A városok – különösen a többmilliós lakosságú metropoliszok – rengeteg kihívással küzdenek, a népsűrűség növekedése és a zöldterületek csökkenése csupán kettő a leglátványosabb problémák közül. Hosszú távon legalább ilyen súlyos gond a városok egyre növekvő, fosszilis forrásokból kielégített energiaigénye és az autós forgalom miatti károsanyag-kibocsátása.
A világ városai a bolygófelszín mindössze 3 százalékát teszik ki, mégis az összes megtermelt energia 60–80 százalékát emésztik fel, miközben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának 75 százalékáért felelősek.
Rövid távon lehet orvosolni egy-két problémát, például a fejlett tömegközlekedés csökkentheti a lakossági autóhasználatot, valamint a tetőszerkezetekre szerelt napelemtelepek segíthetnek alacsonyabban tartani a villanyszámlát, ahhoz viszont, hogy a városok a távolabbi jövőben is egészséges, élhető otthont jelentsenek, alapvető átalakulásra van szükség.
![Napelemes parkoló](https://pcdn.hu/articles/images-xs/n/a/p/napelemes-parkolo-492284.jpg)
Az ökovárosok, vagy biovárosok koncepciójukat tekintve hasonlóak az ökofalvakhoz, azonban méretüket tekintve jóval nagyobbak, akár gigapolisz méretűek is lehetnek, és a modern technológia minden vívmányát igyekeznek kihasználni a fenntarthatóság, és persze az élhetőség érdekében.
Ezek a városok attól lesznek fenntarthatók, hogy minimalizálják a környezeti kihatásokat, a légszennyezést -azon belül is főként a széndioxid-kibocsátást - és a vízszennyezést, miközben a legkevesebb energiát próbálják felhasználni, főként megújuló forrásokra - szélturbinák, napelemek, biomassza - támaszkodva. Szinte minden hulladékot újrahasznosítanak, komposztálnak, energiává alakítanak, hogy csökkentsék a városok klímaváltozáshoz való hozzájárulását. A légkondicionálók használatát is igyekeznek redukálni, főként növényesítéssel, mivel az aszfalt áltagosan 6 fokkal magasabb hőmérsékletet tud eredményezni a városokban, mint vidéken, de a világos felületek alkalmazásával is csökkenteni lehet a hőt. A legfontosabb persze az autókkal szembeni megfelelő közlekedési alternatíva kidolgozása, a gyalogosforgalom növelése, többek között integrált üzleti, ipari és lakónegyedek kialakításával.
Megelevenedhetnek Asimov biodómjai?
A városok fenntarthatóvá válásának egyik mérföldköve az élelmiszer-előállítás megreformálása:
elkerülhető lenne a zöldségek több száz kilométeres utaztatása, legalább egy részük megteremhetne újgenerációs szupermarketek tetején kialakított melegházakban, míg az alagsorban szárazföldi lazacfarmok működhetnének,
hogy minden korábbinál frissebb alapanyaghoz, egészséges és vegyszermentes táplálékforráshoz jussanak a vásárlók.
Hasonlókról Isaac Asimov tudományos-fantasztikus regényeiben lehet olvasni, ahol a jövő városai hatalmas biodómok alatt működő, önfenntartó rendszerek – ez a gondolat pedig egyre közelebb kerül a valósághoz. A pandémia idején a magyar nagyvárosokban is egyre többen döntöttek úgy, hogy belevágnak a zöldségtermesztésbe, akár az erkélyükön is. A városi növénytermesztés pedig nem csupán múló hóbort, hanem a fenntartható fejlődés egyik fontos eleme lett. Ettől már csak egy lépés, a zöld homlokzatok telepítése a magasházakra, vagy „függőleges erdők” létrehozása a magasra törő épületek lakószintjei között.
Ezekre pedig már léteznek példák: előbbire a budapesti Millenáris Park függőkertje, míg utóbbira a milánói Bosco Verticale nevű lakóépülete, melynek négyszáz erkélyén 750 fa és ötezer cserje segít tisztítani az 1,4 milliós észak-olasz nagyváros levegőjét.
![fenntartható építészet](https://pcdn.hu/articles/images-xs/f/e/n/fenntarthato-epiteszet-492286.jpg)
Hasonló technikákkal akár teljes városokat is újra lehet tervezni. Ha pedig egy tízmilliós megapolisz képes a fenntarthatóhoz közeli működésre, az sok ezer tonna károsanyagtól kíméli meg bolygónkat – és segít felvenni a kesztyűt az emberiség által okozott, s egyben a civilizációnk jövőjét fenyegető, eddigi legnagyobb környezeti problémával, a klímaváltozással szemben.
"Szaúd-Arábiában már olyan futurisztikus városokat terveznek, ahol nincs autóközlekedés, hanem következő generációs járműveket használnak. Mi most azon dolgozunk, hogy az egyik nagy szaúdi fejlesztési projektbe be tudjunk kapcsolódni a Continesttel. Itt már az összes alvállalkozónak, beszállítónak a környezeti lábnyomát percre pontosan mérik. Nagyon tudatosan közelítik meg, hogy mit csinálnak, és ha van valamilyen tevékenységnek környezeti terhelése, azt hogyan tudják kompenzálni más tevékenységekkel" - mondta a Portfolio-nak Kis-Márton Vidor, az összecsukható konténereket gyártó Continest alapító-vezérigazgatója.
A Continest a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expóján is kiállítja termékét, ahol megismerhető az alaptechnológia, annak működése, valamint felhasználási területei. Bemutatnak egy energiatermelésre és -tárolásra alkalmas hibrid konténert is, amelyet tavaly fejlesztettek ki német és magyar partnerükkel közösen. Emellett megismerhetők lesznek az E-Bike Grand Prix versenysorozat részletei is. Ez egy olyan városokban megrendezett elektromos meghajtású bicikliverseny, amely a rendező város számára egyben egy hároméves fenntarthatósági programmal is jár. Ezt szeretnék Magyarországra is elhozni.
"15 perces" városok
AZ ENSZ ADATAI SZERINT 2007-BEN AZ EMBERISÉG FELE ÉLT VÁROSOKBAN, 2030-RA PEDIG EZ AZ ARÁNY MEG FOGJA HALADNI A 60 SZÁZALÉKOT – AZAZ 5,1 MILLIÁRD EMBER ÉL MAJD VALAMILYEN URBÁNUS TÉRBEN.
Épp ezért a világszervezet külön célkitűzést szentelt a témának a 2015-ös Fenntartható fejlődési célok között: az évtized végére mindenki juthasson otthonhoz, az összes városban legyen csatorna, és a lakók világszerte kiléphessenek valamilyen zöldterületre, különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre. Habár ezek megszokott dolognak tűnnek a fejlett világban, sok helyen még nem azok, sőt, a népességnövekedés éppen azokra a fejlődő országokra jellemző, ahol ezek a feltételek gyakran nem alapvetőek.
A városok jobbá tételének receptje részben odafigyelésen és felelősség-vállaláson múlik, de attól, hogy hasznosítják a régi épületeket, zöldségeket termesztünk az erkélyen, és a boltban helyben megtermelt élelmiszert vásárolunk, a városunk még nem lesz teljesen fenntartható, a közlekedéssel kapcsolatos problémák szintén megoldásra várnak. Erre lehet megoldás az úgynevezett tizenöt perces város ötlete.
Az elképzelés lényege, hogy semmi se legyen messzebb negyedórányi gyaloglásnál, azaz a lakosok ne üljenek autóba az olyan mindennapi dolgok miatt, mint a bevásárlás, vagy hogy iskolába vigyék gyermekeiket.
Ez sem új elképzelés, a régebbi lakótelepek között több olyat is találunk, ahol ez a szándék megvolt, például a fővárosi József Attila lakótelepen. Innen pedig már csak egy lépés, hogy a régi aszfalt egy részét vízáteresztő felülettel helyettesítsük, így segítve a városi fák tápanyaghoz jutását, vagy hogy kizöldítsük a villamospályákat, amik így nem csak szebbek lesznek, de hozzájárulhatnak a városi levegő tisztulásához is.
Az ENSZ adatait látva talán nem túlzás azt állítani, hogy ha most nem lépünk a megfelelő irányba, akkor nem sok esélyünk lesz rá, hogy a jövő generációi számára élhető városokat építsünk. Akit érdekel, miként tehetjük fenntarthatóbbá a városokat, és milyen fejlesztések állnak rendelkezésünkre annak érdekében, hogy az unokáink is parkokba vihessék játszani a gyerekeiket, látogass el november 30. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire.
A fenntartható városi életről, önellátó metropoliszokról és tudatos városfejlesztésről is szó lesz a Hungexpón, a november 29-től december 5-ig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón, a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényén. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További információ és látogatói regisztráció: https://regisztracio.planetbudapest.hu/
A rendezvény médiatámogatója a Portfolio.
![](https://gdehu.hit.gemius.pl/_[TIMESTAMP]/redot.gif?id=nFhLAsQstEjN5mFIArU17MV2fdn1T8d5ZLdy0qzQbez.G7/fastid=nmsuluskmtliewlsstvvwofpbwov/stparam=oborplnmmu/nc=0/gdpr=0/gdpr_consent=)