Készül az új építési törvény, látszik, hogy komoly előkészítő munkálatok vannak és az új Lázár-féle építési minisztérium sokat egyeztet a szereplőkkel. Most azonban újabb körök látszódnak. Mit tud a háttérről? Esetleg uniós szemüveggel túlságosan protekcionista lett a törvény?
A szabályozási kérdésekbe nem mennék bele, de bízom abban, hogy az engedélyezési folyamatok lerövidülnek. Az építőiparnak ma nem a szabályozás a fő problémája, hanem a szakképzés hiánya és ebből adódóan a szakemberhiány. Valamint a hatékonyság hiánya. Ezen problémák megoldására tettünk egy komolyabb lépést, két másik építőipari céggel együtt, amikor létrehoztunk egy új szakképzési centrumot, amely a jövő technológusainak és mérnökeinek nyújt komoly gyakorlati képzést. Tettünk javaslatot arra vonatkozóan, hogy az építőipari cégeket minősíteni kellene és ezzel is motiválni arra, hogy nagyobb energiát fektessenek a technológiára és az innovációra.
Lehetne kötelezni a szereplőket a szabályozás szintjén, hogy egy elnyert állami beruházás bevételének egy részét az iparág fejlesztésére fordítsák vissza?
A kutatás-fejlesztés és az oktatás területén kötelezővé tenném az ilyen jellegű visszaforgatást. Nem kell újdonságokat itt sem kitalálni, elég, ha megnézzük a 300 kilométerrel nyugatabbra lévő példákat, ott ez így működik.
Mi az oka annak, hogy mindenki tudja az építőiparban, hogy mit kellene tenni a hatékonyság növelésének érdekében, de mégsem ez történik?
Nem kell minden megoldást a kormánytól várni, a társadalomnak is hozzá kell tenni a fejlődéshez. Most volt nyílt nap egy szakközépiskolában- amelyen közel 500 gyerek vett részt, ahol bemutattuk a nekik a ma használatos legmodernebb tervező programokat és technológiákat. Így rámutatva, hogyan lehet optimalizálva tervezni, és az építőipari helyszínen a fejlett technológiákkal hatékonyan termelni. Azt tapasztaltuk, hogy nagyon érdeklik őket, az újdonságokat csak a kezükbe kell adni.
Ha talicskát és lapátot adunk nekik, nem fognak dolgozni.
Azóta olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy a gyerekek kérik, hogy vigyük be őket az építkezésre, és a gyárakba.
Ha visszaesik a következő években az építőipar teljesítménye, mi lesz a munkaerővel?
Egy nagyon rossz helyzet van kialakulóban, már egyértelműen látszik, hogy mi az új trend. Ma a felszabaduló munkaerő egy része, azonnal elmehet külföldre, sokkal jobb bérért dolgozni. A másik része pedig integrálódik a termelésbe, a gyárakban találnak munkalehetőséget. A válság után a beruházások újraindulásakor szükség lesz a munkaerő visszapótlására, viszont ezt a szakembergárdát újra felállítani nagyon nehéz lesz.
Van egy másik veszély a magyar építőiparra és fejlesztőkre nézve.
A nagy kényelem beindított egy nagyon rossz mechanizmust, amikor sok volt a munka és már nem fért bele a kapacitásba, akkor elindult az áremelés.
Olyan drága lett az építőipar, hogy lassan meghaladja a nyugati építőipari árakat. Megjelentek a török, kínai, ukrán pénzügyi és kivitelezési kapacitások és fejlesztők. A BMW gyár az élő példa, a kétharmada török kézben van, alvállalkozók sem kellenek, mert hoznak munkaerőt is az építéséhez.
A sor végén a legtöbb embert az érdekli, hogy lesz-e csökkenés a lakásárakban. El lehet majd adni 1,7-1,9 milliós négyzetméteráron jövőre a lakásokat?
Prémium lokációban, prémium kategóriákban, igen.
Ilyen áron és ilyen körülmények között (hitelkamatok, támogatások, infláció) már nem nagyon tudnak a családok lakást vásárolni.
Egyrészt drága a hitel, másrészt az átlagbérek sincsenek még azon a színvonalon. Családi támogatással, - illetve egy nagyobb önerővel - is hitelt kell felvenni és csak az alacsonyabb árkategóriájú lakásokat tudják megvásárolni az átlagos családok. Lesznek tehát eladások, de többségében az alacsonyabb kategóriában.
Általánosságban számít a közeljövőben lakáspiacon nominális árcsökkenésre?
Ez már történik. Használtnál és újnál is, és kell is, hogy legyen. Mi már csökkentettünk az árakon.
Rendben. Árcsökkenés van/lesz a piacon, de ezek után műszakilag ugyanazt kapják a vásárlók?
Igen. A mi esetünkben annyi változott, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk az innovációra és a technológiára, ezáltal tudjuk növelni a hatékonyságot. Bizonyos esetekben még a magasabb műszaki tartalmat is tudjuk biztosítani.
Ezek szerint tud olcsóbban fejleszteni? Van honnan engedni az árból?
Van, de ahogy említettük csak hatékonyságnöveléssel lehetséges.
Ennek érdekében szükség lenne a hazai építőipari termékgyártás fejlesztésére.
Van néhány jó minőségű hazai építőipari termékgyártó, de sajnos ez nem éri el a teljes építőipari alapanyaggyártás 10%-át.
Miért nem gyártunk itthon többet? Nincs hozzá tőke, szakértelem, anyag? Vagy annyira erősek a multinacionális vállalatok, hogy nem fér már oda más a piacra?
Nagyobb vállalkozási akarat kell hozzá. Az nem igaz, hogy a multinacionális cégek mellé nem lehet odaférni, a "multi" egy jó versenytárs. Ahogy a nemzetközi nagyvállalatok Magyarországon működő gyáraihoz támogatást igényelhettek, ugyanígy a magyar vállalkozásoknak is volt erre lehetőségük. Több gyárat felépítettünk az utóbbi időben, most is építkezünk, és mindegyiknél nagy versenytársaink vannak, ami kifejezetten egészséges piaci helyzetet teremt. Fontos még, hogy emelni kell a magyar alapanyag gyártását.
A Bosnyák téri óriásprojektjük hol tart? Mitől lesz más, mint a korábbiak?
Már felsorakoztak a gépek a területen, a munka nagy erővel folyik. Nemsokára az értékesítést is elkezdjük. Az irodaprojektekre jelenleg is már komoly bérlőkkel tárgyalunk, vannak megkereséseink nemzetközi piacról és Magyarországról is. A projekt energiahatékonyságára a legnagyobb figyelmet fordítjuk. Cél, hogy fenntartható és minél alacsonyabb üzemeltetési költségű komplexum jöjjön létre. Példa erre, hogy Magyarország területe gazdag a termálvízben, ezt kihasználva
a teljes fűtést, illetve melegvíz-ellátást geotermikus, és egyéb megújuló energiával tervezzük megoldani.
Ilyen nehéz helyzetben miből tudja finanszírozni a társaság ezt a hatalmas beruházást? Hogy látják ezt a társaságban tulajdonrészt vállaló nemzetközi partnerei?
Egy új menedzsment struktúrát alakítottunk ki. A projektben a régi partnereink tulajdonosként voltak jelen, most a vállalatvezetésben is részt vesznek. Michel Caillard és Ulrich Schiessl társ ügyvezetőként is részt vesznek a vállalat irányításában. Jean Guyon pedig továbbra is tulajdonosi jogokat gyakorol. Michel Caillard a PricewaterhouseCoopers vezetője volt és több hasonló projekt finanszírozásán dolgozott. Ulrich Schiessl a Siemens Capital közel-keleti régiójának vezérigazgatója volt 17 éven keresztül, aki számos ilyen és nagyobb nagyságrendű fejlesztésben vett részt. Jean Guyon, mint egy francia nagy befektető segíti a projekt finanszírozását.
Lesznek további projektek, fejlesztések is a cégcsoporthoz kapcsolódóan?
Folyamatosan indítunk újabb projekteket. 340 lakást fejlesztünk jövő év elején Budapesten. A Balatonon is indítunk még projektet és lehetőséget keresünk más vidéki nagyvárosokban is.
Befektetőként keresnek esetleg olyan ingatlaneszközöket, amit lehetne hosszú távon üzemeltetni?
Ez jelenleg nem szerepel a terveink között. Üzemeltetünk, de csak az általunk megépített ingatlanokat és társasházakat. Fontos nekünk, hogy az általunk fejlesztett társasházak hosszútávon is jól működjenek.
Mondhatják egyesek, hogy a Bayer Constructnak könnyű, mert rengeteg állami támogatást nyert el. Erre mit reflektálna?
Ez egy nagy lehetőség a Magyarországon iparosítók számára. A támogatások legtöbb esetben utófinanszírozott projektek. Inkább hívhatnánk „adómegelőlegező” befektetésnek az állam részéről, mint támogatásnak, mert utólag vállalnunk kell, hogy adóban visszafizetjük, illetve kötelesek vagyunk a dolgozói létszámot megtartani. Létrehozunk egy üzemet, de ha jön egy olyan helyzet, mint a mostani, akkor nekünk kell megoldani a túlélést, nem küldhetjük el az embereket, mert akkor mindent vissza kellene fizetni. Az állam részéről ez a legjobb motiváció. Korábban sem azzal volt a baj, hogy nem volt pénz termelőüzemek építésére, hanem azzal, hogy nem akart senki ilyet építeni. Ráadásul azt is látni kell, hogy azért nem annyira könnyű egy ilyen pályázat. Ajánlom mindenkinek ezt a lehetőséget.
Jönnek akkor a szűk esztendők, de másoknak. Ön látványosan pozitív és megvannak a saját cégcsoportjára vonatkozó növekedési tervei.
Nagyon jó és elhivatott szakembergárda dolgozik a vállalatnál. Mára már, több mint ezer dolgozója van a cégcsoportunknak. Célunk a folyamatos fejlesztés, és az, hogy mindig egy maghatározó szereplője legyünk a magyar építőiparnak.
Milyen jó tanácsa lenne a nehezebb időket váró építőipari szereplők számára a következő időszakra?
Hatékonynak kell lenni. A digitalizáció és technológia a lényeg, csak ebben látom a jövőt, főleg egy ilyen gyors világban. A tervezésbe, illetve az oktatásba is nagyon sok energiát kell fektetni.
A technológia most drága, de végső soron ez lesz majd az olcsó.
A cikk megjelenését a Bayer Construct Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Bayer Construct
