A városok – különösen a többmilliós lakosságú metropoliszok – rengeteg kihívással küzdenek, a népsűrűség növekedése és a zöldterületek csökkenése csupán kettő a leglátványosabb problémák közül. Hosszú távon legalább ilyen súlyos gond a városok egyre növekvő, fosszilis forrásokból kielégített energiaigénye és az autós forgalom miatti károsanyag-kibocsátása.
A világ városai a bolygófelszín mindössze 3 százalékát teszik ki, mégis az összes megtermelt energia 60–80 százalékát emésztik fel, miközben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának 75 százalékáért felelősek.
Rövid távon lehet orvosolni egy-két problémát, például a fejlett tömegközlekedés csökkentheti a lakossági autóhasználatot, valamint a tetőszerkezetekre szerelt napelemtelepek segíthetnek alacsonyabban tartani a villanyszámlát, ahhoz viszont, hogy a városok a távolabbi jövőben is egészséges, élhető otthont jelentsenek, alapvető átalakulásra van szükség.
Az ökovárosok, vagy biovárosok koncepciójukat tekintve hasonlóak az ökofalvakhoz, azonban méretüket tekintve jóval nagyobbak, akár gigapolisz méretűek is lehetnek, és a modern technológia minden vívmányát igyekeznek kihasználni a fenntarthatóság, és persze az élhetőség érdekében.
Ezek a városok attól lesznek fenntarthatók, hogy minimalizálják a környezeti kihatásokat, a légszennyezést -azon belül is főként a széndioxid-kibocsátást - és a vízszennyezést, miközben a legkevesebb energiát próbálják felhasználni, főként megújuló forrásokra - szélturbinák, napelemek, biomassza - támaszkodva. Szinte minden hulladékot újrahasznosítanak, komposztálnak, energiává alakítanak, hogy csökkentsék a városok klímaváltozáshoz való hozzájárulását. A légkondicionálók használatát is igyekeznek redukálni, főként növényesítéssel, mivel az aszfalt áltagosan 6 fokkal magasabb hőmérsékletet tud eredményezni a városokban, mint vidéken, de a világos felületek alkalmazásával is csökkenteni lehet a hőt. A legfontosabb persze az autókkal szembeni megfelelő közlekedési alternatíva kidolgozása, a gyalogosforgalom növelése, többek között integrált üzleti, ipari és lakónegyedek kialakításával.
Megelevenedhetnek Asimov biodómjai?
A városok fenntarthatóvá válásának egyik mérföldköve az élelmiszer-előállítás megreformálása:
elkerülhető lenne a zöldségek több száz kilométeres utaztatása, legalább egy részük megteremhetne újgenerációs szupermarketek tetején kialakított melegházakban, míg az alagsorban szárazföldi lazacfarmok működhetnének,
hogy minden korábbinál frissebb alapanyaghoz, egészséges és vegyszermentes táplálékforráshoz jussanak a vásárlók.
Hasonlókról Isaac Asimov tudományos-fantasztikus regényeiben lehet olvasni, ahol a jövő városai hatalmas biodómok alatt működő, önfenntartó rendszerek – ez a gondolat pedig egyre közelebb kerül a valósághoz. A pandémia idején a magyar nagyvárosokban is egyre többen döntöttek úgy, hogy belevágnak a zöldségtermesztésbe, akár az erkélyükön is. A városi növénytermesztés pedig nem csupán múló hóbort, hanem a fenntartható fejlődés egyik fontos eleme lett. Ettől már csak egy lépés, a zöld homlokzatok telepítése a magasházakra, vagy „függőleges erdők” létrehozása a magasra törő épületek lakószintjei között.
Ezekre pedig már léteznek példák: előbbire a budapesti Millenáris Park függőkertje, míg utóbbira a milánói Bosco Verticale nevű lakóépülete, melynek négyszáz erkélyén 750 fa és ötezer cserje segít tisztítani az 1,4 milliós észak-olasz nagyváros levegőjét.
Hasonló technikákkal akár teljes városokat is újra lehet tervezni. Ha pedig egy tízmilliós megapolisz képes a fenntarthatóhoz közeli működésre, az sok ezer tonna károsanyagtól kíméli meg bolygónkat – és segít felvenni a kesztyűt az emberiség által okozott, s egyben a civilizációnk jövőjét fenyegető, eddigi legnagyobb környezeti problémával, a klímaváltozással szemben.
"Szaúd-Arábiában már olyan futurisztikus városokat terveznek, ahol nincs autóközlekedés, hanem következő generációs járműveket használnak. Mi most azon dolgozunk, hogy az egyik nagy szaúdi fejlesztési projektbe be tudjunk kapcsolódni a Continesttel. Itt már az összes alvállalkozónak, beszállítónak a környezeti lábnyomát percre pontosan mérik. Nagyon tudatosan közelítik meg, hogy mit csinálnak, és ha van valamilyen tevékenységnek környezeti terhelése, azt hogyan tudják kompenzálni más tevékenységekkel" - mondta a Portfolio-nak Kis-Márton Vidor, az összecsukható konténereket gyártó Continest alapító-vezérigazgatója.
A Continest a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expóján is kiállítja termékét, ahol megismerhető az alaptechnológia, annak működése, valamint felhasználási területei. Bemutatnak egy energiatermelésre és -tárolásra alkalmas hibrid konténert is, amelyet tavaly fejlesztettek ki német és magyar partnerükkel közösen. Emellett megismerhetők lesznek az E-Bike Grand Prix versenysorozat részletei is. Ez egy olyan városokban megrendezett elektromos meghajtású bicikliverseny, amely a rendező város számára egyben egy hároméves fenntarthatósági programmal is jár. Ezt szeretnék Magyarországra is elhozni.
"15 perces" városok
AZ ENSZ ADATAI SZERINT 2007-BEN AZ EMBERISÉG FELE ÉLT VÁROSOKBAN, 2030-RA PEDIG EZ AZ ARÁNY MEG FOGJA HALADNI A 60 SZÁZALÉKOT – AZAZ 5,1 MILLIÁRD EMBER ÉL MAJD VALAMILYEN URBÁNUS TÉRBEN.
Épp ezért a világszervezet külön célkitűzést szentelt a témának a 2015-ös Fenntartható fejlődési célok között: az évtized végére mindenki juthasson otthonhoz, az összes városban legyen csatorna, és a lakók világszerte kiléphessenek valamilyen zöldterületre, különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre. Habár ezek megszokott dolognak tűnnek a fejlett világban, sok helyen még nem azok, sőt, a népességnövekedés éppen azokra a fejlődő országokra jellemző, ahol ezek a feltételek gyakran nem alapvetőek.
A városok jobbá tételének receptje részben odafigyelésen és felelősség-vállaláson múlik, de attól, hogy hasznosítják a régi épületeket, zöldségeket termesztünk az erkélyen, és a boltban helyben megtermelt élelmiszert vásárolunk, a városunk még nem lesz teljesen fenntartható, a közlekedéssel kapcsolatos problémák szintén megoldásra várnak. Erre lehet megoldás az úgynevezett tizenöt perces város ötlete.
Az elképzelés lényege, hogy semmi se legyen messzebb negyedórányi gyaloglásnál, azaz a lakosok ne üljenek autóba az olyan mindennapi dolgok miatt, mint a bevásárlás, vagy hogy iskolába vigyék gyermekeiket.
Ez sem új elképzelés, a régebbi lakótelepek között több olyat is találunk, ahol ez a szándék megvolt, például a fővárosi József Attila lakótelepen. Innen pedig már csak egy lépés, hogy a régi aszfalt egy részét vízáteresztő felülettel helyettesítsük, így segítve a városi fák tápanyaghoz jutását, vagy hogy kizöldítsük a villamospályákat, amik így nem csak szebbek lesznek, de hozzájárulhatnak a városi levegő tisztulásához is.
Az ENSZ adatait látva talán nem túlzás azt állítani, hogy ha most nem lépünk a megfelelő irányba, akkor nem sok esélyünk lesz rá, hogy a jövő generációi számára élhető városokat építsünk. Akit érdekel, miként tehetjük fenntarthatóbbá a városokat, és milyen fejlesztések állnak rendelkezésünkre annak érdekében, hogy az unokáink is parkokba vihessék játszani a gyerekeiket, látogass el november 30. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire.
A fenntartható városi életről, önellátó metropoliszokról és tudatos városfejlesztésről is szó lesz a Hungexpón, a november 29-től december 5-ig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón, a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényén. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További információ és látogatói regisztráció: https://regisztracio.planetbudapest.hu/
A rendezvény médiatámogatója a Portfolio.
