Magyar viszonylatban, ha 1,8 millió forintos éves medián jövedelemmel számolunk, ami egy főre és nem egy háztartásra vonatkozik, ez azt jelentené, hogy nagyjából egy átlagos magyarországi lakás 36 millió forintba kerülne. Nyilván a háztartások többségében legalább két kereső van, így számolva már 72 millió forintos lakásról beszélhetnénk.
Ázsiában és az Egyesült Államokban is jellemző, hogy háztartásokra számolnak medián jövedelmet, vagyis a családtagok számától függetlenül számolják ezt az értéket, ez a módszer hazánkban kevésbé elterjedt, éppen ezért az 1,8 millió forintos éves mediánjövedelem, a KSH átlagkereset adataiból számított erős becslésként értelmezhető.
A legutóbbi ingatlanpiaci válság már 14 éve véget ért Hongkongban, ami alatt az árak a jövedelmekhez képest 400 százalékkal növekedtek. A földtől elrugaszkodott árak miatt pedig a Hongkongban élők egy jelentős része csak apró, ablaktalan lakásokat engedhet meg magának.
Bár itthon is elterjedt, hogy egy lakás szobáit különböző bérlők vegyék ki, két elég fontos különbség van a hongkongi és a magyar gyakorlat között. Az egyik, hogy itt kevésbé törekednek arra, hogy szobát alakítsanak ki, a cél inkább az, hogy minél több személy, vagy akár család bezsúfolható legyen egy ingatlanba, így a lakás egész része szűk folyosókból és zugokból áll, így is spórolva a négyzetméterekkel. A másik fontos különbség, hogy a rosszabb állapotú, kisebb férőhelyekért havonta 75 ezer forintnak megfelelő díjat kérnek el. Bár Budapest belvárosában is lehet találni ilyen árakon szobákat, ezek általában egy felújított, modernebb lakásban vannak, de legalábbis a lakhatási körülmények teljesen mások, mint ezekben a "koporsólakásokban".
Az alábbi videó mutatja be, hogyan néznek ki ezek a zsúfolt lakások:
Miért alakult ez így?
Elsőre talán arra gondolnánk, hogy a magas népességszám és a terület szűkössége miatt kell az embereknek apró szobákba tömörülni. Ez csak részben fedi az igazságot. Hongkong területének csupán a 25 százaléka van beépítve, és ugyan a másik 75 százalék nagy részét hegység borítja, ahová nehéz lenne lakóházakat felhúzni, de még így is bőven lenne tér az új fejlesztéseknek.A legfőbb ok ehelyett az, hogy nem elég hatékony a földek felhasználása, a teljes terület csupán 3,7 százalékát teszik ki a lakóházakkal sűrűn beépített részek. Ez pedig nem a geográfiai nehézségekből fakad, hanem a városállam politikája miatt van így, a kormány birtokolja ugyanis a város összes telkét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy horribilis árakon több éves procedúra és aukció után lehet csak bérelni, általában 50 évre. Amelyik fejlesztő a legmagasabb árat kínálja a területért cserébe, megkaphatja a jogot egy lakóház építésére. Az árverés egyben azt is eredményezi, hogy nemcsak a fejlesztők fizetnek magas árakat, de ez később a kész lakások árában is lecsapódik.
Miért nem segít a kormány az embereken?
A kormány ragaszkodik a saját tulajdonlású területeiből származó bevételekhez, az összes befolyó összeg mintegy 30 százalékát teszik ki az ingatlanügyletek. Ennek pedig nem más az oka, minthogy Hongkongban egyszerűen nincs általános forgalmi adó és a vállalkozások által fizetett társasági adó is igazán alacsony. Emiatt van szüksége a kormánynak más forrásból bevételt szerezni, így igazából semmilyen ösztönzése sincs arra, hogy több földet adjon el, vagy csökkentse ezeknek az árát, ennek viszont a lakosság issza meg a levét.Ez számokban azt jelenti, hogy egy körülbelül 28-30 ezer négyzetméteres területet 2,2 milliárd dollárért, vagyis 625 milliárd forintért lízingelhetett egy beruházó, ami minden idők legdrágább ügyletének számított. A telek négyzetméterára hozzávetőlegesen 21-22,5 millió forintra jön ki átszámolva. Összehasonlításképpen, Londonban körülbelül 2 millió forintos négyzetméteráron már vannak beépíthető területek, Budapesten 1,5-2 milliós telekárat csak az V. kerületben lehet találni, a többi kerületben milliós ár alatti az átlag, a helyhiány azonban itt is könnyen megváltoztathatja az átlagos számokat.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
