Három év múlva rá sem lehet majd ismerni a Városligetre

A jelenleg ismert tervek mennyire tekinthetők véglegesnek? Pontosan milyen épületeket húznak fel a Városligetben a Liget Budapest Projekt keretein belül?

2015 decembere, az utolsó vonatkozó kormányhatározat óta véglegesnek tekinthetjük a Liget Budapest programját. Az első és legfontosabb beruházás magának a közparknak a fejlesztése, a tájépítészeti megújítás. Magyarország történelmének legnagyobb átfogó tájépítészeti rehabilitációjára írt ki nyílt pályázatot a Városliget Zrt., amit a Garten Stúdió nyert meg, ők már javában dolgoznak a terveken. Ha sorra vesszük a projektelemeket, láthatjuk, hogy a Városliget már meglévő intézményei megújulnak és modern, XXI. századi épületek váltják a korábban elavult, a kor színvonalának nem megfelelő felépítményeket.

A Közlekedési Múzeumot saját helyén, a Mérték Stúdio tervezésében, az eredeti, Pfaff-féle tervek felhasználásával építik újjá, mely múzeumként, tartalmát tekintve megfelel majd a XXI. század elvárásainak is. A Petőfi Csarnok helyén a japán SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria kap helyet, az intézmény szintén egy modern épületben lel új otthonra. A Hungexpo-romok helyén a Magyar Zene Háza épül a japán sztárépítész, Sou Fujimoto tervei alapján, a teljesen új intézmény egyfajta zenei csodák palotájaként fog üzemelni. Az Ötvenhatosok terén, az emlékmű két oldalán nő majd ki a földből a Néprajzi Múzeum. Egy magyar konzorcium, a Napur Architect Kft. nyerte az épület tervezésére kiírt nyílt tervpályázatot, világhírű nemzetközi tervezőket is megelőzve. A Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán a Városligeti Színház épül vissza, amely gyermekszínházi koncepcióval hozza vissza a színpadi művészetet a Ligetbe. A Városliget belsejében az Olof Palme ház nyeri vissza méltó formáját, amely hamarosan egy XXI. századi rendezvénytérként egészíti ki a Liget Budapest programját. Mindezek mellett két mélygarázs épül a felsorolt intézményekhez kapcsolódva, az egyik a Néprajzi Múzeum és a színház között lesz, ez 800 férőhelyes, a másik pedig a Közlekedési Múzeum és az új MNG kiszolgálására készül, megközelítőleg 500 férőhellyel.

Ezek a Ligetben és közvetlen környezetében megvalósuló projektelemek, de a Liget Budapest Projekthez tartozik még a Szépművészeti Múzeum megújítása is, ami 2017 végére elkészül, így a látogatók 2018-ban birtokba vehetik a megújult intézményt. Ez gépészeti megújításokat jelent és nem utolsósorban több ezer négyzetméter új kiállítóteret, hiszen többek közt restaurálják a Román csarnokot is, amely évtizedeken keresztül nem volt látogatható, és most a kiállítótér szerves részévé válik. Innen költözik el a múzeum híres műtárgyakról készült gipszgyűjteménye Komáromba, így a Liget projekthez tartozónak vehetjük a komáromi Csillagerőd megújítását is, amely ennek a gyűjteménynek ad majd otthont. Nem utolsó sorban, aminek a múzeumi szakma talán a legjobban örül, barnamezős beruházásként egy professzionális háttérintézmény, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) is felépül a maga 37 ezer négyzetméterével, a volt Szabolcs utcai kórház területén. A Néprajzi és a Szépművészeti Múzeum raktáraként, illetve gyűjteményanyagának restaurálási központjaként fog működni.

Jelen állás szerint mekkora a projekt teljes költségvetése? Milyen ütemezésben kerülnek majd lehívásra a rendelkezésre álló források?

A projekt teljes költségvetése megközelítőleg 200 milliárd forint. Ezt az összeget folyamatosan, a munkák ritmusában, 2020-ig használjuk fel.

Melyek a beruházásnak azon elemei, melyek már jelenleg is folynak vagy lezárultak?

A Szépművészeti Múzeum felújítása eléggé előrehaladott állapotban van, az év végére elkészül az épület, 2018-ra az intézmény is újra megnyithatja kapuit. Az OMRRK kivitelezési fázisban van, a magasépítési munkálatok kezdődnek a napokban, illetve a komáromi Csillagerőd kivitelezési munkálatai is elkezdődtek A Liget belsejében bontási munkálatok zajlanak, a Közlekedési Múzeum bontása befejeződött, a Hungexpo-romok bontása szintén, a Petőfi Csarnoké pedig előreláthatóan egy hónapon belül fejeződik be. A parkban egyfajta előrehozott beruházásként, zászlóshajóként, elkészült az Állatkerti körúton - Feszl Frigyes tervei alapján - három pavilon, illetve megújult az ott lévő volt Beszkárt-végállomás, amelyek együtt a Liget aranykorát idéző gasztronómiai és kereskedelmi funkciókat hoznak vissza.

Milyen munkálatok megkezdését tervezik a 2017-es évben?

A parkfelújítás bizonyos elemei már 2017-ben is zajlanak, és megkezdődik az Olof Palme ház felújítása is, illetve út- és közműépítési munkálatok indulnak még a tavasz folyamán az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán. A Magyar Zene Háza és a Közlekedési Múzeum valamint a Dózsa György úti mélygarázs és a Néprajzi Múzeum kivitelezési munkálatainak előkészítése pedig előreláthatólag ősszel kezdődhetnek el.

Mikorra készülhetnek el a főbb épületek és mi a projekt tervezett lezárási dátuma?

Külön kell választani az épületek elkészültét és az intézmények beköltözését, de összességében azt lehet mondani, hogy 2019-ben és 2020-ban folyamatosan nyílnak meg az intézmények.

A projekt részét képezi a Városliget közlekedésének átalakítása is. Milyen változások várhatók?

A legfontosabb a Kós Károly sétány lezárása és gyalogosoknak történő átadása lesz, ez értelem szerűen kapcsolódó beruházásokkal jár, hiszen az M3-as forgalmának a városban történő elosztásához számos egyéb közlekedésfejlesztést kell végrehajtani. Ezen kívül a Ligetben jelenleg rengeteg a burkolt felület, indokolatlanul széles és használaton kívüli utak szövik át és ott van az Ötvenhatosok tere is, amely egy óriási ingyenes P+R parkolóként funkcionál. Ezen a téren is nagy lesz a változás: az utak keresztmetszete jóval kisebb lesz, a tájépítész szakemberek által újratervezve és optimalizálva. Az Ötvenhatosok tere helyett a mélygarázs veszi át a parkoló funkciót, tehát itt is jelentős zöldfelületeket tudunk visszaadni a közönségnek. Van olyan trolibuszvonal, amelynek az útvonala kis mértékben megváltozik az utak átalakítása miatt, de ez érdemben a Városliget megközelíthetőségét csak javítani fogja.

Korábban felmerült az is, hogy új megállót építenek a kisföldalattinak. Ezzel jelenleg is számolnak?

Ez a fejlesztés továbbra is terítéken van, de nem a Városliget Zrt. közvetlen forrásából valósul meg. Továbbra is zajlanak erről az egyeztetések és a tervezők számolnak ezzel.

A világ számos városában hajtottak már végre hasonló jellegű fejlesztés, több nagyvárosban is találunk múzeumi negyedet. Mit tanultak ezekből a példákból? Miben lesz más a Liget Budapest, mint más hasonló fejlesztések?

Természetesen tanulmányoztuk ezeket, a világ összes meghatározó kulturálisnegyed-fejlesztését a megismerhető szinten vagy még azon túl is átnézték a kollégák. Minden olyan pozitív információt, ami releváns lehet, már beépítettük a tervezési szakaszban. Ritkán hangzik el, de fontos tudni, hogy az egész beruházást egy KPMG-tanulmány alapozta meg, melynek megállapításai szerint olyan aggregált hatása van egy ilyen kulturális és szabadidős városrész megújításnak, ami nemzetgazdasági szinten is meg fog térülni.

Várakozásaik szerint milyen hatással lesz a projekt a budapesti turizmusra?

A Városligetben most is számos olyan attrakció található, aminek nagy tömegvonzó hatása van. Az Állatkert csaknem 1 millió, a Széchenyi fürdő ugyanennyi, a Szépművészeti Múzeum közel 500 ezer látogatót vonz minden évben, és akkor még nem beszéltünk a Közlekedési Múzeumról, vagy a Vajdahunyad váráról. A Liget tehát hagyományosan egy fontos turisztikai attrakció és célpont. Azt is látni kell, hogy Budapest jelenleg egy turisztikai hullámon ül, amit azon túlmenően, hogy a főváros egy fantasztikus kulissza, számos dolog hajt. Akik ma turistaként jönnek nagy tömegben, még mindig inkább fapados járatokkal utaznak, Airbnb-s lakásokban alszanak, és a népszerű, egyre magasabb színvonalat képviselő romkocsmákban fogyasztanak. Ezt természetesen nem szabad lebecsülni, hiszen a magyar átlaghoz képest ők még mindig nagyon kvalifikált fogyasztók. Az azonban a jelen felelőssége, hogy létre tudunk-e hozni olyan attrakciókat Budapesten, amelyek időről időre képesek megújulni - mint a múzeumi kiállítások vagy a cirkuszi produkciók, netán az állatkerti látványosságok -, hogy azokat az érdeklődőket, akik jelenleg szívesen eljönnek Budapestre, folyamatosan vissza tudják vonzani, adott helyzetben még magasabb színvonalú fogyasztásra ösztönözve őket. A Liget Budapest Projekt ezzel a komplex szemlélettel egy ilyen lehetőség motorja tud lenni, mindezt úgy, hogy a közpark rajongói is világszínvonalú zöld környezetet kapjanak.

Dr. Gyorgyevics Benedek Dr. Gyorgyevics Benedek, jogász, ingatlanfejlesztő. A Körics Euroconsulting társalapítója és ügyvezetője, ahol első sorban uniós finanszírozású projekt- és településfejlesztéssel foglalkozik. Ezt követően közel tíz évig a IX. Kerület legnagyobb Duna-parti városrehabilitációját, a DunaCity Budapest projektet vezeti, amellyel számos nemzetközi díjat és hazai elismerést szerez. A Kulcs-Soft Nyrt felügyelőbizottsági elnökeként részt vesz a tőzsdei bevezetésben és a vállalat szervezetfejlesztésében. Rövid, a Jeremie programhoz köthető kockázati tőkés kitérő után pedig a Liget Budapest projekt vezérigazgató-helyettese majd vezérigazgatója. Európa legnagyobb kulturális városfejlesztési programjának vezetőjeként közel 200 milliárd forintnyi beruházásért felel. Irányításával 2017-ben a Liget Budapest Projektet a világ legnagyobb ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en, a szakmai zsűri az Európai Unió legjobb nagyprojektjévé választja.

A cikk megjelenését a Városliget Zrt. támogatta.

• Címkék:
• budapest,
• ingatlan város,
• ingatlan,
• városfejlesztés,
• interjú,
• liget budapest,
• gyorgyevics benedek