Emmanuel Macron francia elnök kedden jelezte a parlamenti pártoknak, hogy 48 órán belül szeretné kinevezi az új miniszterelnököt, és mandátuma végéig nem kíván kiírni új nemzetgyűlési választásokat - közölte az államfő környezete az AFP hírügynökséggel.
Szerda este a francia Nemzetgyűlésben megbukott Michel Barnier még csak három hónapja hivatalban lévő kormánya. Egyelőre nem látszik, hogyan oldódhat meg a francia politikai válság, a törvényhozásban ugyanis senkinek nincs többsége, így még a költségvetést sem tudják megszavazni. A politikai káosz akár még Emmanuel Macron elnök bukásához is elvezethet. Közben a pénzpiacok egyre jobban aggódnak a francia helyzet miatt, amelynek az egész Európai Unióra kihatása lehet.
Michel Barnier francia miniszterelnök, akinek kormányát bizalmatlansági szavazás fenyegeti a nemzetgyűlésben, csütörtökön engedett a Marine Le Pen által fémjelezett ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) egyik fő követelésének: nem emeli meg az elektromos áramra kivetett adót, ahogyan azt a 2025-ös költségvetési javaslatban eredetileg tervezte.
Csökkentek Michel Barnier francia miniszterelnök népszerűségi mutatói novemberben, és a lakosság 53 százaléka támogatna egy bizalmatlansági indítványt a kormány ellen - derül ki két felmérésből, amelyeket a La Tribune Dimanche, illetve a Le Journal du Dimanche című hetilapok tettek közzé vasárnap.
Emmanuel Macron francia elnök szégyelli magát Michel Barnier kormányának néhány minisztere miatt – írja a France24.
Emmanuel Macron francia elnök kétnapos tárgyalásba kezdett a Nemzetgyűlésbe bejutott pártokkal az új miniszterelnök személyéről.
A francia képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t csütörtök este, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a hagyományos jobboldallal.
A sokkoló francia EP-választási eredmény miatt kiírt előrehozott választások már hétfőn 5-8%-os zuhanást okoztak a három vezető francia bank részvényárfolyamában, és a CAC-40 részvényindex is 1,3%-os esésben zárt, a kötvényhozamok is ugrottak, aztán kedden ezek a mozgások részben folytatódtak. Mindez az eurót is magával húzza, a Moody’s is figyelmeztetést adott ki a francia hitelminősítés kapcsán, és az, hogy végül hova fajul Emmanuel Macron francia elnök váratlan húzása, egész Európában feszülten figyelik a befektetők, illetve a politikusok is.
A francia konzervatív Köztársaságiak (LR) vezetője, Eric Ciotti kedden szövetségre szólított fel az európai parlamenti választásokon győztes, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) az előrehozott nemzetgyűlési választások három hét múlva esedékes első fordulójában. A bejelentés óriási felháborodást váltott a Köztársaságiak vezető politikusai részéről.
Váratlanul lemondott Vo Van Thuong vietnami elnök a pozíciójáról, akit az ország egyik legbefolyásosabb embereként tartottak számon. A lépés arra utal, hogy a kommunista párton belül egyre intenzívebb hatalmi harcok zajlanak.
Kuba lett pénteken Kolumbia után a második ország Latin-Amerikában, amely engedélyezte az eutanáziát. A jogszabály szerint az embereket megilleti a méltóságteljes halálhoz való jog.
Incidensekkel kísért spontán tiltakozások voltak hétfő este több francia nagyvárosban, miután a nemzetgyűlés nem szavazta meg a kormány megbuktatását célzó két bizalmatlansági indítványt, amelyeket a nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadását követően terjesztett be az ellenzék.
Rasszista bekiabálás miatt csütörtökön felfüggesztette a francia nemzetgyűlésben az elnök az azonnali kérdések óráját, miután a jelenet hangos felháborodást váltott ki a képviselők többsége részéről.
Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben - derül ki a francia belügyminisztérium hétfőre virradóra közzétett hivatalos végeredményéből.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A voksolás legfőbb tétje, hogy az április 24-én öt évre újraválasztott Emmanuel Macron államfő pártja meg tudja-e őrizni az abszolút többségét az alsóházban, ami elengedhetetlen lenne a tervezett reformok végrehajtásához.
Az eddigi vezér is az igazgatóság tagja marad.
Megint posztolt a megválasztott amerikai elnök.
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
