Május 9-én ünnepli Oroszország a Győzelem Napját, vagyis a Szovjetunió náci Németország fölötti második világháborús győzelmét. Moszkvában ilyenkor minden évben nagy katonai parádét tartanak, melyen felvonul az orosz haderő színe-java. Miközben az előkészületek már megkezdődtek a parádéra, Ukrajnában még mindig zajlik a háború, és egyelőre kétséges, hogy a Győzelem Napjára Vlagyimir Putyin milyen győzelmet tud felmutatni. Ezért Nyugaton széles körben indultak el spekulációk, hogy mit jelent majd be az orosz elnök hétfőn, ha egyáltalán bejelent valamit: valamifajta győzelmet, esetleg hivatalosan hadat üzen Ukrajnának és/vagy teljes mozgósítást rendel el, vagy akár győzelmet is és teljes mozgósítást is hirdet. A jelentős harci veszteségek miatt az orosz haderő számára egy mozgósítás mindenképpen előnyökkel járna, kérdés ugyanakkor, hogy a képzetlen sorkatonák vagy az évek óta képzésekben nem részesült tartalékosok milyen harctéri teljesítményt nyújtanának.
Április eleje óta a Pentagon felgyorsította az ukrán katonák felkészítését a nyugati tüzérségi fegyverek, drónok és radarrendszerek használatára - jelentette helyi idő szerint szerda este a The Hill című washingtoni hírportál, védelmi illetékesekre hivatkozva.
„Nagyon csúnya” termobárikus bombákat alkalmaz a mariupoli Azovsztal-üzem pincerendszerei ellen az orosz haderő – véli Forbes McKenzie, a McKenzie Intelligence hírszerzési think-tank vezetője, aki a Sky Newsnak nyilatkozott.
Miután a New York Times megírta, hogy amerikai hírszerzési segítséggel sikerült likvidálni több orosz tábornokot is az ukrajnai háborúban, a Kreml nevében Dmitrij Peszkov szóvivő reagált a hírre.
A demokraták, de akár a republikánusok számára is szolgálhat mozgósító erőként az őszi amerikai képviselőválasztáson a legfelsőbb bíróság minap kiszivárgott előzetes többségi véleménye, mely alapján szűkülhet az abortuszhoz való hozzáférés lehetősége az Egyesült Államokban, ugyanakkor a megélhetési problémák inkább tematizálhatják a kongresszusi választásokat - egyebek mellett erről is beszélt a Portfolio Checklist szerdai adásában Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának docense, az egyetem Angol-amerikai Intézetének vezetője.
Hivatalosan is reagált a Honvédelmi Minisztérium Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának véleményére, aki a napokban a kötelező katonai szolgálat visszaállítását javasolta a Pesti Srácokon publikált cikkében. Mint írják, Schmidt Mária véleménye magánvélemény, „semmiben sem egyezik a kormány álláspontjával.”
Az orosz állami kézben lévő, nyugati eléréssel is bíró RIA Novosztyi hírportál cikket publikált arról, hogy szerintük Ukrajna fontolgatja a Moldovához tartozó, de facto orosz ellenőrzés alatt álló és önálló országként funkcionáló Transznyisztria lerohanását, hogy „elcseréljék Mariupolra” a térséget.
Ausztrália higgadtan fog reagálni Manasseh Sogavare, a Salamon-szigetek miniszterelnökének minapi indulatos beszédére, amelyben a politikus azt állította, invázió fenyegeti a szigetországot – közölte az ausztrál vezetés.
Az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió több szempontból is hatalmas meglepetést okozott a világnak. Amellett, hogy sokan nem gondolták, hogy tényleg megtörténik, most már egyértelműen elmondható, hogy a nyugati országok szankciós-hadjáratának intenzitása, az általuk biztosított hadianyag-támogatás, illetve az orosz haderő vártnál gyengébb teljesítménye is váratlan fordulat a háború tekintetében. Mindez egyértelmű üzenet lehet a Kínai Népköztársaság számára is, akik komolyan fontolgatták azt, hogy a közeljövőben megtámadják Tajvant, de látván az Ukrajnához köthető eseményeket, van rá esély, hogy egyelőre polcra tették a tervet. Egy invázió Tajvan ellen ugyanis sok szempontból hasonló, mégis sokkal nehézkesebb, véresebb és gazdaságilag is szignifikánsabb lenne, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja.
Megindult az ukrán fegyveres erők kiképzése az amerikai gyártmányú M777-es vontatott tarackok használatára. Az amerikaiak által biztosított tüzérségi eszközök 90%-a megérkezett már Ukrajnába.
Ellentámadásba lendültek az ukrán fegyveres erők Herszon és Mikolaiv régiójában, több települést is visszafoglaltak – állítja az ukrán haderő vezérkara napi jelentésében.
Néhány napja váratlan hadgyakorlatot jelentett be a Fehérorosz haderő és nagy erőkkel átvonultak az ország nyugati-délnyugati részébe. A brit hírszerzés szerint az egész figyelemelterelés, amely azt a célt szolgálja, hogy elvonják az ukrán haderő erőforrásait az oroszok által ostromlott keleti országrészből.
Orosz rakétatámadás ért egy hidat az ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében, miközben civil járműforgalom haladt át rajta. Sérültekről egyelőre nincs hír, a híd látszólag nem omlott össze teljesen.
Emberfeletti erővel visszatartják eddig az Azovsztal-üzem alatt található pincerendszert támadó orosz katonákat Mariupol megmaradt ukrán védői, de az orosz támadás folyamatos – állítja Denisz Prokopenkó, az ukrán Azov nemzeti gárda alegység vezetője.
Úgy tűnik helyszíni beszámolók alapján, hogy az ukrán haderő kilőtte az orosz haderő egyik legmodernebb harcjárműtípusának egyikét, egy T-90M típusú harckocsit.
Nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok hírszerzési segítségének köszönhető az, hogy az ukrán haderő orosz tábornokokat tudott célba venni és likvidálni – írja a New York Times bennfentes amerikai forrásokra hivatkozva.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sürgette szerdán Ukrajna európai uniós partnereit, hogy mihamarabb vessenek ki embargót az orosz energiahordozókra, és úgy vélte, hogy akik ellenzik ezeket a lépéseket, valójában cinkossá válnak Oroszország ukrajnai bűneiben.
Folytatódnak a harcok Ukrajnában, elsősorban a Donbaszban, de Ukrajna más területeit is csapások érik. Kedd este először érte légitámadás a Magyarországgal szomszédos Kárpátalját, de a lengyel határ közelében fekvő Lviv városában is robbanások voltak. Újabb támadást jeleztek a hivatalosan Moldovához tartozó, de orosz ellenőrzés alatt álló Dnyeszter Menti Köztársaságban: a szakadárok szerint Ukrajna lőtt drónnal, de lehet, hogy orosz hamis zászlós műveletről van szó. Nagy-Britannia több százmillió font értékű újabb hadfelszerelést szállít Ukrajnának - közölte Boris Johnson brit miniszterelnök a kijevi parlament képviselőinek tartott, videókapcsolaton közvetített keddi beszédében. Eközben Putyin szankciós rendeletet írt alá, a szankció alá vont nyugati magánszemélyek és vállalatok listáját később teszik közzé. Az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete szerint Oroszország május közepére népszavazást készíthet elő Donyeck és Luhanszk megyék annektálásáról, Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint ugyanakkor május 9-én, a Győzelem Napján Putyin hivatalosan is hadüzenetet küldhet Ukrajnának, és teljes mozgósítást rendelhet el.
Az elmúlt órák legfontosabb eseményei:
1. Először érte rakétatámadás Kárpátalját, négy hatalmas robbanás rázta meg Lviv városát.
2. Dróntámadás történt a Moldovához tartozó Transznisztriában.Az Európai Unió katonai segítség nyújtását fontolgatja Moldovának, eközben Ukrajna betontömbökkel zárta le egy határátkelőjét a Dnyeszter Menti Köztársaság felé.
3. Bejelentették a teljes orosz olajimport tervét az EU-ban, Magyarország és Szlovákia 2023 végégig felmentést kap. A legnagyobb orosz bankot, a Sberbankot is lekapcsolják a SWIFT fizetési rendszerről.
4. Előzetes bejelentés nélküli hadgyakorlatba kezdett a fehérorosz haderő, Ukrajna tart attól, hogy Fehéoroszország felől újabb támadás érheti.
5. Vlagyimir Putyin szankciós rendeletet írt alá.
6. Ferenc pápa szerint Orbán Viktor azt mondta neki, május 9-én véget érhet a háború. Ukrajna közben azzal vádolta meg a magyar vezetést, hogy előre tudtak az Ukrajna elleni invázióról.