Kitart a csekély alapterülettel rendelkező, 10-20 négyzetméter közötti minilakások keresettsége a hazai ingatlanpiacon. 2023-ban a legtöbb kis alapterülettel rendelkező, megfizethető árú ingatlant kisebb otthonba költözés miatt a vidéki területeken vásárolták a Duna House ügyfelei, a fővárosban inkább a befektetési célú vétel volt jellemző. Budapesten tavaly 400 ezertől 1,7 millió forintig terjedt a minigarzonokért fizetett négyzetméterár, az aktuális kínálatban azonban már a 2,5-3 millió forintos négyzetméteráron hirdetett, teljeskörűen felújított, belvárosi kislakások sem ritkák.
A megújult otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően fokozódhat a fővárosi új és használt családi házak iránti kereslet, ugyanakkor az elvárt minimum alapterület és a magas négyzetméterárak a 80 milliós és a 150 milliós értékhatár miatt korlátozhatják egyes kerületekben a CSOK Plusz lehetőségét. A Duna House számításai és az Ingatlan.com kínálata alapján megnéztük, az egyes kerületekben mik a vásárlói lehetőségek.
Már csak tavaszig lesz nyitva a Reál Alfa a XI. kerületi Kondorosi úton. Lapunk úgy tudja, hogy a területen lakóparkot építenének. Az önkormányzat a december 14-i ülésén változtatási tilalmat rendelt el, hogy legyen idejük felülvizsgálni a hatályos építési szabályzatot.
Ismét bővül a Penny magyarországi hálózata, miután megkezdődtek az új, pilisvörösvári üzlet munkálatai. A nyitás 2024 első felében várható. A térségben a Penny eddig nem rendelkezett üzlettel - írja a cég.
A CATL kínai cég a debreceni gyárterületének csökkentését tervezi - szúrta ki a magyarvasut.hu a CGTN kínai hírportálon. A cég a kormányzat által február 13-án kiadott környezetvédelmi engedély módosítását kérte, mert azt tervezik, hogy csökkentik az eredeti engedélyben szereplő gyárterület nagyságát, ezáltal csökkentve az akkumulátorgyártás szennyezési körét.
Az elmúlt években meglehetősen élénk volt a budapesti újlakáspiac, de az idei évre csökkent a vásárlók és a fejlesztők lendülete. Ennek ellenére még most is több mint 6000 új lakás közül választhatnak a fővárosban az érdeklődők, melyek között a garzontól a többszáz négyzetméteres alapterületig minden megtalálható. Ezúttal az ELTINGA Budapesti Lakáspiaci Riportja alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy Pest és Buda viszonylatában hol vannak a legkisebb, legnagyobb, valamint a legolcsóbb és legdrágább új építésű lakások.
Egyre kisebbet kapunk egyre többért – ezt a kínálati képet mutatják a legfrissebb ingatlanstatisztikák. Az új építésű lakóingatlanok alapterülete országos átlagban 2018 és 2022 között 11 négyzetméterrel csökkent és hasonló jelenség figyelhető meg a kiadásra kínált lakások esetében is. Az otthonok zsugorodásának jelenségét számos tényező befolyásolja. Hogy melyek ezek, azt az OTP Ingatlanpont szakértője foglalta össze.
A francia fővárosban rengeteg elfogadhatatlanul kicsi lakást adnak ki, most viszont egy szélsőséges eset az ottani önkormányzat figyelmét is felkeltette. A Le Parisien című lap számol be egy hajmeresztő esetről, ahol egy pincér havi 550 euró (226 ezer forint) bérleti díjat fizet egy 4,7 négyzetméteres "lakásért". Hasonló esetekkel viszont Budapesten is találkozhatunk.
Ahogy korábbi cikkünkben említettük, jelentősen nőtt 2021-ben a Budapesten eladott új lakások száma. Az idén tavasszal 2028 új lakás talált gazdára, szemben a tavaly tavaszi 576-tal - derül ki a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riportból. A növekedés részben magyarázható a járvánnyal, de legalább ilyen fontos volt az ismét 5 százalékosra csökkentett lakásáfa és a bejelentett családtámogatási kedvezmények. Mit okozott mindez a választott lakások méretében?
Budapesten az elmúlt évtizedekben többször is tanúi lehettünk, hogy egy-egy irodaépület átadása akár több tízezer négyzetméterrel is képes növelni a teljes irodaállományt. Ennek apropóján arra voltunk kíváncsiak, hogy az ország legnagyobb irodaépületei vajon hogyan aránylanak méretükben a világ legnagyobb irodaépületeihez képest. A szokásostól eltérően ezúttal nem az épületek magassága, hanem azok bruttó alapterületei alapján készítettük el a listát.
A tavalyi évben a hirtelen jött home office / karantén office kapcsán sokan kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a lakásukban nincs elég hely arra, hogy az egész család egyszerre, hetekig bezárva kényelmesen tudjon élni. A hatékony munkavégzés pedig már végképp hiú ábránd marad egy olyan környezetben, ahol a családtagok az online testnevelésórától kezdve az otthoni feladatokon át a munkahelyi megbeszélésekig mindent egy légtérben végeznek. Mondhatnánk, hogy vegyen mindenki nagyobb lakást és a probléma meg is oldódott, azonban ez több okból sem megvalósítható. Nemcsak a meglévő állományban kevés a nagyméretű, jó beosztású lakás, de az új fejlesztésekben sem ez a jellemző, aminek egyszerű matematikai okai vannak. Hogy mit jelent ez pontosan? Az alábbiakban mutatjuk be.
Budapesten a most épülő új lakások átlagos alapterülete 64 négyzetméter. Az egyes kerületek között azonban akárcsak az árakban, a lakások méretében is nagyok a különbségek. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa alapján azt néztük meg, hol épülnek Budapesten a legnagyobb és hol a legkisebb lakások.
Van egy hely a világon, ahol az embereknek azért kell pár négyzetméteres "ketrecekben élniük" mert a kormány birtokolja a földterületek teljes egészét, így a fejlesztések egyrészt horribilis árakon készülhetnek el, másrészt hosszú évekig tartanak már a vételi tárgyalások is, harmadrészt pedig igyekeznek a beruházók minél több, lakásnak biztosan nem nevezhető fekhelyet nyomorítani egy területre, hogy ezzel is növelhessék a profitjukat.
Úgy tűnik, hogy a dráguló lakáspiacot a fejlesztők úgy próbálják ellensúlyozni, hogy egyre kisebb alapterületű lakásokat építenek, ezzel reagálva a vásárlók igényeire. Így valamivel kisebb lehet a végösszeg egy átlagos új lakásnál, persze a fajlagos árakban ugyanúgy meglátszik az áremelkedés. Az elmúlt két évben ugyan csak kis mértékben csökkent az átlagos alapterület egész Budapestet nézve, kerületenként azonban elég nagy eltérések vannak, és néhol több tíz százalékkal is kisebb lakások kerültek be a fejlesztés alatt álló lakások adatbázisába.
Mindennap belefutunk építkezésekbe, látjuk az új lakáshirdetéseket és tudjuk, hogy sok új lakás épül, de pontosan mennyi és hol? Elemzésünkben most a főváros azon részeit néztük meg, ahol valóban rengeteg lakás közül válogathatnak a következő években a vásárlók. Ezek különböznek az átlagos alapterületben, a szobák elrendezésében, a célközönségben és természetesen az árban is.
Az új lakóingatlanok átlagos területe átmeneti növekedés után ismét csökkenésnek indult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fejlesztők csak a kis lakást vásárolni szándékozókra gondoltak volna. Összességében az átlagos terület szoros kapcsolatot mutat a lakásépítések alakulásával, a társasházi lakásépítések felfutásával csökken, mérséklődése esetén pedig növekszik. Mint a számokból kiderül az elmúlt 13 évben nagyon sokat növekedett az épített családi házak alapterülete, több mint 17 százalékkal nagyobb házak épültek 2016-ban, mint 2003-ban. A társasházi lakásokról ugyan nincsenek ilyen adataink, de az biztos, hogy a lakáspiacot érintő változásokra reagálva a fejlesztők sokkal több ingatlant hirdetnek a 60 négyzetméter fölötti kategóriában, ami az átlagos alapterületet növekedésében is látszik.
Alapvetően jó a hangulat a tőkepiacokon.
A piac már azt kezdte árazni, hogy nem alkalmazza a korlátozásokat.
Az amerikai chipgyártóóriás nem talál magára.
Az amerikai külügyminiszter is megerősítette, kell nekik a sziget.
Az Energiaügyi Minisztérium már monitorozza a helyzetet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
