Az elmúlt másfél évben szinte minden területen a digitalizáció volt főszerepben. Mi változott ebben az időszakban a BIM elterjedését illetően a tervezői piacon?
A Graphisoft, mint multinacionális vállalat, amelynek több mint egy évtizede BIM alapú a legismertebb terméke, az Archicad, elkötelezett az iparág fejlesztésében, a BIM szemlélet és gyakorlat mielőbbi hazai elterjesztésében. Az elmúlt időszakban a BIM ismeretanyaga szóban, prezentációkon keresztül terjedt az építészek és építőmérnökök körében. Mégis a BIM első gyakorlati alkalmazói az építészek, ők nyitottak elsőként a tervezés teljes digitalizációja felé, amit persze az is segített, hogy ők jutottak elsőként 3D és BIM alapokon működő szoftverhez. Ez volt az indulás, vállalatunk évente megjelenő szoftver verziója olyan újdonságokkal rendelkezik, amely megelőzi a piaci igényeket, valamint folyamatosan bővítjük az épület tervezésén egyidőben dolgozó szakemberek körét. Természetesen mindezt online és felhőalapú kapcsolattal tesszük lehetővé, összekapcsolva a komplex tervező és kivitelező vállalatokat az építőipari kisvállalkozói szereplőkkel.
Mi a következő lépés?
A Covid időszakában itthon és a világpiacon is eddig nem tapasztalt dinamikával igényelték partnereink a felhő alapú megoldásainkat, közel 110 országban, ahol jelen vagyunk. A minden kontinensre kiterjedő globális szolgáltatási igény kiszolgálása vállalatunknál is változást indított el. Menedzsmentünk is nemzetközivé vált, nagyobb hangsúlyt kapott az amerikai piacon pozíciónk erősítése. Globális igényekhez igazodik a jövőben a termékfejlesztésünk és támogatásunk. Magyarországért felelős vezetőként azt tartom célomnak, hogy az építmények tervezése, üzemeltetése során használatos legmodernebb világpiaci BIM szoftvereket itthon is elérhetővé tegyük, megismertessük az új technológiákat a beruházókkal, az ingatlangazdálkodókkal és az állammal is, ami az egyik legnagyobb építőipari megrendelő. Oktatással támogatjuk a technológia elterjedését, évek óta tartunk előadásokat egyetemeken, kamarai továbbképzéseken, valamint népszerűek a saját BIM menedzser tréningjeink itthon és külföldön egyaránt.
Összességében, a magyar építőipar versenyképessége azon múlik, hogy milyen ütemben alkalmazzák a digitális technológiát a piac szereplői.
Most talán jobban rá vannak kényszerítve, mint valaha, hogy gyorsan megszokják az új megoldásokat.
Minden rosszban van valami jó, az elhúzódó home office révén kézzelfogható a digitalizáció eredményessége. Zökkenőmentessé tehető az építmények megtervezésének munkafolyamata, az építészeket és a szakági tervezőket ez a technológia segítette a munkahelyük megtartásában, illetve a megnövekedett piaci igények kiszolgálásában. Nemzetközi tapasztalataink alapján hasonló technológiaváltási trendet várunk a hazai kivitelezés és üzemeltetés területén is.
Az ingatlanfejlesztő be tud kapcsolódni a tervezési folyamatba? Vagy ez még akadály?
Nem akadály, hisz számukra is már adott az a lehetőség, hogy a kezdetektől bekapcsolódjanak a beruházásuk digitális műszaki adatvagyonának felépítésébe. A beruházó alapvetően a finanszírozásra és az ingatlan ideális helyének kiválasztására figyelt, és nem volt lehetősége a mérnöki tevékenységek kontrolálására. Az open BIM ad lehetőséget arra, hogy a fejlesztőnek az építménnyel kapcsolatos elvárásai legyenek a digitális műszaki adatvagyon kiinduló pontjai.
A jelen gyakorlat szerint a fejlesztők a beruházással kapcsolatos tervezési igényeiket dokumentumban adják át a tervezőnek, akik gyakorlatilag papírok alapján kezdtek tervezni. Már itt sok volt a hibalehetőség, a digitalizáció ellenben nyomon követhetővé tesz minden lépést.
A beruházónak nemcsak a gyorsaság a lényeg, és az, hogy félreértés nélkül megvalósítsák az elképzelését, hanem a költséghatékonyság is. A műszaki és a költségvetési számok hogyan tudnak találkozni?
Azt látjuk, hogy a nagy építőipari cégek elkezdték bevezetni saját pénzügyi és logisztikai integrált rendszereiket, a könyvelési és anyagmegrendelési folyamataik optimalizálására. Ez lehetővé teszi, hogy elemezzék projekt és vállalat szinten mennyibe került az általuk megépített építmény, elemezni tudják projektekként, anyagonként saját áraikat, hatékonyságukat. Ezek segítik a cégvezetőt a vállalatuk irányításában. A rendelkezésre álló megoldások alapján a jövő az, hogy nem a projekt lezárása végén utólag, hanem a virtuális épületmodell alapján, a tervasztalon tudják kiszámolni az épület teljes költségét.
Mi teszi ezt lehetővé, hogy már a tervasztalon is látszódjon a teljes költség?
Kibővítve a tervezés folyamatát, felismertük, hogy a digitalizáció szempontjából nem a tervezéssel indul egy építmény létrehozása. A legfontosabb a beruházói igény és az épület funkcionalitása. Vannak olyan komplex építménytípusok, ahol szükségessé vált szakosodott szoftvereket fejleszteni. Az összetett funkciójú intézményeknek, mint például a kórházaknak, a digitális műszaki adatvagyonának felépítésére alkalmas a dRofus megoldásunk. Ebben a szoftverben a működési igényekhez rendelt berendezések, valamint az épület teljes költségvetése is megjelenik. Az ilyen típusú intézmények versenyképes tervezésénél megkerülhetetlen az ilyen szoftver használata, természetesen erre számtalan nemzetközi példánk van.
Egy kórházprojektnél mi az a nehézség, amit segíthet leküzdeni, ha már az ötlet megszületéstől használják a BIM-et?
Egy kórházberuházás során az orvosszakmai igények összeírása jelenleg egy több ezer oldalas dokumentummal kerül az építészek asztalára. Az építész feladata geometriába önteni a működő kórházat, viszont az általuk használt tervező szoftverek nem képesek a kórházépítéshez szükséges orvosszakmai előírások digitális kezelésére. Ez vezet jelenleg a legtöbb olyan hibához, amelyek az üzemeltetés alatt a betegek, orvosok és egészségügyi szakdolgozók mindennapjait hosszú éveken át megnehezítik, ráadásul jelentősen növelik a kórház működési költségét. Mire gondolok? Olyan előírásokra, amelyek például meghatározzák hogyan fussanak a falban a lélegeztetéshez használt gépek oxigénvezetékei, vagy kritériumokat állítanak a veszélyes hulladék távozásának intézményi útvonalának, étkeztetés logisztikájának, sürgősségi esetek útvonalainak megtervezésére, ráadásul meg kell felelniük a hazai és EU-s előírásoknak is. Azért is fontos ez, mert ha Magyarországon épül egy kórház, annak versenyképesnek kell lennie egy osztrák, szlovén vagy dán kórházzal is, mert a biztosítási ellátás már az EU-n belül a betegeknek átjárható. Egy digitális, műszaki egészségügyi adatvagyon létrehozását a dRufus program támogatja például azzal is, hogy az összes előírást, költséget, berendezést, működési folyamatokat képes egy adatbázisban tárolni. Az orvosszakmai elvárások digitális adatbázisa automatikusan beemelhető az Archicad, az építészek tervező szoftverébe.
Az utóbbi években ez forradalmi változást hozott a korházak tervezésében világszerte.
Eddig főleg a tervezőkről volt szó, de nem csak az ő munkájukat könnyíti meg ez a szoftver.
Így van, a kórházak üzemeltetési költségét is jelentősen csökkenti ez a technológia. Képzeljük el, hogy véletlenül a 812. oldalon lévő orvosszakmai elvárásra nem jut kellő figyelem, és végül a diabetikus ételek kihordási útvonala indokolatlanul hosszúra sikerül, és napi három alkalommal kell oda-vissza hosszabb útvonalon tologatni a tálcákat a kórház életciklusának mind a 60 éve alatt. Ez csak egy példa, de számos hasonló esetet lehet a program automatikus hibakeresőjével már a tervasztalon kiszűrni, és jelentős jövőbeli üzemeltetési költséget és időt megtakarítani. Évek óta tapasztaljuk, hogy nyugaton ezzel a technológiával optimalizálják ezen beruházások tervezését.
Az építőiparban az árak időnként gyorsan változnak. A szoftver segíthet kezelni az akár heti árváltozásokat?
A dRofus úgy segít ezen, hogy az integrált szoftverben központi ártábla alapján tervezik a projekteket és árváltozás esetén pillantok alatt frissül az épületek tervezett költsége.
Ez a szoftver más épülettípusok tervezésére is használható?
Természetesen minden komplex működésű ingatlan esetében megoldást jelent. Ide tartoznak a vegyes szolgáltatást nyújtó bevásárlóközpontok, repterek és egyéb multifunkciós épületek.
Van itthon, vagy az EU-ban már olyan szabályozói törekvés, ami a BIM szabványosításának bevezetését szorgalmazza?
A Graphisoft magyar delegált vállalatként évek óta részt vesz az EU-s szintű BIM előírások készítésének munkacsoportjában. Magyarországon 2021. március elsején jelent meg az első BIM szabványcsomag, de a magyar közbeszerzési előírások, a kamarai ajánlások még nem tartalmaznak kötelező BIM elemeket. Ez az iparági hatékonyságnövelő szemlélet és technológia még kiaknázatlan itthon a költségek, a környezetvédelem és a szükséges munkaerőfelhasználás vonatkozásában.
A cikk megjelenését a Graphisoft támogatta.
Címlapkép forrása: Graphisoft
