Olyan dologtól félni, ami biztosan bekövetkezik butaság – A kereslet visszaesésétől nem kell félni, mert az már megtörtént, a kérdés az, hogy hogyan alkalmazkodunk ehhez. A következő években egy erős visszaesés lesz az építőiparban, a kérdés, hogy ezt hogyan lehet tompítani és erre a szereplők hogyan reagálnak. A piac szereplőinek együtt kell működniük.
Leghamarabb 2025-ben fordulhat meg a mostani trend
- hívta fel a figyelmet Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke. A szakember szerint a tervek megvannak ugyan, de a piaci logika ezt erősen szűrni fogja. Építőanyagárakban egy kisebb árcsökkenés várható, de ez közel sem lesz 30-40 százalék. A tavaszi időszakban lehet egy kismértékű alapanyagárcsökkenés, egy egészségesebb piaci verseny jöhet. A lényeg, hogy a szektor lassulása ne egy teljes satufék legyen. Az állam ugyan berántotta a féket, de abban bízom, hogy a magánszektorban ez nem így lesz. A mostani időszakban megkerülhetetlen, hogy a vállalatok növeljék a hatékonyságukat, a gyártói, a kereskedői, a kivitelezői és a beruházói pozíciókat is jobban össze kellene hangolni és meg kell tanulniuk jobban együttműködni. Nagyon fontos lenne, hogy idén tavasszal már az állam is elkezdje a projekteket.
Mi is látjuk a visszaesést, az állványozás a projektek közepén jelenik meg jellemzően, de mostanra mi is érezzük a nehezebb időszakot.
A lakásépítésekben mérhető a legnagyobb visszaesés, emellett az állami beruházások visszaesése is erősen érezhető.
Félni ugyanakkor nem kell, bár nehéz két év jön, de menni kell előre. Fejlesztésekre van szükség, a szervezetek organizációjában például. Az áremelkedés idén valóban nem fog növekedni, de a projektösszegek is megnövekedtek, így ami korábban drágának számított, az ma már belefér, gondoljunk például a gépesítésre. Nálunk a profit csökkentésével próbálják tartani az árakat. A piac mostanra rendkívül árérzékeny lett. Fontos lenne, hogy az eddigi ciklikusságból próbáljunk meg kitörni, ami a vállalkozásokat is hosszabb távú gondolkodásra ösztönözné – mondta el Serdült Sándor, a Layher Kft. ügyvezetője.
A megrendelői oldalt nézve nálunk a tavalyi év volt egy nehéz időszak, főleg a háború és az energiaárak miatt. Hiába nyertünk meg projekteket, arra végül nem volt pénz, így több projekt is leállt. Az idei év eddig optimális számunkra, de az iparág egészét nézve nagyon pesszimista vagyok,
a következő két évben rengeteg építőipari cég tönkre fog menni.
Az építőipar hatékonyságát növelni kellene, de ennek megvalósulása kétséges. Az biztos, hogy Nyugat-Európában jobban megfizetik a munkavállalókat is és a technológiát is, ez is hozzájárul ahhoz, hogy ott egy főre nagyobb beruházási érték jut. A gépesítettségünk viszont még mindig alulmarad az elvárttól, ott kevesebb élőmunkával valósítják meg a beruházásokat – emelte ki Palkovics Milán, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnöke.
A válságot mi is érezzük, először az eladásaink csökkentek, majd az árak is emelkedni kezdtek. Csökkenésre számítunk, de erre fel kell készülnie mindenkinek, kitalálni, hogy a cégek hogyan működhetnek egy ilyen környezetben is eredményesen.
A csökkenéseket hatékonyságnöveléssel, a szervezeten belüli fejlesztésekkel lehet kompenzálni.
Az alapanyagárak eddig valóban kiszámíthatatlanok voltak, de mostanra ez konszolidálódott, bár árcsökkenésről még nem beszélhetünk. Jó hír viszont, hogy az áremelkedés mértéke sokkal kisebb most, mint 2022-ben.
Az állam szerepe eddig óriási volt, most is az lenne, csak nem megoldott a finanszírozás, ami gondot okoz az építőipari szereplők számára. Ha az uniós finanszírozás megérkezik, az államnak nagyobb lehetőségei lesznek. Az állam szabályozói oldalon is nagy szerepet vállal, például az extraprifitadón keresztül, de például a cementellátást nem sikerült biztosítani. Nem helyes, ha az állam beleavatkozik az árakba, inkább az alapanyagellátást kellene biztosítania. A mostani törvénytervezet valószínű, finomodni fog. A cégek jobb szervezettséggel, jobb belső folyamatok tervezésével rengeteg anyagköltséget tudnak spórolni, erre kell most fókuszálniuk – hangsúlyozta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója.
Képek és címlapkép forrása: Kaiser Ákos / Portfolio
