Mindig csak egy hétre előre szabad tervezni, mert nem lehet tudni, mi lesz
Scheer Sándor, Market Építő Zrt. vezérigazgatója, a Hotel Clark tulajdonosa a Portfolio-nak azt mondta, idén márciusig minden a tervek szerint alakult, kiválóan indult az év az elképzeléseknek megfelelően. A koronavírus és az azt kísérő pánik aztán azt eredményezte, hogy bezárták egy időre a boutique hotelt, májusban nyitottak újra.
„Van egy számításunk, hogy hol van a fedezeti pontunk, és ebben nagy segítséget jelent a kormány hiteltörlesztési moratóriuma, mely lehetővé tette, hogy a fedezeti pontunk alacsonyan legyen. Az újranyitás óta veszteséget nem termeltünk, a szálloda a minimumot, az üzemi szintű bevételt kitermelte” – mondta Scheer, hozzátéve, az augusztusi számok a helyzethez képest biztatóak voltak. Noha korábban nem volt jellemző, idén a főszezonban részben beindult a belföldi turizmus és vidéki vendégek is igénybe vették a szállodát.
A szeptember 1-i határzár, valamint a fertőzésszám dinamikus növekedésével kapcsolatban a tulajdonos hangsúlyozta, a szálloda egyelőre nyitva tart, várják a vendégeket.
„Az egy új helyzet lesz, és el kell gondolkodni majd, hogyan tovább, ha a szálloda üzemeltetése veszteséget termel, de még nem tartunk ott.
– tette hozzá. A szállodafejlesztésekkel kapcsolatban elmondta, áttervezéssel vagy munkaleállással nem találkoztak.
„Egy szállodafejlesztés életciklusa nagyjából úgy fest, hogy 1 év előkészítés, 2 év építés, 50 év élettartam. A COVID nagyjából fél évvel ezelőtt bukkant fel Magyarországon, a járvány hatásai egyelőre nem érződnek a szállodafejlesztési projektjeinkben” – mondta. Átütemezések azért előfordulnak, van olyan projekt, amelyik nem indult el, a fejlesztő úgy döntött, vár még egy kicsit, hogy normalizálódjon a helyzet, de a legtöbb munka az eredetileg tervezett ütemben halad.
Scheer Sándor végül hozzátette: "Azt megtanultam ebben az időszakban, hogy mindig csak egy hétre előre szabad tervezni, mert nem lehet tudni, mi lesz”
Vagy van tartalék túlélni, vagy nincs, ez ennyire egyszerű
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Portfolio-nak elmondta:
Akinek van kellő likviditása, az fogja csak túlélni
Megjegyezte, a július és augusztus alapvetően a legerősebb hónap a turizmusban, most sem volt ez másképp, de a szeptember 1-jén életbe lépő határzár és a vírus második hulláma miatt az idei őszi szezon gyengébb lesz, mint a tavalyi volt.
"Ősszel jelennek meg rendszerint a külföldi csoportok a vidéki szállodákban, rájuk most nem lehet számítani, ahogy elmaradnak a nagyobb rendezvények is. Valamennyire kompenzálhatja mindezt, hogy azok a magyarok, akik esetleg a következő hetekben, hónapokban külföldi utat terveztek, átfoglalnak belföldre" – mondta, hozzátette azonban, hogy Budapesten a helyzet kilátástalan, hiszen a fővárosban a vendégkör szinte 100 százalékát külföldiek adják.
Flesch Tamás tud már olyan szállodáról, amely végleg bezárt, nem is tervezik az újranyitást. A külföldi vendégek hiányát a budapesti belvárosi éttermek is jelentősen meg fogják érezni, újabb elbocsátási hullám várható a vendéglátóiparban. Mint mondta, a turistákra épülő éttermekben a házhoz szállítás sem jelent megoldást.
Flesch Tamás végül hozzátette: "Vagy van tartalék túlélni, vagy nincs, ez ennyire egyszerű"
Bízzunk benne, hogy tavasszal megjön az utazási kedv, nyárra pedig felpörög
Erdei Bálint, a RedWood Real Estate Holding vezérigazgatója, Hard Rock Hotel Budapest fejlesztője elmondta, hogy a második hullám túléléséhez Budapesten további költségcsökkentések és F&B típusú bevételek maximalizálása segíthet a belföldi fizetőképes kereslet kielégítése mellett. Szállodai szobai fronton akár még hosszabb ideig is várni kell, amíg visszaáll a külföldiek utazási hajlandósága, de ebben a nehéz helyzetben is lehet érdekes vendégélményt adni például a különleges étteremmel és tetőbárral, mely a belföldi piacra fókuszál. Mint mondta:
Bízom benne, hogy tavasszal megjön az utazási kedv és hajlandóság, mely nyárra felpörög
Nyáron az első hullám után elkezdett magára találni a turizmus Budapesten is, mely bizakodásra adott okot az év őszi időszakára. Erdei Bálint szerint érezhető volt a vásárlói igény növekedése még a vállalati rendezvényekben is.
Számos cég néhány napos régiós konferenciát tartott volna a szállodánkban, de a határzár minden ilyen és ehhez hasonló kezdeményezést és várakozást keresztbe tört.
– tette hozzá.
A szállodák - főleg a fővárosban - kénytelenek lesznek újragondolni a teljes stratégiájukat, ugyanis 2019-ben a fővárosi hotelek vendégéjszakáinak döntő többségét külföldi vendégek adták, ez az arány még országos szinten is igen magas, hiszen kétharmad arányban külföldi vendégek tették ki a vendégéjszakákat.
„Erdei Bálint végül hozzátette: "egyedi szolgáltatásokkal nem rendelkező piaci szereplőnekA teljes bezárás sajnos valós és reális lehetőség. Néhány hónapig nem éri meg leépíteni, de most már látszik, hogy egy hosszabb időszakról van szó, így bizonyos esetekben a hibernálás az egyetlen megoldás.”
Örökké ez nem fog tartani. Az utazás mindig visszatér
Takács Márton, a BDO igazgatója úgy látta, hogy a budapesti szállodapiacon a korábbi hónapokhoz képest augusztusban már megjelent némi bizakodásra okod adó tapasztalat, ez viszont a határzárral teljesen megszűnt. Ugyanakkor, mivel a szeptemberi mélyrepülés egy kényszerintézkedés és csak részben piaci folyamat eredménye, a zár nélkül is nagyon lassú ütemben, de lépcsőzetesen fejlődő keresletben jelenleg egy mesterségesen elfojtott rész is kialakult.
Amint felszabadul a beutazási korlátozás alól az ország, várhatóan újra megjelenik ez az elfojtott kereslet
– jegyezte meg az igazgató. Budapest duplán nehezített körülménnyel néz szembe, mert most sem a szabadidős, sem a konferenciaturizmusból nincs meg a szokásos bevétel. A szezonalitásból fakad, hogy a nyári időszak a legerősebb a szabadidős utazásokat tekintve. Ősszel és tavasszal pedig a rendezvény és konferenciakereslet adja a 4-5 csillagos szállodák bevételeinek egy jelentős részét. Takács Márton elmondta:
A növekvő esetszámok miatt a nemzetközi nagyvállalatokon és a rendezvényszervezőkön nagy a felelősség és kérdés, hogy függetlenül az utazási korlátozástól, egyáltalán elindulnak-e a szokásos nagyrendezvények.
Budapesten historikusan a szállodavendégek 80%-a külföldi, így a kevéssé tőkeerős háttérrel rendelkező szállodák potenciálisan nehéz, vagy akár krízishelyzetbe kerülhetnek. Ha államilag huzamosabb ideig fenntartott utazási korlátozás lesz, akkor akár állami segítségre is szükség lehet: „Ha még hónapokig nem tudnak legalább a működésben fedezeti ponthoz elégséges árbevételt generálni a piaci szereplők, akkor az üzemeltető – tulajdonos és - finanszírozó háromszög között kell, hogy mihamarabb elinduljon egy nagyon nyitott és konstruktív, megoldást kereső tárgyalás. Az senkinek nem jó, ha nagy szállodák mennek tönkre.”
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan látja a vidéki szállodapiacot, Takács Márton elmondta, hogy a nyári időszakban az a dinamika, hogy rengeteg utazó került át a külföldi piacról a belföldire, megmentette a vidéki turisztikai desztinációkat. Egyes piaci szereplőknek még a tavalyi évnél is magasabb árbevételük volt és néhány terület, például a Balaton környéke, Hévíz, Egerszalók, Hajdúszoboszló kiemelt kereslettel találkozhatott.
Az erős nyár nagy részben kompenzálni tudta a márciusi és áprilisi teljes kiesést. Ez a munkaerő visszavételével is járt. Ez most újra veszélybe kerülhet.
– tette hozzá. Vidéken az őszi-téli időszak nagyban fog függni az esetszámok alakulásától, az egyéni kockázatvállalás mértékétől. Ha nincs is korlátozás, akkor sem a nyári dömping fog folytatódni, ugyanakkor, ha nem lesz drámai egészségügyi helyzet, akkor például a hosszú hétvégéken, karácsonykor, újévkor lesz vendégforgalma a szállodáknak.
Takács Márton végül hozzátette: „Örökké ez nem fog tartani. Az utazás minidig visszatér, ez abból is látszik, hogy egy komoly lezárás után, Magyarországon is az emberek óriási lendülettel, kedvvel és költési hajlandósággal kezdtek el utazni.”
Tavaszig a nemzetközi kereslet szinte teljesen elhalhat
Csordás Imre, az Accent Hotel Management ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az első hullámot követően a belföldi turizmus berobbant, a vidéki szállodák, panziók, vendégházak szinte mind rekordot értek el, ebből a keresletből viszont Budapest nagyon keveset érzett, ugyanakkor külföldről elkezdett már június végén csordogálni a forgalom, ami fokozatosan növekedett augusztus végéig.
„Volt olyan pesti hotelünk, ahol 40% fölé emelkedett az augusztus havi átlagkihasználtság, viszonyításképpen ez tavaly 90% körüli értéken volt, májusban pedig még abban reménykedtünk, hogy talán augusztusra elérhetünk 30%-ot. Tehát várakozáson felül alakultak a számaink" – tette hozzá az igazgató.
A határzár ezt a trendet állította meg, a külföldi vendégek egész őszre elkezdték lemondani a foglalásaikat, annak ellenére, hogy egyelőre csak szeptember végéig szól ez az állapot. A turizmusban a „bizalom” a legfontosabb érték, ha ez nincs meg, akkor a vendégek nem utaznak. Csordás Imre hozzátette, hogy a vírus által okozott bizonytalanságra még egy lapáttal rátesz az is, hogy a magyar járványügyi intézkedéseket kiszámíthatatlannak tartják a hazánk iránt érdeklődő külföldiek, ezért nem mernek tervezni utazást hozzánk.
"A vidéki wellness szállodákban egyelőre optimistább a hangulat, de természetesen az, hogy fokozatosan nőnek az esetszámok, visszafogja a foglalási kedvet" - mondta el az igazgató, majd hozzátette, hogy abban bíznak, hogy, ha akár takaréklángon is, de a vidéki turizmus életben marad mindaddig, amíg egy járványügyi intézkedés el nem lehetetleníti a belföldi utazást, vagy a szállodák és wellness részlegek üzemeltethetőségét.
Tavaszig a nemzetközi kereslet szinte teljes elhalására számítunk.
– mondta el az igazgató. Magyarország eleve nem egy téli desztináció, ezt tetőzi a fertőzéstől való félelem az egyén szintjén, illetve a különböző járványügyi korlátozások. Hozzátette azt is, hogy biztosan lesz példa hosszabb üzemszünetekre a fővárosi szállodák körében és talán vidéken is.
Csordás Imre végül hozzátette: „Reméljük, hogy a tavaszi Kurzarbeit-hez hasonló programmal vagy egyéb szektorvédelmi intézkedéssel sor kerül állami segítségre, és akkor talán kevesebben kerülnek utcára, kevesebb vállalkozásnak kell lehúznia a rolót.”
Azonnali segítséget, és hosszútávú, a visszaépülést segítő átgondolt javaslatcsomagot várunk
Blandl Judit, a Mellow Mood Hotels igazgatója elmondta, hogy folyamatosan vizsgálják a koronavírussal kapcsolatos eseményeket és intézkedéseket, újabb és újabb lehetséges forgatókönyvekre készülnek fel. A portfólióban lévő 10 szálloda nagy részét a nyár folyamán újra megnyitották, és a körülményekhez képest jó eredményeket értek el. A szeptemberi előrejelzések is pozitívak voltak: csökkenthetők lettek volna a veszteségek.
„Budapesti szállodaláncként nagyon nehéz a helyzetünk. 2020. március és augusztus között a tavalyi év ugyanerre az időszakra vonatkozó árbevételének mindössze a 10%-át értük el, ezek hatalmas veszteségek.
– összegezte a helyzetet Blandl Judit. Hozzátette, hogy a szeptemberi határzárásokra reagálva ismét üzemszünetet rendeltek el több házban, az igencsak konzervatív becsléseiket is ismét teljesen újra kellett számolni. "A turizmusnak és a vendéglátásnak egyértelműen szüksége van további, kormányzati oldalról érkező támogatásra. A szállodaipar különösen munkaerőigényes ágazat, és számolnunk kell annak a lehetőségével, hogy az üzemszünetet szállodáinkban a tavaszinál akár hosszabb ideig kell fenntartanunk, így drasztikusabb lépésekre kényszerülhetünk."
Az igazgató elmondta azt is, hogy megfelelő mennyiségű vendégszám nélkül a szektor munkahelyei veszélybe kerülnek a veszteséges működés mellett.
Blandl Judit végül hozzátette: "rövidtávú, azonnali segítséget, valamint hosszútávú, a visszaépülést segítő, szakmai fórumokon egyeztetett, átgondolt javaslatcsomagot várunk.”
