Macron orosz rulettbe kezdhet: feloszlathatja a parlamentet

Emmanuel Macron francia elnök belső köreiben felmerült a parlament feloszlatásának és előrehozott választások kiírásának lehetősége az elmúlt hetekben.

Az idő előtti nemzetgyűlési választásokra akár már az idei ősszel sor kerülhetne.

Bár döntés még nem született, a kiszivárgott információk szerint a konzultációk már zajlanak, és több forgatókönyv is terítéken van. Az egyik lehetőség szerint Macron akár 2026-ig is várhatna, hogy a parlamenti választásokat a tervezett önkormányzati voksolással egy időben tartsa meg, ezt azonban egyes tanácsadói kockázatosnak tartják.

Macron hivatalosan még mindig kitart azon álláspontja mellett, hogy mandátuma lejárta előtt, 2027-ig nem akar előrehozott választásokat.

A választások időzítése különösen érzékeny politikai kérdés, mivel a jelenlegi stabilitást megbontaná egy hirtelen szavazás. A tavaly nyári nemzetgyűlési választáson Macron súlyos vereséget szenvedett, koalíciója elvesztette képviselőinek harmadát, és egyik párt sem szerzett többséget a parlamentben. Az ezt követő hónapok politikai káoszt hoztak, amit csak 2023 decemberében sikerült részben rendezni azzal, hogy Macron először Michel Barnier korábbi brexit-ügyi főtárgyalót bízta meg a kormányalakítással, de kérészéletű lett kabinetje a költségvetési viták miatt.Ezután Francois Bayrout nevezte ki miniszterelnöknek.

Egy újabb választás azonban ismét megingathatná ezt a törékeny egyensúlyt.

A potenciális előrehozott választások a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésnek (RN) is új lehetőséget nyújthatnának. Az RN jelenleg a parlament legnagyobb frakciója, és a tavalyi sikerük újabb lendületet adhat nekik, hogy akár a kormányzás közelébe is kerüljenek.

Bár Le Pent márciusban bűnösnek találták sikkasztás miatt, és öt évre eltiltották a közhivatalok vállalásától, fellebbezése nyomán a bíróság már 2026 közepére dönthet az ügyben – ez akár lehetővé is teheti számára, hogy mégis elinduljon a 2027-es elnökválasztáson.

Macron nemcsak belföldi, hanem nemzetközi fronton is aktívabb lett az utóbbi időszakban, különösen Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan geopolitikai lépéseire reagálva. A francia elnök európai partnerekkel próbálja összehangolni a Kijev melletti kiállást és az európai szuverenitás megerősítését. Ez a külpolitikai aktivitás hozzájárult ahhoz, hogy Macron népszerűsége ismét emelkedni kezdjen:

a legfrissebb Ifop-felmérés szerint márciusra 31%-ra nőtt a támogatottsága, ami jelentős, 7 százalékpontos növekedést jelent az előző hónaphoz képest.

Ugyanakkor – a Bloomberg szerint – a kormánypárti politikusok között is akadnak, akik aggódnak az előrehozott választások kockázatai miatt. A jelenlegi törékeny többség könnyen tovább gyengülhetne, ha Macron a következő hónapokban urnák elé vinné az országot. Le Pen visszalépése esetén a párt második embere, Jordan Bardella lehet az ellenzék élharcosa: a felmérések szerint jelenleg ő a legesélyesebb jelölt a 2027-es elnökválasztás első fordulújának megnyerésére, ha a jelenlegi trendek folytatódnak. Az pedig egyelőre kérdéses, hogy ki lenne az ellene labdába rúgni képes mérsékelt jelölt.

Címlapkép forrása: EU