érdekegyeztető tanács létrehozása a részletszabályok kidolgozásáért, melyben komoly szerepe lesz Koji Lászlónak, az ÉVOSZ elnökének
„Egy újszerű együttműködés van a minisztérium és az ÉVOSZ között, melynek során megoldásokat hozunk az építőipar és a minisztérium számára a gazdasági értéklánc érdekében. A kiszámíthatóság növelése nagy érték az iparág számára. A korábbiakban a projektek előkészítése során nem voltak jók a becsült értékek, nehézkes volt a tervezés, nem érvényesült a verseny a szakma számára is hasznos mértékben. Az építési folyamat a megrendeléssel kezdődik, a cél, hogy a legnagyobb megrendelő a szakmával együtt akarjon minőséget lépni – emelte ki Koji László az ÉVOSZ elnöke.
Reformok az alábbi területeken:
- szabályozás: az átláthatóság és kiszámíthatóság növelése érdekében
- megrendelések: a ciklikusság mértékét segítsen csökkenteni
- ellenőrzés: a kóklereket és az unión kívüli anyagot, munkaerőt nem tudjuk kiszűrni, de a következő három évben nem lesz szükség külföldi munkaerőre, így fontos, hogy ezt kiszűrjük
Az ÉVOSZ a jövőben az építésgazdasági feladatokra fog koncentrálni, hogy mindenki ugyanabból az adatbázisból dolgozhasson, ne legyen probléma a jövőben se az ellátásbiztonsággal.
Digitalizáció
A digitalizációban a törvényjavaslat úttörő lesz, bevezeti a BIM szempontokat, ami újdonság lesz a teljes magyar tervezői, kivitelezői, beruházói kar számára. Emellett egy költségkezelő rendszert is létre kell hozni, ami megakadályozza, hogy tömegesen emelkedjenek a beruházások költségei a tervezéskori összeghez képest. Az önkormányzati beruházások kapcsán a cél, hogy a minisztériumnak legyen rálátása azok költségeire.
A beruházási törvény mellett a kormány előtt a magyar építészetről szóló törvény is, amely négy területet ötvöz majd magában, ami teljesen újraírja azt, hogy Magyarországon hogyan lehet építkezni. A beruházási törvény az állami beruházásokra, az építészetről szóló törvény viszont általánosan a magyarországi építkezésekre fog vonatkozni. Az építőiparban a beruházók többsége magyar, de az építőanyag előállítók 80-90 százalékban külföldi kézben vannak, erre is kiterjed majd a törvény.
Tíz év múlva a cél, hogy a magyar beruházások, magyar munkaerővel, magyar alapanyagból épüljenek – tette hozzá Lázár János.
"2024 sokkal rosszabb év lesz az építőipar számára, mert az állami és a magánmegrendelések is csökkenni fognak. A vasút, az út, a mély- és magasépítés korábban évente 1200 milliárd forintnyi beruházást bonyolítottak, ez most 200 milliárd. A 385 ezer építőiparban dolgozó közül sokan elvesztették a munkájukat, ők Ausztriában, Németországban keresnek most munkát. Háborús időszakban viszont a védelmi kiadások elsőbbséget kapnak az infrastruktúrafejlesztésekkel szemben, ennek ellenére a következő években is lesznek útfejlesztések és ipari park fejlesztések Magyarországon. 2024 és 2034 között a magyar államnak Debrecenben 1000 milliárd forintot kell invesztálnia csak a beruházásokhoz szükséges infrastruktúrafejlesztésekhez." – emelte ki a miniszter.
Címlapkép forrása: Getty Images
